Vajdasági Magyar Demokrata Párt

http://www.vmdp.freewebspace.com/

http://de.geocities.com/vmdp2002/

www.hufo.info

HÍRLEVÉL III. évf. 63. szám

2005. június 08.

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia, a számaránynak megfelelő parlamenti képviselet, valamint a magyarok számára, akik ezt igénylik, a kettős állampolgárság. A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.

A Hírlevélben tájékoztatunk a VMDP-hez közel álló civilszervezetek tevékenységéről, s kö­zöljük azokat a dokumentumokat, amelyeket, a VMSZ nyomása alatt álló vajdasági magyar média, elsősorban a Magyar Szó és a Hét Nap mellőz. Hírlevelünk ezért az első magát demokratikusnak ne­vező államban megjelenő szamizdat.

Köszönjük az észrevételeket. Ezúton is jelezzük, hogy Hírlevél a VMDP által szorgalmazott új konszenzus megteremtésének jegyében foglalkozik a Kárpát-medencei magyar politikai történésekkel.

Ágoston András, a VMDP elnöke

 

Vajdasági Magyar Demokrata Párt

Temerin

 

Sólyom László,

a Magyar Köztársaság elnöke

Budapest

 

Tisztelt Elnök Úr!

 

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt és a magam nevében jó szívvel gratulálok a Magyar Köztársaság elnökévé történt megválasztása alkalmából.

Másfél évtizeddel a rendszerváltás után az ország és a nemzet újra válságban van. Az EU megtorpant. Magyarországnak a többi EU-taggal együtt, évekig elhúzódó belső küzdelemben kell meghúznia a fejlettek és a fejletlenek közötti új, a század első felére szóló réteghatárt.

Az EU-ban jó ideig mindenki magával lesz elfoglalva. S nem azokkal akik még nincsenek benn az EU-ban, vagy ott állnak a ka­puban.

Magyarországnak is azt kellene tenni, ami ebben a helyzetben stabilizálja. A megfelelési gesztusok alkalmazásának az EU-ban nincs jövője. Magyarország hely­zeti előnye az EU-s belső viták során most valóban a kisebbségi közösségeiben van. Ezt le­hetőséget mellőzni, most amikor minden tartalék mozgósítására szükség van, történelmi hiba lenne.

Nagy kérdés, továbbvihető-e a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációja, ha a kormányzati szerepet vállaló kisebbségi versenypártok a kisantant újra éledő szorításában vállalják egy immár belső gyűrű kialakítását. Úgy, hogy eközben Belgrádhoz, Bukaresthez és Pozsonyhoz közelebb állnak mint Budapesthez.

Mi, a vajdasági Magyar Demokrata Pártban úgy látjuk, tizenöt év után újra Magyarorszá­gon, a demokratikus rendszerváltó eliten van a sor. A rossz születési mutatók prése alatt csak a reális és nagy ívű kétharmados döntések sorozata hozhat sikert, melynek nyomán új nemzeten belüli kapcsolattartási modell alakulhat ki.

A konkrét döntéseket Budapesten kell meghozni. Vállalnia kell az irányítást, s az ezzel járó felelősséget is. Az új, a 21. század első felére érvényes magyar-magyar kapcso­lati mo­dell elvileg adott.

Magyarország fenntartható fejlődése feltételeinek megteremtéséhez, a többi között szük­ség van a nemzet egészének belső értékeire épülő gazdasági és ezen belül megfelelő foglalkoz­tatási stratégiára.

Ahhoz, hogy a nemzeten belüli kapcsolatrendszer is segítse a nemzet felemelkedését, a politikai pluralizmus kell a kisebbségi közösségekben, s magyar választók névjegyzékére ala­pozott tényleges autonómia. Perszonális autonómia kell a kisebbségi közösségek egészének, területi autonómia a székelyeknek. És kettős állampolgárság, meg részarányos képviselet a helyi többségi parlamentekben.

Mindez az EU-ban nem megy legalább kétharmados magyar fel­lépés nélkül. Lesz-e ehhez erő és elszántság? Abban bízunk, hogy az Ön segítségével lesz.

Kívánom, hogy az Isten engem úgy segéljen eküszöveggel szentesített elnöki fogadalma értelmében személyesen is hozzájárulhasson ahhoz, hogy az EU-tag Magyarország s a nemzet egésze, sikeresen megtalálja a válságból kivezető utat, s visszafordíthatatlanul elinduljon a fel­emelkedés útján.

Tisztelettel:

Temerin,2005. június 8.

Ágoston András, elnök

 

 

Dokumentumok:

Matuska Márton:

Megemlékezés Újvidéken Trianonról

Szombaton, június 4-én, délután öt órakor a trianoni békeszerződés aláírásának nyolc­vanötödik évfordulóján az újvidéki magyar Hagyományápoló és Műemlékvédő Egyesület megemlékezést tartott. Ez volt az egyetlen az egész Délvidéken. Nem véletlen, hogy ez az egyesület szervezte, hiszen elnöke az a Papp Ferenc, aki 1990-ben a történelmi VMDK kör­zeti elnökeként az első megemlékezést szervezte Újvidéken a negyvennégyes délvidéki ma­gyarellenes atrocitásokról, s a hagyományápolóknál szintén kulcsszerepet játszik az a Matuska Márton, aki a vérengzés legkitartóbb kutatója, egyben a VMDP körzeti elnöke. Ugyancsak részt vett a szervezésben Szőke Árpád, a VMDP körzeti alelnöke. A megemléke­zés színhelye a Futaki úti temető katonatemetői része volt, ahol egy csonka turul-szobor áll. A szervezet vezetősége meghívta mindazokat, akik emlékeznek és emlékeztetnek alávetettsé­günk kezdetére és az azóta minket, magyarokat, mint nemzeti kisebbséget ért sérelmekre. Az összesereglők mintegy másfélszáz főre tehető csoportjának tagjai egy szál virágot és egy gyertyát vittek magukkal.

A sérelmek napjainkban is érnek bennünket többek között a gazdasági életben, az ok­tatásban, a közigazgatásban és általában a közéletben. Nemzeti érdekeinket ma sem tudjuk érvényre juttatni, örökös gyanakvás kísér bennünket. Ez az alávetettség tapasztalható az évek óta tartó magyarverésekben, amelyeknek tetteseit nem éri el a megfelelő szankcionálás. Erről beszélt a szervező nevében Papp Ferenc. Matuska Márton felolvasta az Ausztráliában élő Totth Jenő költő Akármi jő, emlékezünk című versét. Ezt követően egyházi vezetőink: Sztrikovits János római katolikus, bácsi főesperes és botos Elemér református esperes en­gesztelő imát mondtak, ezt követően pedig a megjelentek a virágot és a gyertyát a turul-szo­borra helyezték. Más szervezetek közül képviseltette magát a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, valamint a Magyarok Világszövetsége Rácz Szabó László személyében. Meg­jegyzendő, hogy a rendezvényről a Magyar Szó, a Délvidék egyetlen napilapja nem közölt egyetlen sor tudósítást sem, a Világszövetség Erdélyi Társasága pedig csupán Rácz Sz. L. ottlétéről és beszédéről közölt tudósítást, anélkül, hogy akár csupán a szervező társaságról említést tett volna.

 

Levél Európába

A Nemzetközi Erdély Bizottság, elnöke Dr. Barki Eva Maria kezdeményezésére  huszonegy Kárpát-medencében működő szervezet és párt csatlakozásával Trianonra figyelmeztető levelet küldött az EBESZ-hez, és mind a 55 külügyminiszteréhez, az EBESZ demokrácia irodájához Varsóba, s az Európai Unióhoz ( Jean-Claude Juncker, José Manuel Barroso, Franco Frattini, Benita Ferrero-Waldner) és az Európa Tanácshoz ( René Van der Linden, Bruno Haller, Alvaro Gil-Robles).

A levelet Tőkés Lászlón és dr. Csapó Józsefen kívül, aláírta Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke is.

A levél szövege a következő:

 

Excellency

Dimitrij Rupel

OSCE Chairman-in-Office in 2005

Preservnova cesta 25

1000 Ljubljana

SLOVENIA

 

Bécs, 2005. 06.04

Excellenciás Úr !

A Trianoni Békediktátum 85. évfordulója alkalmából szeretnénk felhívni a figyelmet az ezen diktátum következtében idegen uralom alá került magyarság azóta is megoldatlan problémá­ira.

A megígért jogok máig nem kerültek biztosításra.  A Kárpát-medence történelmileg magyarok lakta területein élő magyarok nem csak az önrendelkezési jogukat nem tudják megfelelően gyakorolni - még autonómia formájában sem –, hanem egyre inkább kénytelenek szembesülni az intolerancia, az erőszak és a diszkrimináció jelenségeivel. Az a tény, hogy egyes országok­ban magyar tagjai is vannak a kormányoknak, nem javítja a  helyzetet, sokkal inkább eltereli a figyelmet a tényleges állapotokról.

A határon túli magyarok helyzete ezért fokozott figyelmet igényel valamint segítségnyújtást kíván problémák megoldásában annak érdekében, hogy sikerüljön a konfliktusokat elkerülni, valamint a stabilitást fenntartani.

30 évvel ezelőtt, 1975. augusztus 1.-én a Helsinki-záródokumentum aláírásával olyan folya­mat vette kezdetét, mely az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok területén áttöréshez vezetett Európában és az aláíró országokat „értékközösségben”  (community of values”) ko­vácsolta össze. 15 évvel ezelőtt (Koppenhága, 1990) az EBESZ tette meg az első, iránymutató lépéseket a kisebbségvédelem területén.

Az elmúlt 15 év fejlődési tendenciái megmutatták, hogy a népek önrendelkezési joga a nem­zetközi jog elmaradhatatlan és elengedhetetlen részeként (ius cogens) egyre nagyobb jelentő­séggel bír. Ezennel az EBESZ szervezetéhez és tagországaihoz fordulunk annak érdekében, hogy “felelössegközösségként” ( “community of responsibility” ) nézzenek szembe a kihívás­sal, és tegyék meg az első lépéseket a Kárpát-medencében honos magyar nép nemzeti, törté­nelmi és kulturális identitásának helyreállítása és megőrzése érdekében. A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya  valamint a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 1. cikkelyében meghatározott a népek önrendelkezési jogának érvényre jutását támogató mechanizmusok világszerte segítenének a konfliktusok megelőzé­sében.

Mi, a jelen levél aláírói a magyar nemzet határon túl élő részének, melyet 85 éve választ el államhatár az anyaországtól, melynek elválasztó szerepe az Európai Unió kereteiben sem szüntethető meg követeljük:

Szabadságot, önrendelkezési jogot és az emberi méltóság követelményeinek megfelelően folytatható létet a demokrácia, a jogállamiság valamint a népek és nemzetek egyenjogúsága alapján.

Őszintén köszönöm megtisztelö figyelmét

Dr. Eva Maria Barki

 

Nem támogatja az RMDSZ a Székelyföld statútumát

Nem támogatják az RMDSZ képviselői és szenátorai a Székely Nemzeti Tanács kérését, hogy a Székelyföld autonómiájáról szóló törvénytervezetet terjesszék fel a parlamentbe.

Toró T. Tibor képviselő a Szabadságnak elmondta: a frakció tagjai nem tartották időszerűnek a statútum benyújtását, mivel ez taktikai okokból akadályozná a kisebbségi törvénytervezetet. Toró kifejtette, egyelőre ő sem látja értelmét annak, hogy változatlan formában másodszor is a parlament elé terjesszék az autonómiastatútumot, de erről párbeszédet kezdeményez majd az SZNT képviselőivel, és csak akkor terjesztené a törvényhozás elé a tervezetet, ha meggyőzik őt ennek ellenkezőjéről. A frakció vitáján Toró szerint a honatyák nem folytattak érdemi vitát, tartalmi kérdésekre nem tértek ki, kizárólag a kisebbségi törvénytervezet tükrében az ügy taktikai vonatkozásait tárgyalták.

Az SZNT vezetősége nyílt levélben kérte hétfőn az RMDSZ parlamenti frakcióinak tagjait, különösen a Székelyföldön megválasztott szenátorokat és képviselőket, hogy terjesszék fel a parlamentbe a Székelyföld autonómiastatútumáról szóló törvénytervezetet. A levél szerint az SZNT májusban egyenként fordult az RMDSZ-frakciók tagjaihoz, támogatást kérve a tervezet benyújtásához, de a kérésre eddig senki nem válaszolt.

Az SZNT szerint az RMDSZ-honatyáknak ez a magatartása „ellentmond a választási kam­pányban tett vállalásuknak, akadályozza a törvénytervezet parlamenti vitájának megkezdését, de szolgálhatja a román hatalom érdekeit, hogy bármilyen eszközzel megakadályozza Szé­kelyföld autonómiájának elnyerését, megsemmisítse a székelység autonómia-törekvéseit."

Forrás: Erdély Ma

 

Gyors reakció a francia „nem”-re?

Elvesztette első csatáját a kisebbségi törvénytervezet

Negatívan véleményezte a szenátus kulturális bizottsága a kisebbségi törvénytervezetet, ezért Markó Béla, az RMDSZ elnöke közölte: a kormánykoalíciós partnerek vezetőitől kérni fogja, figyelmeztessék szenátoraikat, hogyan szavaznak a tervezet esetében. Markó figyelmeztető nyilatkozata azért született, mert a negatív véleményezéshez a liberális Mihai Dumitrescu is hozzájárult.

A döntésnek azonban nagy jelentősége nincs, hiszen a felsőház jogi és emberi jogi bizottsága által készített jelentések után kerül majd a szenátus elé a tervezet. Mindkét bizottságot magyar vezeti, a jogi szaktestület elnöke Eckstein-Kovács Péter, a másik testületnek pedig Frunda György az elnöke. – Tárgyalni fogok a kollégákkal a koalíciós egyeztető testületében, hogy viszonyuljanak szolidárisan a tervezethez – mondta Markó. A politikus szerint a két szakbi­zottság jelentése a fontos.

Forrás: Erdély Ma

 

Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket.