Vajdasági Magyar Demokrata Párt

http://www.vmdp.freewebspace.com/

http://de.geocities.com/vmdp2002/

www.hufo.info

HÍRLEVÉL III. évf. 65. szám

2005. június 14.

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia, a számaránynak megfelelő parlamenti képviselet, valamint a magyarok számára, akik ezt igénylik, a kettős állampolgárság. A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.

A Hírlevélben tájékoztatunk a VMDP-hez közel álló civilszervezetek tevékenységéről, s kö­zöljük azokat a dokumentumokat, amelyeket, a VMSZ nyomása alatt álló vajdasági magyar média, elsősorban a Magyar Szó és a Hét Nap mellőz. Hírlevelünk ezért az első magát demokratikusnak ne­vező államban megjelenő szamizdat.

Köszönjük az észrevételeket. Ezúton is jelezzük, hogy Hírlevél a VMDP által szorgalmazott új konszenzus megteremtésének jegyében foglalkozik a Kárpát-medencei magyar politikai történésekkel.

Ágoston András, a VMDP elnöke

 

Kóczé Angéla: Választ kell adnunk arra is: jogosak-e a vádak, amelyek szerint a ki­sebbségi jogi szabályozás egyik motivációja az volt, hogy elfogadottá tegye nemzetközi szin­ten a határon túli magyarokkal foglakozó politikát.

 

Ágoston András:

Eredmény? (1.)

Petar Ladjevic a Kostunica vezette Köztársasági Kisebbségi Tanács titkára Ágoston András elnöknek hivatalosan bejelentette, hogy a kisebbségi törvénnyel kapcsolatos munka­csoportba hivatalos javaslatként felvették a VMDP kisebbségi kódex meghozatalára vonat­kozó javaslatát is.

Emlékezetes, hogy dr. Várady Tibor és dr. Korhecz Tamás még ez év májusában a Magyar Szóban bemutatta a VMSZ nemzeti tanácsa által is támogatott a nemzeti tanácsokról szóló törvény tervezetének egy munkaváltozatát.

Akkor a VMDP-ben megütközve kifogásoltuk, hogy a tervezet újra megkerüli a VMSZ programjában is szereplő perszonális autonómiát. Sőt azzal, hogy eleve ellehetetleníti a most már a szerzőpáros által is elfogadott kisebbségi választók névjegyzékének felállítását, voltaképpen az érvényben levő, s az általános vélemény szerint alkalmatlan elektori választá­sok intézményét preferálja.

Ennek a retrográd javaslatnak az ismeretében döntött úgy a VMDP választmánya, hogy javaslatot tesz egy Kisebbségi Kódex kidolgozására.

A VMDP kezdeményezi, hogy Szerbiában a kisebbségekre vonatkozó jogszabályokat a törvényhozó foglalja egységes keretbe. A Kisebbségi Kódex, a VMDP szerint, magában foglalja mind a kisebbségekhez tartozó egyének jogait, mind pedig kollektív jogokra vonat­kozó szabályokat.

Ágoston András, a VMDP elnöke a Kisebbségi Kódexre vonatkozó kezdeményezésről egyez­tetést kezdeményezett a számba jöhető vajdasági magyar pártokkal. A Kasza Józsefnek és Rácz Szabó Lászlónak írt levelében kiemelte:

A Kezdeményezés részét képezi a VMDP perszonális autonómiára vonatkozó mo­dellje is. Célunk az volt, hogy az érdekeltek elé olyan anyag kerüljön, amely lehetővé teszi a VMDP vá­lasztmánya által szorgalmazott megoldás teljes áttekintését. A Kezdeményezés a VMDP sze­rint lehetővé teszi a szerbiai magyarok, de a többi kisebbségi közösség nyílt és megoldatlan helyzetének rendezését, valamint annak a jelenleg érvényben levő intézmény­rendszernek le­cserélését, amely a múlt század megkövült eszméit idézi, s csak arra alkalmas, hogy a szerb nemzeti érdekeket közvetítse a kisebbségek felé. Ugyanakkor arra már nem ad lehetőséget, hogy a kisebbségi közösségek legitim és legális formában, a politikai pluralizmus elveit tisz­teletben tartva, jogilag releváns formában tárhassák fel, fejezhessék ki és képvisel­hessék alap­vető, az identitásuk megőrzésével összefüggő érdekeiket.

A VMDP a kezdeményezését, támogatást kérve, beterjesztette a Kárpát-medencei Auto­nómia Tanácsnak, valamint a Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának a magyaror­szági parlamenti pártoknak és természetesen a vajdasági magyar pártoknak és a Kostunica által vezetett Köztársasági Kisebbségi Tanácsnak is.

Ezt a Kezdeményezést vette fel egy lehetséges javaslatként a Köztársasági Kisebbségi Tanács kisebbségi törvénnyel foglalkozó bizottsága. Kostunica megbízottja azt is közölte, hogy a VMDP képviselőjét meghívják az egyeztetésre.

Majd meglátjuk.

 

Eredmény? (2.)

A VMDP üdvözli a Magyar Köztársaság miniszterelnökének gyors reagálását az első olyan magyarverés ügyében, amelyről az illetékes belügyi-rendőri szerv is kimondta: alkal­masint nemzeti indíttatású incidensről van szó.

Gyurcsány Ferenc felkérésére Somogyi Ferenc külügyminiszter utánajárt a Teme-rinben történteknek, s megállapította: nincsenek összhangban a szerb kormány ígéretei­vel, hogy akár hatósági fellépéssel vetnek véget az erőszaknak. Ezért arra kérte szerb kollé­gáját: mindent tegyen meg annak érdekében, hogy ne legyen újabb etnikai incidens a Vajda­ságban.

Jó az is, hogy Vuk Draskovics, Szerbia és Montenegró külügyminisztere telefonon megígérte, a hatóságok törvényesen, gyorsan és határozottan fognak eljárni. Ez fontos ígéret, hiszen a fő kérdés megmarad. Továbbra is szabálysértés a magyarverés, vagy Budapest inter-ven­ciója és temerini rendőrség kvalifikációja révén átminősül bűncselekménynek?

Siker? Igen, reméljük új gyakorlatról van szó. S azt is, hogy változik szerb igazságszoilgáltatás viszonyulása a magyarverésekhez: a gyakorlatban is bűncselekménynek minősítik nemzeti indíttatású incidenseket, úgy, ahogy azt a törvény betűje szerint meg kell tenniük.

A VMDP számára mindez azt bizonyítja, hogy a helyzetet végül csak a budapesti és a belgrádi kormány őszinte és célratörő együttműködése változtathatja meg.

Persze vannak közbeeső sikerek, és azokért meg kell dolgozni. Haladásnak minősít­hető, hogy a vajdasági parlamentnek a nemzetek közötti viszonnyal foglalkozó természetesen többnemzetiségű bizottsága, László Gyula VMDP-s politikus irányításával megállapította: az elmúlt két évben a 178 nemzeti színezetű vajdasági incidensek fele magyarok ellen irányult.

A belgrádi média szerint a Vajdasági Magyar Szövetség politikusa, Korhecz Tamás, a vajdasági kormány alelnöke és a szaktárca vezetője elmondta, a szóban forgó időszakban megszaporodtak a nemzeti előjelű incidensek, de - kivéve a falfirkákat - rendkívül nehéz volt megállapítani nemzeti indíttatásukat. László Gyula, a testület elnöke viszont sérelmezte, hogy az állami szervek egyes esetekben megkísérlik "elkenni a dolgokat". Kifogásolta, hogy a ki­sebbségi minisztérium által összeállított jelentésben nincs szó arról, hogy mit tettek a hatósá­gok az incidensek visszaszorítása érdekében.

Korhecz azzal védekezett, hogy tárcájának nem állnak rendelkezésre ilyen adatok, de felszólította a médiát, hogy segítsen fényt deríteni arra, hogy az illetékes ügyészségek miért zárkóznak el attól, hogy bűnvádi eljárást indítsanak egyes incidensek elkövetői ellen.

 

Eredmény? (3.)

Budapesten, a parlamentben az MSZP és a Fidesz-MPSZ jó együttműködésének kö­szönhetően megoldódott a kisebbségek egyik, csaknem másfél évtizedes gondja. Törvénymó­dosítással létrehozzák a kisebbségi választók névjegyzékét. Most már csak az a szintén tizenöt éves gond vár megoldásra, hogy az európai intencióknak megfelelően megoldódjon a kisebb­ségek parlamenti képviselete is.

A VMDP örül ennek a jelentős félmegoldásnak is, mert a Kisebbségi Kódex és a ma­gyar (perszonális) autonómia elfogadtatásáért folytatott küzdelemében a magyarországi pél­dára hivatkozni lehet a szerbiai politikai színtéren. S a VMSZ-el folyta­tott vitában is döntő érvet kaptunk arra vonatkozólag, hogy a magyar szavazók névsorának felállítását nem lehet szigorú, drága feltételek megszabásával elkerülni. A Várady-Korhecz szerzőpárosnak sem.

A nemzeti ügynek segített tehát az Országgyűlés, amikor 90 százalékos többséggel megszavazta a kisebbségi szavazók listájának felállításáról szóló törvénymódosítást.

Éppen ezért elfogadhatatlan a kritika, amely nem javasol megoldást.

Kóczé Angéla szociológus – ez szinte érthetetlen – a magyarországi cigányságot és a határon túli magyarokat igyekszik szembeállítani a törvénymódosítás bírálatában. Egy vizs­gálatra hivatkozva azt állítja, hogy „a roma csoportoknál, ahol az egyéni emberi jogokat sértő hátrányos megkülönböztetés kizárásának garanciái nem biztosítottak, a kollektív jogokra épülő új intézmények is korporációvá, gettóvá, szegregáló tényezővé silányulnak”.

A Fidesz és az MSZP kompromisszuma szerint a kisebbségi önkormányzatok létreho­zatalában kizárólag azok a kisebbségiek indulhatnak és szavazhatnak, akik szerepelnek a ki­sebbségi névjegyzékben. Ahhoz pedig, hogy a választók névjegyzékbe kerüljenek, nyilatkoz­niuk kell arról, milyen nemzetiségűnek vallják magukat. A névjegyzéket a települések jegyzői állítják össze. Jelölteket pedig a kisebbségi szervezeteket állíthatnak.

Erre a megoldásra mondja a szociológus, hogy elfogadhatatlan.

- Ki kell szállni az "etnopolitikát" érvényesítő jogi és politikai paradigmából, ha egy olyan politikai közösségben akarunk élni, ahol az állampolgári jogok sérülnek az etnokulturális identitás túlhangsúlyozása mellett. Egy politikai közösségben élünk, nem hi­szem, hogy a kisebbségi törvény által megkettőzött közjogi és politikai struktúra a magyar demokrácia jövőjét szolgálná – mondja Kóczé. S hozzáteszi: választ kell adnunk arra is: jogo­sak-e a vádak, amelyek szerint a ki­sebbségi jogi szabályozás egyik motivációja az volt, hogy elfogadottá tegye nemzetközi szin­ten a határon túli magyarokkal foglakozó politikát.

Mit lehet erre mondani? Valóban két ellentétes koncepcióról van szó, ha az egyik ol­dalon meg akarunk maradni az egyéni szabadságjogoknál, a másikon akár a zárt liberális rendszert kissé megbontva, lehetővé tesszük azoknak az egyéneknek, akik nem csak névtelen fogyasztónak tartják magukat, hanem magyarnak romának, vagy bármi másnak, hogy ezt az identitásukat is kifejezzék, megéljék. Méghozzá etnobiznisz nélkül.

A VMDP részéről elismerésünket fejezzük ki a 90 százalékhoz tartozó képviselőknek és várjuk a megoldást a kisebbségi közösségek országgyűlési részvételének biztosítására is.

S a törvénymódosítást bizony fontos eredménynek tartjuk.

 

Dokumentumok:

Megvétózza a kormányban az MKP a szlovák biztonsági törvényt?

Nem biztos, hogy szükség lesz vétóra - mondta Gyurovszky László építésügyi és ré­giófejlesztési miniszter.

Az MKP az ülés előtt igyekszik megegyezni az előterjesztővel, hogy a témát a Koalí­ciós Tanács is vitassa meg.

A tervezettel már egy hete foglalkoznia kellett volna a kormánynak, ám az MKP ha­lasztást kért, mert szerinte túlzott mértékben bővülne a Szlovák Információs Szolgálat jog­köre. Bár a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni harc komoly szempont, ám ez nem je­lenti azt, hogy gátlástalanul bele lehet nyúlni az emberek életébe. Az MKP a kifogásairól elő­ször partnereit tájékoztatja.

A miniszter még megjegyezte: jelenleg az általam irányított tárcának is van bizonyos ellenőrző hatásköre a SIS-szel szemben. A közmunkákról szóló törvény értelmében minden, százmillió koronát meghaladó beruházásnál, ahol a közpénzekről van szó, állami szakvéle­ményt adunk, azaz megítéljük, hatékonyan fektetik-e be a pénzt. Ez a fajta ellenőrzés is meg­szűnne – a SIS-nek csak a pénzügyminisztérium véleményét kellene kikérnie, ami szerintünk nem elég.

Forrás: Új Szó

 

Kincses Előd az RMDSZ kisebbségi törvényterveztéről

Az egész kisebbségi törvény kulcsa a 40. paragrafus, amelyik a helyhatósági és parla­menti választási részvételt oly módon fogalmazza meg, hogy a magyarság ügyét gyakorlatilag csak egyetlenegy szervezet intézheti. Jelen esetben ez az RMDSZ, amelyik ilyen rendelkezé­sek mellett kicserélhetetlen, megváltozhatatlan. A tavaly a Velencei Bizottság által kifogá­solthoz hasonló választási részvétel-szabályozás a romániai magyarságon és a többi kisebbsé­gen belül meglévő demokráciadeficitet tovább konzerválja. Ráadásul a választási részvételi jogosultságot az eddigiektől eltérően nem a Bukaresti Törvényszék, hanem az RMDSZ által létrehozott Interetnikus Kapcsolatok Hatósága kell hogy elbírálja (49 szak. 2. bek.). Ennél etikátlanabb, jogellenesebb és cinikusabb szabályozást nemigen olvastam! A bíró és a játékos ugyanaz a személy. (Megjegyzem, a Velencei Bizottságnak véleményezésre kiküldött változat szerint a választási részvételt a Bukaresti Törvényszék és nem az Interetnikus Kapcsolatok Hatósága kell hogy elbírálja.) Jogtechnikai szempontból a választási részvételt nem a kisebb­ségi kerettörvény, hanem a választójogi törvény kell hogy szabályozza.

A legtöbb fejtörést az ötödik fejezet, a kulturális autonómia okozhatja.

Az 57. szak. 1. bek. elég jól határozza meg a kulturális autonómia fogalmát. A hatás­kört és illetékességet szabályozó paragrafusokból azonban kiderül, hogy e törvénytervezet alapján a valódi kulturális autonómia létrehozása lehetetlen, hiányzik belőle a tartalom!

Olyan üres frázisokat olvashatunk, hogy a kulturális autonómia az anyanyelvi oktatás stratégiájának és prioritásainak a kidolgozását jelenti. A Nemzeti Kulturális Autonómia Ta­nács (Consiliul Naţional al Autonomiei Culturale) pompázatos elnevezés, ennél jóval szegé­nyesebb viszont a hatásköre. A gyakorlati teendőket továbbra is a román állam látja el! Ne feledjük, hogy a kulturális autonómia elengedhetetlen feltétele lenne az, hogy a kormány bo­csássa a nemzeti kisebbség tagjai által demokratikusan jelölt (pl. kopogtató cédulákkal) és megválasztott Autonómia Tanács rendelkezésére a költségvetésből kulturális és oktatási cé­lokra elkülönített összeg arányos részét, és hagyja, hogy az AT tetszése, illetve szükséglet szerint – természetesen tiszteletben tartva a vonatkozó törvényeket – rendelkezzék ezzel az összeggel. Pl. a szórványvidékre több pénzt fordítson, mert lehet, hogy mondjuk Hunyad me­gyében iskolabuszt is kell venni, hogy több faluból szállítsa egy közös iskolába a tanulókat. Ez a magyarlakta városokban nem szükséges.

Az RMDSZ politikai egyeduralmát akarja megerősíteni a 71. szak. (1) bekezdése is, amely szerint a parlament, a kormány, a helyi hatóságok egyes jogosítványokat úri tetszésük szerint átruházhatnak az autonómiatanácsokra, vagy azok bizottságaira. Ezt nyilván azért írták be, hogy a kis lépések stratégiáját támasszák alá. Az RMDSZ az Autonómia Tanács égisze alatt újabb paktumokat köthet, anélkül hogy valódi eredményeket, igazi autonómiát csikarna ki a román hatalomtól. (Forrás: Erdélyi Napló)

 

Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket.