Vajdasági Magyar Demokrata Párt

http://www.vmdp.freewebspace.com/

http://de.geocities.com/vmdp2002/

www.hufo.info

HÍRLEVÉL III. évf. 66. szám

2005. június 20.

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia, a számaránynak megfelelő parlamenti képviselet, valamint a magyarok számára, akik ezt igénylik, a kettős állampolgárság. A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.

A Hírlevélben tájékoztatunk a VMDP-hez közel álló civilszervezetek tevékenységéről, s kö­zöljük azokat a dokumentumokat, amelyeket, a VMSZ nyomása alatt álló vajdasági magyar média, elsősorban a Magyar Szó és a Hét Nap mellőz. Hírlevelünk ezért az első magát demokratikusnak ne­vező államban megjelenő szamizdat.

Köszönjük az észrevételeket. Ezúton is jelezzük, hogy Hírlevél a VMDP által szorgalmazott új konszenzus megteremtésének jegyében foglalkozik a Kárpát-medencei magyar politikai történésekkel.

Ágoston András, a VMDP elnöke

 

Orbán Viktor: Magyarország mára egy céltalan ország lett, nincs közös jövőképünk. Ezt a bajt kell orvosolnunk.

 

Vajdasági Magyar Demokrata Párt

Temerin

Közlemény, 2005. június 19.

 

Nem összekeverni!

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt választmánya Magyarkanizsán 2005. június 18-án megtartott ülésén megállapította:

1. A VMDP üdvözli a tényt, hogy a Kostunica vezette Köztársasági Kisebbségi Tanács titkára, Petar Ladjevic Ágoston András elnöknek hivatalosan bejelentette: a kisebbségi tör­vénnyel kapcsolatos munka­csoport alternatívaként felvette a VMDP Kisebbségi Kódex meg­hozatalára vonat­kozó dokumentumát. Ez a besorolás lehetővé teszi, hogy a Djindjic-kormány által szorgalmazott s a Várady-Józsa-Korhecz autonómiát mellőző kisebbségi törvényével ellentétben, a kisebbségi törvénykezés folyamatában megjelenjen magyar politikai elit auto­nómiakövetelő, nemzeti szárnya is.  

Ezzel nő az esélye annak, hogy a magyarországi politikai elit határozott támogatása esetén megvalósuljon a vajdasági magyarság tényleges, magyar (perszonális) autonómiája. Az autonómia elengedhetetlen feltétele a vajdasági magyar választók névsora. Ennek létrehoza­tala tekintetében jó hivatkozási alap a kisebbségi önkormányzatokra vonatkozó magyarországi törvény módosítása, amely előirányozza a kisebbségi szavazók névsorának az elkészítését, s az is, hogy Kostunica a montenegrói függetlenségi népszavazás előkészítése során, szinte na­pok alatt elkészíttette a Szerbiában élő 264 ezer montenegrói nemzetiségű állampolgár listáját.

2. A VMDP számára elfogadhatatlan, ha valaki mind a vajdasági magyarveréseket, mind a Kasza és társai ellen köztörvényes ügyekben 7-8 éve húzódó vizsgálat felgyorsítását ugyanazzal az okkal, a vajdasági magyarság megfélemlítésére irányuló szerb törekvéssel ma­gyarázza. E két jelenség összemosása nem szolgálja a vajdasági magyarság alapér­dekeit.

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt szerint a magyarverések tolerálásával a szerb politikai elit a vajdasági magyarság megfélemlítését célozza. Az atrocitások illeszkednek a Kosovóval összefüggő politikai stratégiájához.

A magyarverések célja az, hogy a Kosovóval kapcsolatos nemzetközi tárgyalások so­rán – különféle engedmények elérése céljából – a szerb politikai hatalom továbbra is meg­tartsa rakoncátlan, szilaj balkáni állam imidzsét. A szerb hatalom rossz hírét – s a magyarok félelmeit – a kettős mérce alkalmazása erősíti meg. A drákói büntetések, ha magyarokról van szó, s az engedékenység, ha szerb elkövetőket kell ráncba szedni.

A magyarverések bekövetkeznének akkor is, ha a vajdasági magyar vezetők egytől-egyig ártatlanok lennének, mint  a ma született bárány. S be is következnek egészen addig, amíg a magyar állam nem talál megfelelő eszközt a semlegesítésükre.

A vajdasági magyarság soraiban a magyarverések keltenek félelmet, nem a kor­rupciós ügyekben tapasztalható buzgólkodás. Meg az, ha Budapest a magyarverések mögött nem lát politikai akaratot.

Tisztában kell lennünk azzal, hogy mindeközben zajlik egy nagy modellváltás is. A szerb politikai elit maga akarja intézni saját államának ügyeit. (Ilyen tendencia tapasztalható Romániában és Szlovákiában is.) Tadic és Kostunica – ebben egyetértettek – három évvel ezelőtt, a választások során, eltávolították a vajdasági magyarok pártjait a parlamentből. Megtehették, mert a magyarság politikai sú­lya – a kilencvenes években bekövetkezett nagy fogyatkozás következtében – jelentősen csökkent. De a legfontosabb ok mégiscsak az, hogy miután Milosevic eltávozott a színről, a szerb parlamentben nincs többé szükség a demokrácia látszatának a hídszerepben tetszelgő magyar pártvezetők útján történő fenntartására. Magától értetődik, hogy a hídszereppel veszik a képviselői immunitás és a többi privilégium is.

3. A VMSZ-vezetők ellen zajló köztörvényes ügyek felfoghatók a Djindjic politikai örökösei és a Tadic illetve a Kostunica által vezetett politikai csoportosulá­sok közötti küzde­lem mellékágaként is. Ebben a küzdelemben nemcsak Kaszáék, hanem a Djindjic meggyil­kolása után színre lépett Zivkovic miniszterelnök is, a vesztesnek látszanak. Nem szabad el­felejteni, hogy Kaszát és a VMSZ-t először Tadic hagyta cserben, amikor há­rom éve, a par­la­menti választások előtt felmondta a Demokrata Párt és a VMSZ Djindjic ide­jében működő koalícióját. Kasza akkor, újra fordítva egyet a köpönyegén, kínálkozott Kostunicának is – sikertelenül.

Jelenleg az a helyzet, hogy Zivkovic volt miniszterelnöknél Nisben, a megyfabútort, Kaszánál pedig az ingyenes mobiltelefon-használatot és miegymást kérik számon. Kérik, mert úgy látszik kérhetik. Emlékezetes, hogy a VMDP a szabadkai önkormányzat vezetőinek vis­szaéléseiről már 1995-ben dokumentáltan tudósította a közvéleményt. Akkor, vélhetően a Milosevic-Kasza megállapodás nyomán létrejött technikai koalíciónak köszönhetően, nem került sor a büntető eljárás lefolytatására. Később Djindjic miniszterelnök látta jónak, hogy ne firtassa alelnökének viselt dolgait. Tudvalevő, hogy a köztörvényes ügyekben nincs apel­láta. Mármint egy jogállamban. Szerbiában ezen a téren sem világos a helyzet. Ebben a pilla­natban úgy tűnik, sem Kaszáéknak sem Zivkovicnak nincs az országban tekintélyes védelme­zője, riválisa viszont annál inkább. Az igazságszolgáltatás Szerbiában is lassan őrlő malmait senki sem képes, de nem is akarja megállítani. Annak idején Milosevic, majd Djindjic, tudták is, akarták is.

Kaszáék baja az, hogy a nemzetköziek sem segíthetnek. Ha vállalják, hogy betekinte­nek az ügyek aktáiba, akkor azért nem fognak segíteni. Ha nem vállalják a betekintést, akkor legfeljebb vizsgálódnak egy kicsit, mint Doris Pack, majd hazamennek.

4. A VMDP méltányolja a politikai támogatást, amit Kaszáék Magyarországról kap­nak. Érthetőnek tartja, hogy a magyarországi politikai elit befolyásos csoportjai a Vajdaság­ban tíz, másutt, Romániában és Szlovákiában tizenöt éve csontosodó magyar-magyar viszony­rendszert nem egykönnyen váltanák fel valami újjal. Olyan modellel, amelyben konkrét fele­lősséget kellene vállalni a Kárpát-medencében élő magyarság egészéért.

Mindezt figyelembe véve a VMDP nem ellenzi, mert nem ellenezheti a Kaszáék iránt Tabajdi Csaba, Várady Tibor és mások részéről megnyilvánuló szolidaritást. Csupán azt sze­retné elérni, hogy a magyarveréseket és a köztörvényes ügyeket senki ne mossa össze. A vaj­dasági magyarok miatt.

5. Az elmúlt másfél évtized magyar-magyar viszonyrendszerének elemzése és újraér­tékelése megkezdődött. Várható, hogy az EU válságának kibomlása racionális következteté­sekhez vezet, s kialakul az új magyar-magyar viszonyrendszer, amely alkalmas lesz arra, a magyarok nemzetként is helyet foglalhassanak Európában.

A Vajdaságban a kettős állampolgárságra alapuló új magyar-magyar viszonyrendszer fontos eleme lenne még a tényleges magyar (perszonális) autonómia és a számarányos parla­menti képviselet a szerb parlamentben. Ezzel ellensúlyozható lenne a magyar pártok szerb politikai színtérről való kiszorítása. A VMDP szerint a Kárpát-medencében élő magyarok ha­tármódosí­tás nélküli politi­kai integrációja lehet 21. századra szóló új nemzeti modell. Egész­séges ma­gyar reakció az EU kiterebélyesedő válságára. Ebben várunk segítséget elsősorban a magyar kormánytól, a magyar politikai elittől.

6. A VMDP örömmel vette a hírt, hogy a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség meg­nyitja kapuit a határon túli magyarok előtt. A Fidesz – MPSZ merész lépése minden bizonnyal segíti a határmódosítás nélküli politikai integrációt. A választmány felhívja a VMDP fiatal tagjait, gondolják meg, s éljenek a lehetőséggel. Belőlük lehet még képviselő az Országgyű­lésben.

Ha a többi magyarországi párt is megnyitná sorait a határon túliak előtt, ezzel nagyban hozzájárulhatná­nak az egészséges, demokratikus politikai pluralizmus kialakulásához a hatá­ron túli magyar közösségekben. 

 

„A stabilitás és a kisebbségi jogok fogalma ellentétben van a gyakorlati politikában”

Ezt Németh Zsolt jelentette ki Budapesten, „A kisebbségi jogok és stabilitás Közép-Ke­let-Európában” c. konferencián.

Szerinte a stabilitás és a kisebbségi jogok fogalmánál nincs két ellentétesebb fogalom a politika gyakorlatában. „Akik a stabilitás elkötelezettjei, azok fáznak a kisebbségi jogoktól és az autonómiától. Akik a kisebbségi jogoknak a harcosai, azok elvesztik a józanságukat és béketűré­süket, amikor a stabilitásra hivatkozva ültetik le őket és próbálják meg őket elhallgattatni”

Az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke kifejtette: ha a régió stabilitásáról beszé­lünk, akkor nem kerülhetjük meg a kisebbségi jogokat. Példaként említette, ha Koszovóról be­szélünk „nem kerülhetjük meg a koszovói szerbek jogait, ha pedig erről van szó, akkor nyilván­való, hogy nem kerülhetjük meg az autonómia kérdését”. Rámutatott, hogy a nagy feszültséggel, sok konfliktussal járó autonómiára találtak megoldást Dél-Tirolban, Katalóniában, Skóciában vagy Korzikán, akkor erre a közép-kelet-európai országokban is van remény.

Gál Kinga EU néppárti képviselo szólt a Romániával folytatott tárgyalások tapaszta­latairól, utalva arra, hogy az autonómia elnevezést finomabban kell csomagolni, hogy átmen­jen például a Románia-jelentésben.

 

Puskás Bálint Zoltán háromszéki szenátor, a felsőház titkára szerint

Elszabadulhat a pokol

(Részlet az Erdélyi Naplóban megjelent interjúból)

 

– Verekedésekről jött hír az ország egyik magyar többségű városából, Sepsiszent­györgyről. Miről is van szó?

– Egy román fiatalokból álló csoport az elmúlt hetekben több alkalommal megvert magyar fiatalokat, azon a címen, hogy nem románul beszéltek. A rendőrség meglelte a vere­kedő diákokat. A fő verekedő szülei nincsenek is Romániában, bentlakásban lakik. A többiek közül többen szétzüllött családból jövő gyerekek, és egy helybeli román iskola tanulói. Ugyanazon iskoláé, amelynek diákjait a tavaly év végén kivezényelték egy magyar emlék­tábla leleplezéséhez, hogy hangosan tiltakozzanak az emléktábla elhelyezése ellen. Felhívtuk a rendőrség figyelmét, hogy meg kell vizsgálni: mi áll az eset hátterében. Véleményünk sze­rint ugyanis ezeket a gyerekeket felbujtották. Eljutott hozzánk a hír, hogy a magyar gyerekek is elkezdtek szervezkedni, tehát elszabadulhat a pokol. Ezért minél előbb meg kell büntetni a résztvevőket, sőt a felbujtókat is.

– Az iskola igazgatónője azt mondta, RMDSZ-féle rágalom az, hogy az iskola tanári kara volna a felbujtó.

– A felbujtást nehéz volna bizonyítani, de az biztos, hogy az emléktábla elleni tiltako­zásra kivezényelték a diákokat. Erről nem mondhatja az igazgatónő, hogy tudtán kívül történt. A tanórák alatt mentek ki az útra a gyerekek, mégpedig előre megírt jelszavas táblákkal, és úgy hangoskodtak, hogy mindenkinek észre kellett vennie őket. Nyilvánvaló, hogy az igaz­gatónő is, a tanárok is tudtak a dologról. Ez a tüntetés volt a mostani magyarverés előjátéka. A diákok vérszemet kaptak.

 

Érthetetlen nagyvonalúság

(A VMDP temerini szervezetének közleménye)

Ágoston András, a VMDP elnöke és Csorba Béla, a párt alelnöke folyó év június 13-án fölkereste a temerini rendőrséget, és Miskolci Lajos osztályvezetőtől részletes információ­kat kért a magyar fiatalokat ért két nappal korábbi támadásról, annak körülményeiről és köz­vetlen következményeiről. Az elmondottak alapján nem csak a verekedés részleteit ismerhet­tük meg, de megállapíthattuk, hogy hétvégeken az éjszakai órákban Temerin központjában és a fiatalok által látogatott vendéglátóipari létesítmények környékén a biztonsági helyzet nem kielégítő, az önkormányzati felügyeleti szervek ellenőrző munkája hanyag, a vendéglátóipari létesítmények jelentős része büntetlenül sorozatosan megszegi az előírásokat, a rendbontások felelősei ellen pedig a legtöbb esetben olyan jelentéktelen büntetéseket rónak ki, hogy azok­nak nincs elrettentő erejük. Félő, hogy a szankciók következetlen alkalmazása miatt Temerin hamarosan a környék garázdáinak, huligánjainak és bűnözőinek a gyülekezőhelyévé válik, s ezáltal nem csak a békés polgárok nyugalma kerül végveszélybe, de utánpótlást kapnak azon lumpenelemek is, akik az eddigiek során elsőrendű kiváltói voltak az etnikai konfliktusoknak.

Ilyen összefüggésben egyenesen elképesztő, hogy a két nappal korábbi verekedést ki­provokáló egyik szerb férfi ellen eddig tizennégy bűnvádi följelentést tettek, ám csak egyetlen egyszer ítélték el, s ugyanakkor -- bár a rendőrség előzetes letartóztatásba helyezte a másik támadó provokátorral együtt -- a szabálysértési bíró az eljárás befejezése előtt társával együtt szabadon engedte. Számunkra érthetetlen ez a nagyvonalúság.

A dolgok ismeretében csupán csekély vigasz a rendőrség ezúttal példás eljárása, bele­értve azt a tényt is, hogy nem leplezték el a verekedést kezdeményezők magyarellenes indíté­kait. A jelenség orvoslására átfogóbb rendszerbeli változásokra van szükség a büntetőeljárás egész folyamatában és gyakorlatában egyaránt.

Természetesen mindez szükségessé teszi a következetes helyi cselekvést is, Csorba  Béla ennek elősegítése érdekében javasolta a község nemzetek közötti viszonyokkal foglal­kozó tanácsának mielőbbi összehívását.

Cs. B.

 

Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket.