Vajdasági Magyar Demokrata Párt

http://www.vmdp.freewebspace.com/

http://de.geocities.com/vmdp2002/

www.hufo.info

HÍRLEVÉL III. évf. 67. szám

2005. június 22.

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia, a számaránynak megfelelő parlamenti képviselet, valamint a magyarok számára, akik ezt igénylik, a kettős állampolgárság. A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.

A Hírlevélben tájékoztatunk a VMDP-hez közel álló civilszervezetek tevékenységéről, s kö­zöljük azokat a dokumentumokat, amelyeket, a VMSZ nyomása alatt álló vajdasági magyar média, elsősorban a Magyar Szó és a Hét Nap mellőz. Hírlevelünk ezért az első magát demokratikusnak ne­vező államban megjelenő szamizdat.

Köszönjük az észrevételeket. Ezúton is jelezzük, hogy Hírlevél a VMDP által szorgalmazott új konszenzus megteremtésének jegyében foglalkozik a Kárpát-medencei magyar politikai történésekkel.

Ágoston András, a VMDP

 

Magyar útlevelet és személyi igazolványt kapott Végel László

Lamperth Mónika: „Szeretnék átadni két dokumentumot, ami egy születésétől kezdve magyar ember dokumentuma arról, hogy a Magyar Köztársaság állampolgára”

 

Ágoston András:

Gyáva népnek nincs hazája?

 

Igaza volt Kasza Józsefnek, amikor azt mondta a minap Temerinben, hogy a vajdasági magyar pártok csak akkor tudnak valamit tenni, ha tudnak a magyarverésekről és más inci­densekről.

Az azonban vérlázító, hogy egy hétpróbás vajdasági magyar politikus a saját és az egész vajdasági magyar politikai elitnek a magyarverések ügyében mutatott tizenöt éves eredménytelensége miatti esetleges felelősség elhárítását célozva a különben is agyonsanyar­gatott magyarok magatartásában keresi a hibát. Kasza József ugyanis a szerencsétlen hozzá­tartozókat és a kárvallottat Temerinben azzal fizette ki, hogy kijelentette: „gyáva népnek nincs hazája”.

Hagyjuk most a köztörvényes ügyekkel gyanúsított Kasza József temerini kirándulá­sának vélhető motívumait, s mondjuk ki: a vajdasági magyar pártok tizenöt éve nem tudják leállítani a magyarok elleni kilengéseket. Nem, mert erre pozíciójuknál fogva nem alkalma­sak.

A „kormányzati hatalomvállalók” míg hivatalban vannak nem szólhatnak „saját ma­guk” ellen. Ezért nem lepődtünk meg, amikor a szerb kormány alelnökeként szó nélkül hagyta az orra előtt zajló eseményeket. A szabadkai műszaki középiskola jobbára csantavéri utazó diákjainak, rendszeres megveretéséről és megalázó inzultusait, például.

Ugyanezek a „kormányzati hatalomvállalók” a választási kampány során, s miután ki­buktak a hatalomból szenvedélyes magyarvédőkké váltak. Kasza Józsefre sajnos még ez sem érvényes, hiszen ő lemondott a már előkészített amerikai útról és a lehetőségről, hogy a sze­nátusi meghallgatáson szólhasson a magyarverésekről. Csak azért mert – a szerb sajtó tanú­sága szerint – Tadic stábjából beintettek neki. A frissen megválasztott szerb elnöknek ugyanis nem felelt volna meg, hogy első hivatalos amerikai útját megelőzve, Kasza a magyarverések­ről beszéljen a vendéglátóknak. Kasza pedig – akkor még a Tadic-féle örökös koalícióban reménykedve – visszakozott. Csakúgy mint Józsa László is, aki saját bevallása szerint „nem ért rá” Kaszát helyettesíteni Amerikában.

Visszatérve a lényeghez: a vajdasági magyar politikai elit nemzeti szárnya sem alkal­mas a magyarverések visszaszorítására. Lamentációit a szerb hatalom kutyába se veszi. (Ha­csak nem lesz reakció a minapi a zentai kaszárnyában történt magyarverés esetében.)

A mindenkori vajdasági magyar politikai elit csak egyet tehet, de azt meg kell tennie. Objektív gyors és alapos tájékoztatást kell adnia minden incidensről kilengésről, amelynek kárvallottja magyar. Egységes rendszerben kell tájékoztatnia mind Belgrádot, mind Budapes­tet, mind pedig a nemzetközi politikai tényezőket. A VMDP már korábban javasolta Kasza Józsefnek, hogy hozzunk létre közös megfigyelő hálózatot, hogy hatékonyabban tájékozód­hassunk, és tájékoztathassunk, eredmény nélkül.

Tényleges változásokat csak a magyar kormány, a magyar politikai elit érhet el. Arra lenne szükség, hogy a vajdasági magyarság nyílt és megoldatlan helyzetére vonatkozóan a magyar kormány és a magyar parlamenti pártok összehangolt tevékenységbe kezdjenek. Úgy, hogy előbb maguk között is egyetértésre jutnak a követelések tekintetében.

A VMDP szerint meg kellene adni a kettős állampolgárságot. Hogy ez mit jelentene a vajdasági magyarság helyzetét illetően, arra nagyon jó példa a magyar belügyminiszter Végel Lászlóval szemben megnyilvánult fontos gesztusa. Az, hogy Végel László vajdasági magyar gondolkodó magyar állampolgársághoz jutott, nemcsak az ő politikai tekintélyét növeli az átlagos szerb polgárok szemében, hanem az egész vajdasági magyarságét is.

Világos követelésekkel kellene megkeresni a szerb hatalmi struktúrát és politikai elitet a tényleges magyar autonómia és a részarányos parlamenti képviselet ügyében is.

A magyarverések visszaszorításában csak Budapestnek,  a kétoldalú viszonyok egy új politikai modelljének megfelelő, határozott fellépése hozhat eredményt.

Amíg a szerb politikai elit nem veszi komolyan a magyar diplomáciát, nincs esély az eredményre. Van tehát mit rendbe hozni. A gyáva, netán a józan és megfélemlített népnek is van hazája. Mert a népet nem lehet leváltani.

 

Dokumentumok:

Fiatalok a magyarverésekről

Beszámoló a Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) XIII. üléséről

Az idei MIK június 18-án a Budapest melletti Nagykovácsiban, csodálatos környezetben, a Kastély Vendégfogadóban lett megrendezve.

Bevezetőt Mesterházy Attila, politikai államtitkár tartott, miután következtek a régiós beszámolók. Szinte minden magyarlakta régió képviseltette magát. Legtöbben Erdélyből, de jelen voltak a horvátországi, csángóföldi, kárpátaljai, felvidéki, burgerlandi és az anyaországi ifjúsági szervezetek képviselői is. A VMDP Ifjúsági Tagozata nevében Kanász Attila volt jelen. Délvidékről jelen volt még a VIFÓ, a VaMaDisz és az AGORA.

A tanácskozáson szó volt egy időszerű megoldatlan kérdésről, a magyarverésekről is. A résztvevők kérdéseire Mesterházy Attila válaszolt.

Ezután Telvinczy Katalin ,,Drogprevenciós programok a határon túli régiókban” címmel tartott előadást. Ebben rámutatott az ESPAD országok szerinti kábítószer fogyasztás felméréseire, valamint a megelőzés fontosságára. A lehetőségek közül a regionális és drogterápiás intézetek közötti együttműködés, a prevenciós programok bemutatását emelte ki. Fontos megemlíteni, hogy az anyagi forrásokra az EU PHARE projektjén keresztül is lehet pályázni.

Az előadás után a MIK Szervezeti Működési Szabályzatának (SZMSZ) megvitatására és elfogadására került sor, majd a zárónyilatkozat elfogadása következett. A MIK tagság felvett soraiba két új erdélyi ifjúsági szervezetet.

Érdemes szót ejteni Dr. Baranyi András előadásáról is, amely az INTERREG pályázati lehetőségekről adott tájékoztatást. Ennek fő célja a szomszédos határrégiók regionális fejlesztésének serkentése és támogatása. Ide sorolandók a város-vidék fejlesztés, kis- és középvállalkozások, munkaerőpiac elősegítése, környezetvédelem, közlekedési infrastruktúra fejlesztése, valamint az intézményfejlesztés.

Ami a mi térségünket érinti, egész Vajdaság területéről lehet pályázni, amit Belgrád is úgyanúgy megtehet. A következő pályázati kiírások október-november hónapokban várhatóak.

Kanász Attila

VMDP választmányának és ifjúsági bizottságának tagja

 

 

ERDÉLYI MAGYAR KEZDEMENYEZÉS:

Az alábbiakban az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, az RMDSZ keresztény-nemzeti platformja elnöksége felkérését tolmácsolom:

a romániai magyar közélet aggasztó megosztottsága, a kiiktatható nézetkülönbségek megszüntetése érdekében, ami MARKÓ Béla és TŐKÉS László között az KMDSZ kisebb­ségi törvénytervezete kapcsán éleződött ki;

a magyarországi pártokkal való kapcsolattartásban kialakítandó egyensúly megterem­tése érdekében,

az EMK nevében tisztelettel fölkérem MARKÓ Béla és TŐKÉS László urakat, hogy találkozzanak közös gondjaink egyeztetése végett Székelyudvarhelyen, az EMK székhelyén.

Tisztelettel,

Katona Ádám az EMK elnöke

 

Markó Béla az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának ülesén elutasította a ja­vaslatot: „Tőkés László úrral előbb vagy utóbb találkozni fogunk, természetesen nem mások meghívására”- mondta.

 

Az MSZP népi baloldalának tanácskozása Kecskeméten

Tabajdi Csaba a nemzeti értékrend érvényesítése mellett

Kecskemét, 2005. június 18., szombat (MTI) - A nemzeti értékrendet erőteljesen érvé­nyesíteni kell az oktatásban, a külhoni állampolgárság megadásában és a vidék helyzetének a rendezésében - mondta Tabajdi Csaba, az Európai Parlament képviselője szombaton, az MSZP népi baloldalának kecskeméti tanácskozása után.

Az MSZP több platformja által rendezett zártkörű megbeszélésről az MTI-nek el­mondta, hogy azokról a kérdésekről beszéltek és vitáztak a platformok képviselői, amelyek­ben javítania kell a pártnak.

Saját előadásában azt fejtette ki, hogy a nemzeti értékrendet három vonatkozásban kellene nagyon erőteljesen érvényesíteni. Az első terület az oktatás és a kultúra, azzal a céllal, hogy az alacsony társadalmi helyzetű, szegény családok gyermekei előre juthassanak a tanu­lásban.

A második területet, a külhoni állampolgárságot illetően Tabajdi Csaba kijelentette: "Nagy nemzeti kérdés, hogy a decemberi népszavazás után igenis, egy sajátos állampolgársá­got, egy külhoni állampolgárságot meg kell adnunk a határon túli magyaroknak".

Mint hozzátette, ez uniós útlevelet, harmadik országokban konzuli védelmet, valamint magyarországi munkavállalást jelent.

"A harmadik nagy nemzeti ügy a vidék helyzetének rendezése, (...) hogy vidéken élni ne jelentsen másodrendű állampolgárságot" - mondta Tabajdi Csaba.

A tanácskozásról elmondta, hogy a legsúlyosabb kérdésről is beszéltek, vagyis arról, hogy "szétszakad ez a társadalom szegényekre és gazdagokra, és az elmúlt évtizedben, de az elmúlt három évben sem sikerült a gazdag és a szegény társadalmi rétegek, a gazdag és a sze­gény régiók, kistérségek közötti különbségeket csökkenteni".

"A másik nagy kérdés, hogy nekünk baloldaliaknak, elfogadva a piacgazdaságot, nem lehet mindent a piac logikájának alárendelni" - emelte ki saját felszólalásából azt a gondolatot, amely - mint azt a tanácskozás több résztvevője az MTI-nek elmondta - többeket vitára kész­tetett.

Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a tanácskozásról távozóban az MTI-nek azt mondta: közös gondolkodás van a párton belül arról, miként tudják markánsabban, még ka­rakteresebb arcéllel megjeleníteni azt, hogy a Magyar Szocialista Párt, mint baloldali néppárt, valóban a nemzeti érdekeket képviseli.

A zárt ajtók mögött lezajlott, több mint háromórás tanácskozásról az egyik résztvevő azt mondta az MTI-nek, hogy bírálatot kapott Hiller István pártelnök. A felszólalók között volt, aki a baloldali értékek következetesebb képviseletére hívta fel a pártelnök figyelmét.

Több résztvevő elmondta az MTI-nek, hogy az SZDSZ-t, mint koalíciós partnert ke­mény kritikával illette a tanácskozás több felszólalója.

 

Ott ez a szokás

Kilépett az MKP-ból a korrupcióval gyanúsított közhivatalnok

Egyik, őrizetbe vett hivatalnokot az MKP még június 1-jén kizárta soraiból, a másik önként, hagyta el a pártot, írja a hirado.hu az MTI jelentése alapján.

Önként, pártja megkímélésének szándékával indokolva döntését, kilépett a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjából (MKP) az a közhivatalnok, aki a magyar párt egy másik köztiszt­viselőjével együtt a közelmúltban korrupciós botrányba keveredett.

Borovszky László, a galántai járási földhivatal vezetője Gál Lászlóval, a nagyszombati (Trnava) kerületi földhivatal vezetőjével együtt keveredett korrupció gyanújába.

Gált a rendőrség másfél millió korona kenőpénz átvételekor tetten érte. A pénzt egy - a rendőrséggel együttműködő - vállalkozótól kapta, amiért segített építési területté minősíteni egy 266 ezer négyzetméter területű, mezőgazdasági művelés alatt álló parcellát. Egymillió korona "illette volna meg" bűntársát, Borovszkyt, akihez a pénz ugyan nem jutott el, de a vádemelést megtették ellene, ezért a héten őt is menesztették a hivatalából.

Az őrizetbe vett Gált az MKP még június 1-jén kizárta soraiból, Borovszky pedig a hét végén önként, jóllehet ártatlanságát hangsúlyozva, annak reményében hagyta el a pártot, hogy az ellene indult bírósági perben bízvást tisztázni tudja magát. A párt üdvözölte az önként tá­vozó közhivatalnok döntését.

 

Szerbia: lassú változás, válságtünetekkel     

Tanács István  a Népszabadságban (részlet):

Ebben a helyzetben kell értékelni azt a büntetőeljárást és médiakampányt, amelyet Ka­sza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke és néhány politikustársa, Kern Imre és Bunyik Zoltán, illetve a volt szabadkai jegyző, Ágoston Gabriella ellen folytatnak. A Vajda­ságban sokan úgy tartják: az 1996-97-ben, a korábbi hiperinfláció után elkövetett, most a ter­hükre rótt cselekmények igazak lehetnek. Azok olyan idők voltak, amikor mindenki igyeke­zett szerezni, aki tehette. És az tehette, aki egy bizonytalan jogi helyzetben közel volt a köz­vagyonhoz. Érdekcsoportok alakultak, a politika és a jelentős részben feketegazdaság össze­fonódott.

 

Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket.