Vajdasági Magyar Demokrata Párt

http://www.vmdp.freewebspace.com/

http://de.geocities.com/vmdp2002/

www.hufo.info

HÍRLEVÉL III. évf. 68. szám

2005. június 24.

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia, a számaránynak megfelelő parlamenti képviselet, valamint a magyarok számára, akik ezt igénylik, a kettős állampolgárság. A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.

A Hírlevélben tájékoztatunk a VMDP-hez közel álló civilszervezetek tevékenységéről, s kö­zöljük azokat a dokumentumokat, amelyeket, a VMSZ nyomása alatt álló vajdasági magyar média, elsősorban a Magyar Szó és a Hét Nap mellőz. Hírlevelünk ezért az első magát demokratikusnak ne­vező államban megjelenő szamizdat.

Köszönjük az észrevételeket. Ezúton is jelezzük, hogy Hírlevél a VMDP által szorgalmazott új konszenzus megteremtésének jegyében foglalkozik a Kárpát-medencei magyar politikai történésekkel.

Ágoston András, a VMDP

 

Sólyom László megválasztott magyar köztársasági elnök:

Alapos tanulmányok bizonyították, hogy a kettős állampolgárság megadása jogilag valóban lehetséges, és nem áll szemben semmilyen európai standarddal. Nagy kár, hogy olyan érzelmi, illetve egzisztenciális érdekeket megszólító területre csúszott el a népszavazási kam­pány, aminek nem volt sok köze az eredeti koncepcióhoz. Az eredmény mindenkit sokkolt, ehhez a témához most már senki nem nyúl szívesen. Teljesen érthető, hogy a határon túli ma­gyarok kitartanak a követelés mellett.

 

Ágoston András:

Kártékony?

Ideje már magunk között rendet tenni a december 5-e ügyében.

Csak egyetérthetünk Sólyom Lászlóval, aki Mádl Ferenccel összhangban az első, kül­földi lapnak adott interjúban megállapítja: a kettős állampolgárság megadása nem áll szemben sem­milyen európai standarddal. Abban is igaza van, hogy rossz területre „csúszott el” a nép­szavazási kampány, s hogy „most már senki sem nyúl hozzá szívesen”.

Ki kell mondani: a Magyarok Világszövetsége a civilkezdeményezéssel politikai méh­kasba nyúlt, amikor gyűjteni kezdte az aláírásokat a kettős állampolgárságra vonatkozó nép­szavazás támogatására. Miután összegyűlt a több mint háromszázötven ezer aláírás, a kezde­ményezés politikai ténnyé lett, amely mellett a parlamenti pártok már nem mehettek el szótla­nul. Visszatekintve látni kell, hogy e civilkezdeményezés politikai szempontból hézagpótló, a nemzet alapérdekit tekintve, hasznos és politikailag ösztönző volt. A magyar nemzet magyar­országi része az aláírásokkal politikai bizonyságát adta, hogy nem érzéketlen a teljes nemzeti egység helyreállításának szándéka iránt.

Orbán Viktor a helyzet szorításában (egyeztetnie kellett a nemzet távlati érdekeit a magyarországi szavazatokért folytatott kíméletlen politikai harc tényleges, vagy vélt követel­ményeivel) államférfiúi bölcsességgel, a kelleténél talán egy kicsit csendesebben, megtette, amit meg kellett tennie. Aláírta a népszavazásra vonatkozó kezdeményezést, és elmondta: a velencei bizottság annak idején, a státustörvény tervezetével kapcsolatban zajló viták során szintén a kettős állampolgárság irányában jelezte a kiutat.

December 5-e – ez most már kétségtelen – a kezdeti letargia után új erők kibontakozá­sát hozta: a nemzeti sorskérdések megvitatását elodázhatatlan feladattá emelte.

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt nyolc éve kéri a kettős állampolgárságot. Lassan két éve lesz, hogy Illés-napkor aláírásgyűjtésbe kezdett Temerinben, amihez végül a Kasza-vezette VMSZ is csatlakozott. Így esett és nem fordítva, ahogy Pataki István állítja, a minap Magyar Nemzetben, a cikkében, melyben a vajdasági helyzetet próbálja mérsékelt sikerrel elemezni.

De, mindennek ma már nincs jelentősége. Mert érzékelve, hogy történelmi forduló­ponthoz értünk, a magyarországi politikai elit több fontos kérdésben keresi a közös nevezőt.

Ami a kettős állampolgárságot illeti, Avarkeszi Dezső kormánymegbízott meghos­szabbított mandátummal keres az ügyben megoldást, és Németh Zsolt is úgy nyilatkozott tá­mogatja a kettős állampolgárságot, azzal, hogy még meg kell határozni annak tartalmát, ki­terjesztésének határait.

Ebben a helyzetben a VMSZ részéről valóban otromba politikai megnyilvánulás, köz­leményben post festum kinyilatkoztatni, hogy az MVSZ kártékony tevékenységet folytat. Csak azért mert elindította a lavinát, amely december 5-hez vezetett, most meg egy talán Mikó Imre óta nem tapasztalt jogászi bravúr eredményeként alvó állampolgárságról beszél.

Az embernek, ha a politikai jó ízlés ebben nem akadályozná meg, erre minősíthetetlen sértésre azzal a gyermekkori fordulattal  kellene válaszolni, hogy kártékony az, aki mondja.

Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke füstölög, de megmarad a keresztényi alázat dik­tálta válasznál: bocsásd meg nekik Uram, nem tudják mit cselekszenek.

 

Vagy kettős állampolgárság, vagy schengeni vasfüggöny

Szigorúbb ellenőrzés az EU külső határain

 

Az Európai Parlament illetékes szakbizottsága támogatta a határőrizeti rendszer re­formjáról szóló javaslatot, amelyet az EP plenáris ülésén első olvasatban elfogadott. A rende­let azt szeretné biztosítani, hogy a tagállamok a belső határok leépítésével egyidejűleg erősít­sék a külső határok ellenőrzését. Az EP első alkalommal dönthet közösen a Tanáccsal a határ­őrizet, a vízumpolitika és az illegális bevándorlás területén.  

A jogszabálytervezet számos szabályt vezet be, amely szigorúbbá és hatékonyabbá te­szi a külső határokon folyó ellenőrzést. Itt mindenkinek - az EU-polgároknak is - be kellene mutatniuk dokumentumaikat. A határőrizeti szervek nemzeti és uniós adatbázisok alapján ellenőrizhetik, hogy a belépni kívánó személy nem jelent-e valós veszélyt a belbiztonságra. A harmadik országokból érkezők be- és kilépéskor útlevelükbe kötelezően pecsétet kapnak. Ne­kik be kell jelenteniük, hová tartanak és igazolniuk kell azt is, rendelkeznek-e az európai tar­tózkodásukhoz szükséges anyagi fedezettel.

Ez a rendelet a kihirdetésétől számított hat hónap múlva lép életbe. A rendelet új tag­államokra is vonatkozik majd, bár azok várhatóan csak 2007-ben csatlakoznak a schengeni rendszerhez.

 

A vajdasági egészségügyiek kérése

Dr. Farkas Emil a VMDP nevében kéréssel fordult dr. Vojnik Máriához a MÁÉRT-et előkészítő Szociális és Egészségügyi Bizottság vezetőjéhez.

Szerinte az anyaországból várható támogatások a következők lehetnek:

-a bekövetkezendő általános(körzeti) orvosi privatizáció rendszerére való felkészítés

-a fekvőbetegeket ellátó intézmények idegen kezekbe való elvándorlásának megaka­dályozása

-segítség a beteghordó-, nővér-, orvos-, rezidensképzésben.

 

Békés demonstráció Nagyváradon

Felhívás

Egyházkerületünk nevében ezúton fordulunk szeretettel Gyülekezeteink Tagjaihoz, a Lorántffy-gimnáziumban tanuló diákjaink Szüleihez, valamint római katolikus, evangélikus és unitárius Testvéregyházaink Tagjaihoz, továbbá Városunk összes református és más val­lású, magyar és nem magyar, igazságszerető Polgáraihoz, valamint a magyar civil és politikai élet (RMDSZ, MPSZ) képviselőihez azzal a testvéri kéréssel, hogy a szeretet, az igazságosság és a cselekvő közösségvállalás szellemében támogassák Egyházunkat a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályájának a megőrzésére irányuló nemes küzdelmében. Ne hagyjuk, hogy az etnikai és a vallási diszkrimináció, valamint a hatalmi önkény jegyében Gyermekeinket megfosszák a sportolás és testnevelés elemi jogától!

Ennek megfelelően szeretettel hívjuk mindazokat, akik nem hajlandók tétlenül nézni a jogfosztó gonoszságot és igazságtalanságot, arra a békés demonstrációra, melyet törvényes hatósági engedéllyel 2005. június 27-én, hétfőn délután 3 órakor, a Bihar Megyei Prefektúra épülete előtt tartunk, sportpályánk visszaszerzése érdekében.

Ugyanakkor arra kérjük Gyülekezeteinket és Testvéreinket, hogy a vasárnapi isten­tiszteletek keretében külön is tartsanak könyörgéseket igazságos ügyünk sikeréért.

"Engedjétek hozzám jönni a gyermekeket" - mondja Jézus (Mk. 10,14). Meggyőződé­sünk, hogy intő szavai a mi Gyermekeinkre, a Lorántffy-gimnázium tanulóira is vonatkoznak.

Nagyvárad, 2005. június 24.

Tőkés László, püspök

 

A Magyar Polgári Szövetség Bihar megyei szervezetének

Nyilatkozata a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium elleni támadás ügyében

A Magyar Polgári Szövetség megdöbbenéssel értesült a nagyváradi Lorántffy Zsu­zsanna Református Gimnázium sportpálya ügyének újabb felháborító fejleményeirõl. Figyel­meztetjük az ortodox hívőket és egyházi funkcionáriusokat, ne hagyják magukat a hatalom, a megosztó politika játékszerévé süllyeszteni.

Jelen esetben az egyházi oktatás szűkítése a tét: ha nincs sportpálya, veszélybe kerül­het az iskola működési engedélye, így a kínkeservesen visszaszerzett intézményét akarják megszűntetni a református gyülekezetnek. Ma a református iskolát, holnap a katolikust, har­madnap már a görög katolikust vagy más felekezet iskoláját fogják fenyegetni! A sportpálya megszüntetésével az egyházi oktatás kerül veszélybe, az egyházaink elleni támadást pedig fe­lekezeti hovatartozástól függetlenül, egész közösségünk elleni támadásként értékeljük.

Nem adhatjuk iskoláinkat, templomainkat! Erdélyi magyar identitásunk zálogát féltjük és minden lehető törvényes eszközzel megvédjük őket!

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy újból etnikai és vallási alapon történő diszkrimináció történik: amíg az iskolában román nemzetiségű és a többségi valláshoz tartozó diákok tanul­tak, sem a polgármesteri hivatal sem az ortodox egyház nem kérdőjelezte meg a sportpálya létjogosultságát! A jelenlegi helyi hatalom felelőssége a szándékosan zavaros

jogi helyzet gordiuszi feloldása.

Követeljük, hogy a helyi tanács határozatot hozzon, az új iskolai tanév kezdése előtt, amivel biztosíthatjuk gyermekeink számára a tanulást és sportolást iskolánkban. Iskolához, egyházi és anyanyelvi oktatáshoz való alapvető jogunkat többé ne fenyegethessék hasonló

ármánykodással. Ennek megvalósításában a legnagyobb felelősség a helyi RMDSz

vezetőségére hárul. Szorgalmazzuk az egyházak, a civil szféra és a politikum összefo­gását közösségünk számára létfontosságú intézményeink felépítéséhez és azok megtartásához.

Nagyvárad, 2005.június.20.

 

Vagyok egy ágban szabadulás, béklyó,

Protestáló hit s küldetéses vétó:

Eb ura fakó, Ugocsa non coronat.

(Ady Endre: Hunn, új legenda)

 

Ugocsa non coronat. Ez jut eszünkbe, ha a Magyar Polgári Szövetség legújabb kezde­ményezéséről olvasunk. E szerint az MPSZ a pápához és az uniós országokhoz fordul az au­tonómiáért.

Teszi ezt annak ellenére, hogy a szövetség színeiben megválasztott szenátorok és kép­viselők együttes ülésükön már döntöttek. Amíg a kisebbségi törvényt nem sikerül elfogad­tatni, az RMDSZ nem foglalkozik más törvénytervezetek előterjesztésével.

A Magyar Polgári Szövetség vezetősége az MPSZ sepsiszentgyörgyi szervezetének kezdeményezésére az EU-tagállamok kormányfőinek is levelet küldenek, amelyben sürgetik "a trianoni döntés következményeinek orvoslását és az autonómiaformák garantálását a romá­niai nemzeti kisebbségek számára".

Elfogadhatatlan, hogy miközben az RMDSZ tisztségviselői fél évvel ezelőtt nagy han­gon hirdették: területi autonómiát Székelyföldnek, most a tálcán szolgáltatott statútumot lesöprik az asztalról – így reagált Gazda Zoltán, az MPSZ háromszéki elnöke arra, hogy a magyar párt parlamenti frakciói visszautasították a Csapó József vezette Székely Nemzeti Tanács autonómia-statútumának előterjesztését. Az MPSZ háromszéki szervezete felhívja az RMDSZ-képviselők figyelmét, hogy a frakciódöntés ellenében egyéni kezdeményezésre még elő lehet terjeszteni a projektet

 

Államalkotó tényező, vagy a lakosság része?

Lényegi módosítást szavaztak meg a romániai kisebbségi törvénytervezet tárgyalása­kor a parlament jogi, fegyelmi és mentelmi jogi bizottságban. Az erdélyi Krónika és a kolozs­vári Szabadság beszámolói szerint a tervezet szövege úgy módosul, hogy a romániai kisebb­ségek nem "államalkotó tényezők" - ahogy az eredetileg szerepelt -, hanem "a romániai lakos­ság részét" képezik.

A bizottság elnöke, Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor mindkét lapnak kifej­tette: a módosított szöveg szerinte terminológiai zavart okoz majd.

- Egy kisebbségnek a lakossághoz való tartozása ténykérdés, nem szükséges törvénybe foglalni, míg a kisebbségek államalkotó tényezővé nyilvánítása a jogszabály alkotmányos kereteit erősítette volna – s szögezte le Eckstein a Krónikának.

Ironikusan jegyezte meg, hogy a módosítást javasló egyik konzervatív szenátor "meg­engedte" a kisebbségeknek, így a magyaroknak, hogy a lakossághoz tartozzanak. "Köszönjük neki" - mondta a szenátor.

A további procedúrával kapcsolatban Markó Attila az MTI-nek elmondta: amikor két bizottságnak kell jelentést készítenie közösen, a két külön-külön elfogadott szöveg közötti különbségeket együttes ülésen egyeztetik. "Még van tehát lehetőség arra, hogy amikor a má­sik bizottság is befejezi majd a tervezet vitáját, a két testület együttes ülésén visszafordíthas­suk a dolgot" - mondta az államtitkár.

 

Becsey Zsolt sajtóközleménye

A Vajdaság ügyéről nem szabad megfeledkezniük az európai intézményeknek

Szerbia-Montenegró északi, az Európai Unióval közvetlenül határos tartományában újra, 2005 koranyarán is napirenden vannak a nyers fizikai és a közvetett hatósági támadások az őshonos kisebbségek, kiváltképpen a magyarok ellen.

Ez akkor és annak ellenére veszélyezteti e történelmi régió soknemzetiségű jellegének megmaradását, hogy az Európai Unió két hónapja zöld utat nyitott Szerbia-Montenegró integ­ráció közeledése előtt, egy majdani uniós tagság távlatával.

A Vajdaságban fönnálló aggasztó politikai és kisebbségi helyzet nemcsak a Szer­bia-montenegrói közélet szereplőinek felelősségét veti föl, hanem az európai intézménye­két is.

 

Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket.