Vajdasági Magyar Demokrata Párt

http://www.vmdp.freewebspace.com/

http://de.geocities.com/vmdp2002/

HÍRLEVÉL III. évf. 77. szám

2005. július 18.

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogszabályal­kotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia, a szám­aránynak megfelelő par­lamenti képviselet, valamint a magyarok számára, akik ezt igénylik, a kettős állam­polgárság. A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrá­ciójáért.

A Hírlevél a VMDP által szorgalmazott új nemzeti kon­szenzus jegyében foglalkozik a Kárpát-medencei magyar politikai történésekkel.

A Hírlevél legutóbbi számai olvashatók a www.hufo.info honlapon is.

Ágoston András

 

Szilágyi Zsolt kifejezte reményét, hogy a párbeszéd az RMDSZ-szel már a napokban, Tus­nádon, a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen megkezdődhet, hiszen arra meghívót kapott az RMDSZ vezetősége is.

 

Ágoston András:

Alakul a nemzeti egység?

 

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a nagyköveti értekezleten jelezte: előtérben a nemzeti ér­dek. Az EU válsága közepette ezt kell képviselni. Magyar egységet kell kialakítani az erdélyi auto­nómia ügyében – mondja Tőkés László. Három válság, a román kormányé, az Európai Unióé és a magyar-magyar viszonyé ad különös aktualitást a romániai Tusnádfürdőn vasárnap kezdődő egy­hetes bálványosi nyári szabadegyetem rendezvényeinek – jelentette ki Németh Zsolt pénteken Bu­dapesten.

Hogy ez mit jelent, arról Kövér László beszélt Kárpátalján.

- December ötödike és az európai uniós bővítés után – vélte Kövér – új alapokra kell he­lyezni a jövőképünket, ami a magyar nemzet határmódosítás nélküli újraegyesítését illeti, ahogyan ezt megfogalmaztuk már 2002. előtt is.

Amit ehhez még hozzátett, az már maga az új szemlélet. Meg kell próbálni, mondta, a szemléletváltást elérni nemcsak az anyaországban, hanem a határokon kívül élő közösségeken be­lül is a tekintetben, hogy túl kell lépnünk azon a gondolkodáson, amely különbséget tesz az anya­ország, illetve az elszakított közösségek között. Egyszer és mindenkorra minden kérdést: gazdasá­git, kulturálist, oktatásit, politikait, egyéb ügyes-bajos dolgot úgy kell felfogni és olyan keretbe beilleszteni, hogy ne legyen határon túli ügy, csak magyar ügy.

A kettős állampolgárság ügyében is fontos új  fejlemény az, amit Kövér Kárpátalján – re­mélhetőleg nemcsak a hely szellemének engedve – mondott.

- A mai helyzetben kialakult egy határon túli, de mondhatnám azt is, hogy egy össznemzeti egység a kettős állampolgárság ügye mellett, bármennyire is mást mutatott a népszavazás eredmé­nye. A magyar értelmiség színe-java a kettős állampolgárság mellett sorakozott fel, politikai beál­lítottságtól függetlenül. Ha pedig ezt a magyar szellemi elitben meglévő egységes kiállást figye­lembe vesszük, akkor nem lehet kérdés, hogy amennyiben majd a törvényhozáson belüli matemati­kai erőviszonyok lehetőséget adnak rá, meg kell oldanunk ezt a problémát. Most már nem lehet visszahátrálni a státustörvény eredeti platformjára, az ma már kevés – jelentette ki Kövér Kárpát­alján.

Igen, ez már azt is jelentheti, hogy Magyarország fenntartható fejlődése, és a nemzet egé­szének felemelkedése érdekében új nemzeti konszenzust kell megvalósítanunk.

A Magyar Országgyűlésben kétharmados többséggel lehet nemzet-stratégiai döntéseket hozni. Jó lenne, ha a legfontosabb kétharmados döntések már a választások előtt megszületnének. Először is a kettős állampolgárság kérdésében lenne szükség előrelépésre. Még a schengeni vas­függöny leereszkedése előtt. Sokat segítene, ha a magyar diplomácia és a magyarországi parla­menti pártok a nemzetközi politikai porondon egyetértésben támogatnák a részarányos parlamenti képviselet intézményét, s a tényleges politikai autonómiákat. Ahol lehet, a konkrét autonómiamo­dellt is.

S akkor még hátra van a kétpólusú kisebbségi elitek kérdése. Nemzeti érdek, hogy az EU válság leküzdéséért tevékenykedő Magyarországot ne szorongassa kettős politikai gyűrű: a szom­szédos államok és a helyi többségi hatalomhoz simuló kisebbségi magyar elitek. Meg kellene újí­tani a másfél évtizede csontosodó, még az előző történelmi korszak jegyeit magán viselő magyar-magyar kapcsolati modellt. Nem kapkodva, de késlekedés nélkül.

Nehogy akkor vessünk lakatot az istállónkra, amikor már kilopták a fakót.

 

Erdélyben a reménység

Az előrehozott választásokkal összefüggésben közös tanácskozást tartott az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Székely Nemzeti Tanács, és a Magyar Polgári Szövetség A tanácskozás után a sajtóértekezleten Tőkés László, Fodor Imre, illetve Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor elmondták, elmondták, hogy az előrehozott választások lehetőséget nyithatnak a romániai magyarság életének a demokratizálására.

Tőkés rámutatott: politikai pluralizmusra lenne szükség. Kihangsúlyozta, hogy nem az RMDSZ ellenében nyilatkozik, hiszen párbeszédre szólítják föl, ugyanakkor párbeszédet kezdeményeznek a civil szervezetekkel, politikai szervezetekkel is. Úgy vélik, hogy az előrehozott választások lehetőséget teremtenek a posztkommunista visszarendeződés megállítására. Az EMNT elnöke szerint fontos a parlamenti képviseletet, de nem minden áron. Megegyezésre kell jutni az RMDSZ-szel az autonómiára vonatkozó fontos alapelvek vonatkozásában.

- Az autonómia az elv, amely által egységesek lehetünk és megegyezésre juthatunk. Szeretnénk valódi, igazi autonómiát, nem olyat, amilyet a Kisebbségi törvénybe foglaltak, az elvi egységet és nem az RMDSZ által gyakorolt totalitárius egységet – jelentette ki Tőkés László.

Most lehetne nagyot lépni Bálványoson.

Ha közbe nem szól az árvíz. Markó Béla már jelezte: megtörténhet, hogy tud eleget tenni a szervezők meghívásának, mert az árvízhelyzet miatt esetleg kormányüléseken kell részt vennie.

 

Árvíz a Vajdaságban is

Szombaton a VI. zentai Nyári Ifjúsági Játékokon a magyar nemzet-stratégia a Délvidéken címmel a vajdasági pártok vezetői cserélhettek eszmét. Cseréltek is, sajnos a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője nélkül.

Ez részben érthető, hiszen a VMSZ vezetőinek két szempontból sem konveniál a nyilvános eszmecsere. Kasza Józsefnek aligha személyi okokból, de azért is, mert a majdan – Kosovo és Montenegró, esetleg a jelenleg Bosznia és Hercegovinához tartozó Szerb Köztársaság végleges státusának meghatározása után – meghozandó szerb alkotmányra vonatkozó kiegészítésekkel kap­csolatban, úgy látszik, a vezetőknek sincs kialakult véleménye. Arról, vajon ez az új dokumentum helyébe lép-e az eddigi három pilléres autonómiakoncepciónak vagy csupán „modifikálja” azt, ahogy Korhecz Tamás állítja. Pedig ez elég fontos kérdés, hiszen így az érdeklődők nem tudnak eligazodni. A vezetők tucatnyi megnyilvánulásából ugyanis nem derül ki, hogyan tekint ez a párt a magyar (perszonális) autonómiára. Időszerű követelése ez a VMSZ-nek, vagy sem? Persze, a kér­désnek „csak” elméletileg van jelentősége, hiszen a gyakorlatban Kasza és társai, már rég felhagy­tak a tényleges kisebbségi autonómiának még az emlegetésével is.

Ha nem hagyatkozunk a vezetők által közölt magyarázatokra, látnunk kell, hogy az alkotmánykiegészítő VMSZ-es dokumentum a Várady-Józsa-Korhecz nemzeti tanácsra vonatkozó törvénytervezettel együtt „kiváltja” a VMSZ már amúgy sem alkalmazott autonómiadokumentu­mát. A gond az, hogy ebben az új mix-ből kiveszett a tényleges perszonális autonómiának még az írmagja is. A szövegből kitetszik az is, hogy a VMSZ nem kíván számarányos képviseletet a szerb parlamentben. A számarányos foglalkoztatás az állami intézményekben olyan követelmény amit maga a párt sem vesz komolyan. Az egyik tisztségviselője elismerte: sokszor az a baj, hogy a ma­gyar jelentkezőknek nincs megfelelő képzettsége. Ennyire csúszott le az elmúlt másfél évtizedben a vajdasági magyar közösség. Ez azonban a VMSZ-t nem érdekli.

Ha eltekintünk az új VMSZ-dokumentum azon részeitől, amelyek a nemzetközi emberjogi normák alapján úgyis helyet kapnak a majdani szerb alkotmányban (különben a nemzetközi közös­ség azt nem fogadná el), akkor kimondhatjuk: a legújabb VMSZ-es dokumentum jogtechnikailag lekerekíti és megalapozza azt a politikai ellenőrzési rendszert, amely a gyakorlatban máris kiala­kult. S amelyben a VMSZ nemzeti tanácsa lebeg mint Mohamed koporsója, ég és föld között.

Minderről, sajnos, Zentán nem beszélgethettünk, mert a VMSZ vezetői nem álltak ki az ér­deklődő fiatalok elé. Árvíz a Vajdaságban is? Úgy látszik igen.

 

Dokumentumok:

Azonosították a temerini magyarverés tetteseit

Három helybeli ellen rendbontás miatt tettek feljelentést

Július 10-én a hajnali órákban a temerini rendőrségen jelentették, hogy ismeretlen személy rendbontást követett el a Petőfi Sándor utcában. A helyszínre érkező rendőrjárőr a helyi Pásztor Attila (26) és Hevér Gábor (24) károsultakat találták. Hevér és Pásztor továbbá három fiatalember között szóváltásra került sor. Később Hevér és Pásztor a piac felé haladt gyalog, amikor egy gép­kocsi eléjük kanyarodott, kiugrált belőle az említett három fiú és verni kezdték őket. Mivel nem ismerték a támadókat, a rendőröknek személyleírást adtak a támadókról és elmondták milyen autó­val voltak. A károsultakat ezt követően a temerini egészségházba vitték, ahol az orvos megállapí­totta, nincsenek külső sérüléseik.

A rendőrség gyors nyomozás után azonosította a támadókat, és szabálysértési feljelentést tett a helybeli Miloš Savanović (20), Mirko Božić (21) és Bojan Mitić (20) ellen rendbontás és má­sok ellen elkövetett erőszak miatt - áll a közleményben. (Magyar Szó 05 07 18)

 

Az előrehozott választások előtt nem szervez előválasztásokat az RMDSZ

Az RMDSZ területi szervezetei elnökeinek tanácskozásán Markó Béla, a szövetség elnöke kijelentette: nem tartják szükségesnek, hogy újabb előválasztásokon alakítsák ki az erdélyi magyar érdekképviselet parlamenti jelöltjeinek listáját. Mint a marosvásárhelyi tanácskozáson elhangzott a tavalyi mandátum négy évre szól.

A szövetség egyébként sem az előrehozott választásokra való felkészülést, hanem az árvíz­károk enyhítését tartja legsürgősebb feladatának. Az esetleges választási előkészületekről az RMDSZ belső parlamentje hivatott dönteni.

Duna TV

 

Albert Álmos, a politikai jós

Eközben viszont Albert Álmos, sepsiszentgyörgyi polgármester bizonyos abban, hogy idén nem járul az urnák elé Románia lakossága. Az RMDSZ háromszéki szervezetének elnöke csütörtö­kön elmondta, nem hiszi, hogy ősszel előrehozott választásokra kerül sor, ám nem volt hajlandó elárulni, mire alapozza véleményét. Összefogásra buzdítja a magyar szervezeteket az előrehozott választások esetére a Magyar Polgári Szövetség Bihar megyei és nagyváradi szervezete. Csütörtö­kön nyilvánosságra hozott állásfoglalásában az MPSZ szorgalmazza a magyar történelmi egyhá­zak, a magyar civil szervezetek és a politikum összefogását, az RMDSZ és az MPSZ közötti párbe­széd beindítását az összmagyar előválasztások megrendezése, illetve egy összmagyar választási stratégia kialakítása érdekében. „Nem tartjuk járható útnak, hogy az MPSZ képviselői a 2004 őszén megrendezett választásokhoz hasonlóan egy román párt színeiben induljanak, ugyanakkor fontos­nak tartjuk, hogy a magyar társadalom sokszínűsége megjelenjen a parlamentben” – szögezte le Szilágyi Zsolt, az MPSZ választmányi elnöke Nagyváradon. Hozzátette, az előrehozott választások esélyt jelenthetnek a romániai magyarság számára, hogy megerősítse parlamenti képviseletét, a parlamenti képviselők és szenátorok számbeli növekedésének, a létező politikai sokszínűség meg­jelenítésének azonban csak közösségi érdek mentén történő összefogás lehet az alapja.

 

Tusványos egy évvel ezelőtt

Nincs ellentmondás az autonómia és a kettős állampolgárság között

Az erdélyi magyar közösség autonómiatörekvései szükségessé teszik a párbeszédet a többi romániai nemzeti kisebbséggel, a politikai pártokkal és a civil társadalom képviselőivel -- fogalma­zódott meg a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban, amelynek keddi előadásai az eu­rópai autonómiaformákról szóltak.

Toró T. Tibor Temes megyei parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (ENMT) alelnöke előadásában vázolta a romániai magyar nemzeti közösség autonómiatörekvéseit az elmúlt másfél évtizedben, illetve a Székely Nemzeti Tanács és az ENMT megalakulása óta eltelt időszakban. Hangsúlyozta: az elképzelések megvalósítása érdekében széles körű társadalmi és po­litikai párbeszédre van szükség, de helyre kell állítani a romániai magyar társadalom keretén belül is az 1993-ban még létező konszenzust az autonómia kérdésében.

Kérdésekre válaszolva Toró T. Tibor kifejtette, hogy a területi autonómia és a magyar ál­lampolgárság elnyerésére irányuló törekvések között nincs ellentmondás. Az autonómia a többség és a kisebbség viszonyát rendezi, a kettős állampolgárság pedig a magyar kisebbség és az anyaor­szág viszonyát hivatott rendezni. Szerinte mindkettő a magyar kisebbség identitásának megőrzését és fejlődését szolgálja -- mondta.

Christoph Pan professzor, az Etnikai Csoportok dél-tiroli Intézetének igazgatója történetisé­gében ismertette a dél-tiroli autonómia kialakulásának körülményeit, vázolva annak a területen lakó népcsoportok önazonosságának megőrzésében, a kultúra fejlődésében, illetve a gazdaság fel­lendülésében játszott szerepét.

Davide Zaffi a dél-tiroli olaszok szemszögéből beszélt a tartomány autonómiájáról hangsú­lyozva, hogy nehéz volt elfogadni számukra, hogy egy kisebbség kisebbségeként élnek az olasz nemzetállamban. Hangoztatta: a területi autonómia csak kis területeken biztosítható, nagyobb te­rületek esetében -- például Erdély viszonylatában -- már államszervezési kérdéssé alakul. Ez pedig nagyon kényes kérdés -- hangsúlyozta.

Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke, a Népi Akció Párt alelnöke előadásában azt taglalta, hogy milyen esélyei vannak Romániában a regionalizmusnak, az autonómiának. Fon­tosnak mondta az állam szerkezeti reformját. A Székelyföld autonómiájával kapcsolatban az előadó kiemelte, hogy az mindenképpen figyelembe kell hogy vegye Erdély, tágabb értelemben Románia sajátosságait, a lakosság elvárásait, s erősítenie kell a román--magyar viszonyt.

Népújság 2004. július 21.

 

Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket.