Vajdasági Magyar Demokrata Párt

http://www.vmdp.freewebspace.com/

http://de.geocities.com/vmdp2002/

HÍRLEVÉL III. évf. 79. szám

2005. július 25.

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogszabályal­kotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia, a szám­aránynak megfelelő par­lamenti képviselet, valamint a magyarok számára, akik ezt igénylik, a kettős állam­polgárság. A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrá­ciójáért.

A Hírlevél a VMDP által szorgalmazott új nemzeti kon­szenzus jegyében foglalkozik a Kárpát-medencei magyar politikai történésekkel.

A Hírlevél legutóbbi számai olvashatók a www.hufo.info honlapon is.

Ágoston András

 

„Egyáltalában, semmit se várj hazádtól. Csak adjál azt, ami legjobb életedben. Ez a legfel­sőbb parancs. Bitang, aki ezt a parancsot nem ismeri.” (Márai Sándor)

 

Vajdasági Magyar Demokrata Párt

Temerin

 

Gedei József

EU parlamenti képviselő

Budapest

Tisztelt Képviselő Úr!

Nem olyan emberként keresem meg levelemmel, az Ön MTI által továbbított megnyi­latkozásával kapcsolatban, aki bort iszik és vizet prédikál. Nem is első felindulásomban.

Már 1990 végén és 1991 elején, a háborúra készülődő Szerbiában írtam a személyi elvű kisebbségi önkormányzatról (perszonális autonómia), 1992-ben a történelmi VMDK-ban autonómiakoncepciót fogadtunk el. A Horn-kormány programjának véleményezéskor 1994-ben írtunk először a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integ­rációjáról. A Vajdasági Magyar Demokrata Párt megalakulása óta, több mint nyolc éve kérjük a kettős állampolgárságot. Évek óta mondjuk, hogy az EU-tag Magyarország fenntartható fejlődésének a feltételeit csakis a kettős állampolgárság eszközével megalapozott nemzeti foglalkoztatási és egyéb, az egész nemzetre kiterjedő programok biztosíthatják.

Azt akarom mondani, hogy a konkrét politikai konjunktúrától függetlenül,  politikai célkitűzéseink meghatározásakor mindig feltettük a lécet. Eddig ugyan nem sikerült átugra­nunk, de legalább van mihez tartani magunkat.

Önt képviselő úr, Szabadkán a nemzeti ügyekre érzékeny képviselőként ismertem meg. (Akkor volt ez, amikor Józsa László kérdésre felelve azt mondta, hogy Kasza helyett, aki személyes politikai érdekeit követve elhárította a lehetőséget, hogy a magyarverésekről beszéljen Amerikában, a VMSZ nemzeti tanácsának elnökeként azért nem ment el maga sem az amerikai portyára, mert nem ért rá.)

Most értetlenül állok vélekedése előtt. Nem értem, hogy miközben szívmelengetően kijelenti, hogy „összetartoznak az anyaországi magyarok a hatá­ron túli magyarokkal, és ös­szetartozik a jobboldal a baloldallal nemzetpolitikai célok tekinte­tében”, sőt érzékelteti, hogy nem lát jogi érveket amelyek a kettős állampolgárság ellen szólnának, miért tart attól, hogy „figyelembe kell venni a nemzetközi politikai realitásokat is”? Miért látja összeegyeztethe­tetlennek a kettős állampolgárságot és az autonó­miát?

Mindezt azért nem értem, mert ha mi magyarok a Kárpát-medencében nyitott sisak­rostéllyal kiállunk a politikai porondra és kimondjuk, hogy a Trianoni traumát akkor látjuk meghaladottnak, ha a szomszédos országokban létrejönnek a megfelelő autonómiák és azok a magyarok, akik ezt kérik, megkaphatják a magyar állampolgárságot, miközben mások, akik nem kérik, élhetnek vagy nem élhetnek a státus- illetve a kedvezménytörvény előnyeivel, ez­zel nem teszünk mást, csupán jelezzük a többieknek, hogy ez a célunk. Feltes­szük a lécet. Akkor is, ha román, a szerb és a többi szomszédos politikai elitek esetleg berzen­kednek. Ha attól tartanak, hogy nehezebb lesz a dolguk, ha a Trianonban nekik ajándékba adott területe­ken olyan magyar autonómiák jönnek létre, amelyekben magyar állampolgár­sággal is rendel­kező magyarok élnek.

Nem látom miért lenne antidemokratikus és szégyenleni való egy ilyen megnyilvánu­lás! Ha a magyarországi diplomaták koccintás közben mélyen a szemébe nézve a bűnös Eu­rópa képvi­selőinek elmondanák nekik: igen ezt értjük a határokon átnyúló nemzetegyesítés alatt. Mert ez az a méltányos és ez a jól felfogott nemzeti érdekünk. Megértéseteket kérjük. Mi ezzel a mássá­gunkkal, nemzetként akarunk helyet foglalni Európában.

Abban a reményben, hogy a fiatal politikusok nemzedéke így, és nem máshogy akarja beírni a nevét nemzetünk történelmébe, tisztelettel:

Temerin, 2005. július 25.

Ágoston András

Dokumentumok:

 

Baloldali igen a nemzetpolitikai össztartozásra  

MTI/mszp.hu, 2005. július 22.

Csak közösen lehet elérni a határon túli magyarok jogainak bővítését

Az összetartozás "tusványosi" kérdésére a baloldali válasz igen, összetartozunk – mondta az MSZP-frakció külügyi munkacsoportjának tagja pénteken az MTI-nek. Összetartoznak az anyaor­szági magyarok a határon túli magyarokkal, és összetartozik a jobboldal a baloldallal nemzetpoliti­kai célok tekintetében" – jelentette ki Gedei József. Hangsúlyozta, hogy a közös célokat, az auto­nómiát, az észak-erdélyi autópályát és a határon túli magyarok jogainak bővítését csakis közös erő­vel lehet elérni. Azt remélem, hogy Orbán Viktor is igennel fog válaszolni – fűzte hozzá.

A szocialista politikus kitért arra, hogy Németh Zsolt, a Fidesz külügyi kabinetjének veze­tője a Tusnádfürdőn tartott bálványosi nyári szabadegyetemen tartott előadásában azt mondta: nin­csenek komoly jogi akadályai a határon túli magyarok bevándorlás nélküli magyar állampolgársá­gának. Gedei József ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy az állampolgárságnak nemcsak jogi feltételei vannak, figyelembe kell venni a nemzetközi politikai realitásokat is. Feltette a kérdést, hogy vajon a határon túli magyarok által szorgalmazott autonómia elérését mennyiben segítené egy újabb követelés, nevezetesen, hogy az autonóm területen magyar állampolgárok éljenek. Azt hi­szem, hogy ettől rettenne meg igazán a román közvélemény – jegyezte meg, hozzátéve, hogy erre nincs is európai példa.

Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a vajdasági, a kárpátaljai és a romániai magyarok ügyét elválasszák egymástól, vagyis, hogy az egyik helyen élőknek megadják az állampolgárságot, míg másoknak nem. Gedei József szerint ugyanakkor az pozitív dolog, hogy van egy hely, ahol nem­zetpolitikáról gondolkodik a jobboldal. Én azt tartanám a lehető legjobbnak, hogy ha a különféle véleményen állók egymással is megvitathatnák a nézeteiket – mondta a szocialista képviselő.

 

Sylvester Lajos:

Autonómia, a magunk módján

A Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor legfontosabb témája az autonómia volt. A sajtóközleményekből és kommentárokból egyértelműen kiderül az a ránk nézvést sajnálatos és el­szomorító tény, hogy a nagy számban felvonultatott, nagy elméleti és gyakorlati tapasztalatú nyu­gati autonómiaszakértők kivételével, mi, akik, a magunk módján az autonómiát akarjuk, szánalmas képet festünk magunkról.

Politikusaink közül van, aki mértéktelen eredetieskedésében addig ragadtatja magát, hogy az Aland-szigetek autonómiája kapcsán olyan képet fest egy virtuális székelyföldi autonómiáról, amit, ha a köztünk élő románság komolyan venne, ijedtében még Besszarábiából is arrébb köl­tözne. ,,Hivatalosan csak a magyar oktatást támogatnák — olvasom —, román intézmények csak magániskolaként működnének, és a magyar gyermekeknek nem lenne kötelező a román nyelv ta­nulása. Területvásárlási, vállalkozási, választási jogot csak az nyerne, aki megkapná a letelepedési jogot, ehhez azonban legalább öt évig itt kellene élnie, és beszélnie kellene magyarul.”

Nem folytatom, mert másik politikusunk a másik végletről azt fejtegeti, hogy Székelyföld esetében nem lenne szerencsés az etnikai alapú autonómia, hisz jelentős arányban élnek itt más nemzetiségűek.

Két véleményre — a románság nem kap, illetve a magyarok sem kaphatnak semmit, mert nem lesz etnikai alapú autonómia — s erre a kétpillérű építményre az autonómia sátorfedelét a harmadik helyezi el, aki azt fejtegeti, hogy ,,a magyarság autonómiát akar, de nem világos, hogyan érheti ezt el, milyen eszköztárra van szüksége, milyen előnyöket hordoz az önrendelkezés.”

Ezzel is úgy vagyunk, mint a magyarhoni politikus-politológusokkal, akik a múlt évi de­cemberi fekete vasárnap igen-jét és nem-jét nem tudták értelmezni, és máig tartóan győzködnek bennünket arról, a hiba ott volt, hogy a választók nem tudták, mit jelent az igen, és mit jelent a nem…

Az autonómiázó szócséplésnek az elfecsérelt tizenöt esztendeje alatt eddig az volt a ,,fő” kérdés, hogy ki mondta ki először az autonómia szót, hol mondta ki?, miért mondta ki?, azaz ki volt az első akarók között is a legelső, aki akarva akarta? Aztán következett az, hogy kinek a ja­vaslatai tökéletesebbek, világrengetőbbek, modernebbek, posztmodernebbek, európai normákhoz igazítottabbak stb.

Ezt koronázza meg — illetve szarvazza fel —, mint megcsalt élettársát a politika rimája, hogy mi nem akarunk etnikai autonómiát, a románokat sem akarjuk, de a legfontosabb-pontosabb megállapítás, hogy azt sem tudjuk, mit akarunk. Ez legalább igaz. Illetve ez sem, mert nem mond­juk ki, hogy önmagunk politikusi megvalósítását akarjuk, minden áron és tűzzel-vassal. Egyebet semmit.

A megyénkben is megforduló nyugati autonómiaszakértők egyike mondta: ,,Az egy dolog, hogy itt emberek beszélnek autonómiáról, a valóságban a mögöttük lévő bázis nem tudja, mit kell ez alatt értenie. Nem tudják azt az emberek, hogy területi autonómia vagy regionális önkormányzat az egy és ugyanaz. Akik ide látogattunk, mindnyájan meggyőződéses hívei vagyunk annak, hogy minden egyes térségnek, ahol regionális önkormányzat megvalósítható, azt az Európai Unió kere­tein belül, a lehetőséghez képest meg kell valósítani.”

,,Ha ez a lakosság, aki ezen a földön él, a magyarok, a székelyek mellett a románok is úgy látják, hogy az ő jövőjüket egy régiónak az önkormányzatisága jobban tudja biztosítani, több kultu­rális, anyagi előnyt jelent számukra, a környezet megóvásának védelmére több lehetőségük van, akkor igenis, meg lehet oldani. De ezt nem lehet megvalósítani sem a helyi románok, sem pedig a többségi nép ellenében, az autonómiát csak velük együtt lehet létrehozni” — mondta a másik, Nyugaton élő politikus.

Szándékosan és eligazítás végett emelünk ki két ízben is két passzust Nagy Zsuzsa sepsiillyefalvi interjújából.

Miheztartás végett.

(Háromszék)

 

A Fidesz szerint félreértelmezte Orbánt egy belgrádi lap

Félreértelmezte Orbán Viktor washingtoni nyilatkozatát a belgrádi Politika című napilap vasárnapi számában - közölte a Fidesz külügyi kabinetjének vezetője. Az újság a Nemzetközi De­mokrata Unió washingtoni pártelnöki értekezletén elhangzott Orbán-nyilatkozatot idézi, amely szerint "a vajdasági magyarok nemzetközi védelemre szorulnak, mert etnikai jellegű támadásoknak vannak kitéve". A lap ezt úgy értelmezi, hogy a Fidesz elnöke  "kéksisakosok" kivezénylését tar­taná célszerűnek.

A Fidesz közleménye szerint "nem felelnek meg a valóságnak a Belgrádban megjelenő Po­litika című napilap vasárnapi összeállításában közölt - az újság által Orbán Viktor washingtoni nyilatkozatából levont - Balkánnal kapcsolatos értelmezések".

A lap azért értelmezhette félre a Fidesz elnökének nyilatkozatát, mert nem rendelkezett ele­gendő információval a Nemzetközi Demokrata Unió pártelnökei és George Bush amerikai elnök hét elején Washingtonban lezajlott találkozójáról, amelyen Orbán Viktor is részt vett - vélekedett a Fidesz Külügyi és Biztonságpolitikai Kabinetjének vezetője.

Németh Zsolt rámutatott: a Bush elnök által rendezett munkareggeli alkalmával Orbán Viktor arra kérte az USA elnökét, hogy "ne engedjék kicsúszni a világpolitika figyelméből a Bal­káni térséget, (...) a magyaroknak is vannak problémáik: a Vajdaságban élő magyarokat gyakran érik etnikai indíttatású incidensek".

Az újság úgy értelmezi Orbán szavait, hogy a volt magyar miniszterelnök "kéksisakosok" kivezénylését tartaná célszerűnek, majd megállapítja cikkében, hogy a vajdasági magyar politiku­sok különféleképpen értékelik ezt a kezdeményezést. Majd idézi Kasza Józsefet, a Vajdasági Ma­gyar Szövetség (VMSZ) elnökét, Páll Sándort, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) elnökét, Ágoston Andrást, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnökét és Korhecz Tamást, a kisebbségekért felelős, VMSZ-szel rokonszenvező vajdasági kormányalelnököt.

A Politika azt sugallja, hogy Kasza támogatja a békefenntartók küldését, mivel pártja min­den igyekezete ellenére nem tudott zöldágra vergődni az állami szervekkel, a rendőrség még min­dig hanyag munkát végez, nem áll feladata magaslatán az igazságszolgáltatás sem, és a vajdasági magyarok egyre több munkahelyet veszítenek el.

A lap szerint nemcsak Kasza ért egyet a "kéksisakosok" jelenlétével, hanem Korhecz Tamás is. Az újság feltehetően a Dnevnik című lapban csütörtökön megjelent interjúból idéz, amelyben a kormányalelnök úgy nyilatkozott, hogy a nemzetközi közösségnek figyelemmel kell kísérnie a vaj­dasági kisebbségek körüli történéseket, mert bár Szerbiában épülőfélben vannak a jogállam intéz­ményei, a joguralom és a jogbiztonság nem érte el a kellő szintet. Korhecz a Dnevnikben felhívta a figyelmet arra - ezt a Politika nem idézte -: hasonló felhívások miatt senkinek sem kell haragudnia, mert senki se mondja azt, hogy megfigyelők vagy "kéksisakosok" jelenléte szükséges.

A továbbiakban a lap úgy idézi Páll Sándort, mint aki szerint "fölöttébb értelmetlen" lenne kéksisakosok kivezénylése, Ágoston Andrást pedig mint aki azt mondja, hogy a békefenntartók kivezénylése azért lett időszerű, mert a vajdasági magyarokban él a félelem attól, hogy esetleg nem Belgrád tetszésére rendeződik Koszovó kérdése.

Mind Páll Sándor, mind Ágoston András közölte az MTI-vel, hogy nem nyilatkozott a Po­litikának, de más lapoknak adott interjúikban sem tettek említést békefenntartókról.

Mindkét pártelnök egyértelmű sajtómanipulációnak, "a dolgok inkorrekt összekapcsolásá­nak" nevezte az összeállítást. A VMDP elnöke megjegyezte, hogy a volt miniszterelnök nyilatko­zatában nem lehet bizonyítékot találni arra, hogy békefenntartók jelenlétére gondolt. (forrás: MTI NOL)

 

Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket.