Vajdasági Magyar Demokrata Párt

http://www.vmdp.freewebspace.com/

http://de.geocities.com/vmdp2002/

HÍRLEVÉL III. évf. 80. szám

2005. július 27.

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogszabályal­kotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia, a szám­aránynak megfelelő par­lamenti képviselet, valamint a magyarok számára, akik ezt igénylik, a kettős állam­polgárság. A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrá­ciójáért.

A Hírlevél a VMDP által szorgalmazott új nemzeti kon­szenzus jegyében foglalkozik a Kárpát-medencei magyar politikai történésekkel.

A Hírlevél legutóbbi számai olvashatók a www.hufo.info honlapon is.

Ágoston András

 

Géczi József Alajos MSZP-s parlamenti képviselő: „Az anyaország és a határon túli ma­gyarok egyaránt hátrányt szenvednek amiatt, hogy a politikai elit nem tud dűlőre jutni a nemzetpo­litikai stratégiában”.

A tradicionális nemzetfelfogásban szerinte a Fidesz nyilvánvalóan verhetetlen, a baloldal azonban időnként elkövette azt a hibát, hogy ebben próbált meg versengeni. Úgy látja, a jobboldal tradicionális nemzetstratégiája nosztalgiázásra és csak a kulturális közösségre épül, ez azonban már nem vezet sehová.

– A szocialisták érzik, hogy más kellene, de náluk bizonytalanság tapasztalható, ennyiben igaza van Orbán Viktornak – fűzte hozzá Géczi József Alajos.

 

Ágoston András:

Ütött az óra!

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt nagy figyelemmel kíséri az elmúlt hetek történé­seit. Úgy látjuk, hogy a nagy politikai viták ellenére a magyarországi politikai porondon megindult a nemzetpolitikai témák feltérképezése, s a megoldás keresése.

Különösen nagy jelentőségűnek tartjuk a hét végére bejelentett nemzetközi tanácsko­zást.

Részben, mert az EU-s részvevők bizonyára nem fognak élesen szembefordulni a ket­tős állampolgárság gondolatával. Másrészt, s ezt már érzékeljük, a magyarországi belpolitiká­ban is felgyorsulnak a témával kapcsolatos eszmecserék. Akár egy párton belül is.

A VMDP álláspontja a Magyarország EU-tagságát követő időszakról nagyjából kialakult.

Tudjuk, hogy nemzetpolitikai döntések csak kétharmados többséggel születhetnek meg. Hisszük, a rossz demográfiai mutatók, valamint a fenntartható fejlődés feltételei­nek megteremtésére vonatkozó, az EU-tagsággal vállalt kötelezettség, megegyezésre készteti azo­kat, akik felelősséggel viseltetnek az ország és a nemzet sorsa iránt. Az sem lehet kétséges, hogy az EU-ban kirobbant válság, melynek méreteiről egyelőre csak találgatások vannak, megköveteli nem az ország, hanem a nemzet erőinek összefogását.

S akkor a szomszédsági- és a magyar-magyar viszonyok újraértékelésének és demok­ratikus rendezé­sének szükségességéről még nem is beszéltem. S az autonómiáról sem.

A VMDP ebben a magyarországi vitában nem kíván részt venni.

Ugyanakkor lehetőségeihez mérten segíteni akarja a megoldások keresésének pozitív folyamatát. Saját érvrendszerének ismertetésével, de úgy is, hogy segíti a vita sallangjainak lefejtését. Mert tizenöt éve, talán most kínálkozik a legjobb alkalom a nagy, a század első fe­lének történelmét meghatározó döntések meghozatalára.

 

Vajdasági magyar politikus a hibás?

Hacsak nem Korhecz Tamás kijelentése járult hozzá, hogy a szerb média eltorzíthatta Orbán Viktor amerikai nyilatkozatát, hogy kéksisakos ördögöket festhessenek a falra azok, akiknek éjszakai nyugalmát véres rémképek zavarják.

A magyarországi média nem ismertette Korhecz első, kapásból ledorongoló nyilatkozatát, melyben az újvidéki Građanski list szerint is „keményen szembeszállt Orbánnal”:  

- A Fidesz elnökének joga van saját véleményére, s én ezt tisztelem – nyilatkozta Korhecz. Ugyanakkor nem világos számomra, mire gondolt, amikor a vajdasági magyarok számára nemzet­közi védelmet kért. Úgy vélem, hogy a Vajdaságban a helyzet többé nem olyan, hogy szükség lenne nemzetközi megfigyelőkre, vagy éppen békemisszióra – jelentette ki Korhecz a tartományi végrehajtó tanács kisebbségekért felelős alelnöke.

Sandán még oda pörköl Józsának, pártbeli ellenlábasának és (bizonyára akaratlanul) Váradynak is, akiknek 1992-ben Milosevic elnök jogara alatt jelentős funkcióik voltak a Panic-kormányban:

„Ha a nemzetközi közösség a herkócai események miatt 1992-ben (ez finom megfogalma­zása annak, hogy annak idején Seselj emberei egyszerűen elűzték Horvátországba a vajdasági  Szerémség Herkóca nevű településén élő horvát lakosok többségét. Szerk.megj.) nem küldött bé­kemissziót, ne küldjön ma sem.

Korhecz tovább pontosít: „A magyarok nincsenek jobban veszélyeztetve, mint más kisebb­ségiek, illetve az ország többi polgára”.

A polgárok veszélyeztetése alatt – állítja a Gradjanski list – Korhecz „a bűnözéstől és a kor­rupciótól való fenyegetettséget” érti.

Na tessék!

De, még ez sem minden. A megfelelési készség Korheczet kioktató stílusra készteti: „Ha Orbán netán arra gondolt, hogy a nemzetközi közösség figyelemmel akarja kísérni, miként fejlőd­nek a jogállam és annak intézményei Szerbiában, ez segítség lenne az országnak. Ez esetben egyet­értek Orbánnal”- közölte Korhecz.

Ismételten rá kell mutatni, hogy Korhecz másnap, a Dnevnik nevű napilapban – feltehetően belső egyeztetés után – már Kaszához hasonlóan támogatta Orbán Viktor kijelentését.

Ő indította volna el az Orbánnal kapcsolatos szerb manipulációs spirálist? Reméljük, hogy nem. Csak hozzájárult – a kibontakozásához.

 

Dokumentumok:

Bemutattuk a Trianon c. filmet Temerinben és Újvidéken

A rendezővel kötött, bő fél évvel ezelőtti személyes ismertségünknek köszönhetően és az azóta tartó levelezésünk eredményként július 20-án Temerinben, másnap pedig Újvidéken bemutattuk Koltay Gábor filmjét, a Trianont. Minkét bemutató nagy sikeréhez több, szándékosan párosított körülmény is hozzájárult.

Temerinben az Illés-napi gazdag műsor keretében, eléggé alkalmatlan időben – délután három órakor kezdődött a vetítés – a hatszáz férőhelyes moziteremben, ennek ellenére alig maradt üres szék. A bő két órán át tartó film után mindössze néhány perces szünet következett, majd a beszélgetés Koltay Gáborral és a vele levő Raffay Ernővel, a filmben  szakmai téren közreműködők egyikével, az ismert történésszel. Az izgalmas beszélgetést este nyolckor csupán azért kellett lezárni, mert Csorba Béla, a VMDP alelnöke, aki a temerini vetítést szervezte, bejelentette, hogy a Telepen már elkezdődött a népünnepély, amelyen illett részt venni.

Nem kevésbé volt izgalmas másnap az újvidéki bemutató sem. Itt este hétkor álltak közönség elé Koltay és Raffay. Miután bemutattam a vendégeket, a mintegy 170 lelket számláló közönség végig kitartó feszült figyelemmel hallgatta őket, bő egy órán át.  Azután ugyanilyen odafigyeléssel, zajtalanul nézték végig a filmet is.

Jellemző, hogy mindkét bemutatón zavartalanul folyt a beszélgetés is és a film végignézése is, jóllehet mindkét helyen volt jelentéktelen provokáció is, de ezekre sem a szervezők, sem a vendégek, sem pedig a közönség nem reagáltak, így szinte teljesen észrevétlenek maradtak.

Annál nagyobb érdeklődéssel hallgatta a közönség mindkét helyen Koltay Gábor rendezőnek az arra vonatkozó fejtegetését, hogy szándéka van filmet készíteni a délvidéki magyarságnak arról a katasztrófájáról, amely 1944 végén, 1945 elején érte, amikoris több tízezer ártatlan magyar polgár esett áldozatul az oktalan vérengzésnek. Szerinte ezt éppen úgy fel kell dolgozni filmen is, mint minden más fontos történelmi eseményt, annál is inkább, mert az előzményekről készült, nevezetesen az 1942-es Sajkás-vidéki razziát feldolgozó film, a Hideg napok érthetően nagy visszhangot váltottak ki, ám a folytatás ismerete nélkül csupán egyoldalú és káros következtetések vonhatók le ezekről, a második világháborúban lezajlott, minket érintő, sorsunkat meghatározó tragédiákról.

Az újvidéki vetítést több helyi, magyar civil szervezet támogatta.

Matuska Márton,

a VMDP Újvidéki Körzeti Szervezetének elnöke

 

Titkos kormányzati tárgyalás a kettős állampolgárságról?

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke úgy tudja, a kormány nemzetközi szaktekintélyek bevonásával szeretne titkos tárgyalást folytatni a kettős állampolgárság lehetséges bevezetéséről. Avarkeszi Dezső kormánymegbízott közölte: a kormány nem a kettős állampolgárságról, hanem a határon túli magyarok közjogi státuszáról fog tárgyalni.

„Brüsszelben az a hír járja, hogy a magyar kormány meghívott több komoly nemzetközi szaktekintélyt – egy részük a Velencei Bizottság nevű szervezethez köthető, amellyel még a kormányzásunk idején mi is kapcsolatban álltunk –, ehhez a körhöz köthető szakemberekkel terveznek Budapesten egy titkos megbeszélést” – mondta Orbán Viktor az Info Rádióban.

A volt miniszterelnök szerint jó dolog, ha a magyar kormány azt vizsgálja, hogy milyen mozgástere van a nemzetközi politikában a kettős állampolgárság ügyében. Bár erről már sok tanulmány született, de a megbeszélés nem árthat – tette hozzá. A titkos jelleg mellett is lehet érveket felhozni, bár szerinte talán a nyilvánosság többet segít, mint a titkosság. Ugyanakkor mielőtt akár nyíltan, akár titkosan ezekkel a nemzetközi szaktekintélyekkel a kormány titkos tárgyalásokat kezd, érdemes lenne összehívni a Magyar Állandó Értekezletet, vagy a határon túli magyarok választott vezetőivel konzultálni – közölte.

Orbán Viktor hozzáfűzte: a határon túli magyarok ügyét szerinte nem érdemes kampánytémává tenni. A népszavazás is csak azért vált szükségessé, mert a magyar politikai elit nem tudta az elmúlt tizenöt évben ezt a kérdést megoldani. „Szerintem semmit nem érdemes kampánytémává tenni, ami higgadt, józan, mértéktartó megfontolásra, és egymás közötti megegyezésekkel, pártok közötti megegyezéssel megoldható” – hangsúlyozta. Így jártak el a románok, a szlovákok, a szerbek, és a horvátok is, amikor megegyeztek a parlamenti pártok egymással, és megadták a határon túliaknak a kettős állampolgárság lehetőségét. Nekünk is így kellene eljárni. Nem javaslom tehát, hogy a nemzetpolitikailag fontos kérdéseket – beleértve a kettős állampolgárságot ügyét – pártszemüvegen keresztül, pártoskodva szemléljük. Sokkal inkább az összefogás és a megegyezés szellemében érdemes vizsgálnunk ezeket a kérdéseket – közölte a Fidesz elnöke.

Avarkeszi Dezső ugyanakkor az Info Rádiónak cáfolta, hogy titkos tanácskozásról lenne szó. A honosítási kormánymegbízott elmondta: a kormány valóban meghívott egy szakértői kört, de nem a kettős állampolgársággal kapcsolatban, hanem azért, hogy az határon túli magyarok alkotmányos státuszát megfogalmazzák. „Szándékaink szerint útlevéllel látjuk majd el őket, ennek a formáit keressük, melyek Európában elfogadottak, beváltak” – közölte.

Hozzátette: kettős állampolgársággal abban a formában, ahogy ezt a december 5-ei népszavazáson a kérdés tartalmazta, nem lesz szó, mert a kormánynak nincs szándékában ezzel a kérdéssel foglalkoznia. A népszavazás eredménye, illetve eredménytelensége csak megerősítette a kormányt ebben – tette hozzá. Kiemelte: az alkotmányos státusz megadása kapcsán az egyik felmerülő kérdés az lehet, hogy valamiféle korlátozott állampolgárság adható-e. Az egyik kérdés az: az Európai Unióban elfogadott-e az, hogyha az állampolgárok között a jogaikban különbségek vannak, illetve léteznek különböző szintű állampolgárságok. A másik kérdés, amit meg kívánunk vizsgálni, hogy állampolgárság nélkül adható-e útlevél vagy úti okmány.

Elmondta: mivel nem politikai, hanem szakértői megbeszélésről van szó, sem a hazai pártokat, sem a határon túli magyar szervezeteket nem kívánják meghívni. Hozzátette: miután a megbeszélésen megvizsgálják a lehetőségeket, azt követően sort kerítenek a határon túli magyar szervezetekkel, majd a magyarországi pártok képviselőivel folytatott megbeszélésre.

(Info Rádió)

 

Schöpflin György a Fidesz – MPSZ EU-parlamenti képviselője a kisebbségi politizálásról a tusnádi szabadegyetemen:

A kisebbségi helyzet következtében az európai politikai életben normálisnak tartott jobb-bal törésvonal nem, vagy sokkal nehezebben jön létre, és sokkal nehezebb levezetni a politikai vitákat. Ez alól egyetlen kivétel a csak olvasmányokból ismerős ideális állam, ahol a kisebbség minden szempontból megbízik a többségben, és amely teljesen megőrzi a kisebbség identitását.

Bárhova nézünk Európában: amint az identitás kérdéséről van szó, kisebbségek esetében eltűnnek a belső törésvonalak. Beszéljünk arról az államról, ahol az Európai Parlament székhelye is található. Belgiumban két nagyobb és egy kisebb népcsoport él. Az ország nagyon keményen fel van osztva, de a külföldieken kívül ez senkit sem zavar. Én nem látok semmi kivetnivalót a kisebb­ség-többség viszony ilyetén rendezésében.

 

Társulnak a háromszéki önkormányzatok

Az Olt völgye és a Baróti-medence településeinek vízellátása, csatornázása, a vidékek kor­szerű derítőállomással való ellátása céljából a megyeháza és az érintett önkormányzatok közösen pályáznak az ISPA-program keretében. A megyei közgyűlés elfogadta a társulási szerződés meg­kötéséről szóló határozattervezetet. Harminc napon belül a helyi tanácsoknak is meg kell hozniuk a hasonló döntést.

A megyeháza a sepsiszentgyörgyi és baróti városházával, valamint az uzoni, kökösi, sepsibodoki, hidvégi, árkosi, sepsikőrös­pataki, gidófalvi, előpataki, do­bollói, illyefalvi, málnási, mikóújfalusi, sepsibük­szádi, nagyajtai és bölöni községházákkal társul a 60 millió euró értékű pályázat elnyerése érdekében.

Háromszék

Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket.