Vajdasági Magyar Demokrata Párt

http://www.vmdp.freewebspace.com/

http://de.geocities.com/vmdp2002/

HÍRLEVÉL III. évf. 81. szám

2005. augusztus 1.

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogszabályal­kotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia, a szám­aránynak megfelelő par­lamenti képviselet, valamint a magyarok számára, akik ezt igénylik, a kettős állam­polgárság. A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrá­ciójáért.

A Hírlevél a VMDP által szorgalmazott új nemzeti kon­szenzus jegyében foglalkozik a Kárpát-medencei magyar politikai történésekkel.

A Hírlevél legutóbbi számai olvashatók a www.hufo.info honlapon is.

Ágoston András

 

Orbán Viktor: A népszavazás is csak azért vált szükségessé, mert a magyar politikai elit nem tudta az elmúlt tizenöt évben ezt a kérdést megoldani.

 

Magyarvers a bánsági Beodrán

Még július 24-én a bánsági Beodrán több helyi szerb fiatal kirángatta az autóból és össze­verte Bálint Kornél szintén helybeli huszonhárom éves fiatalembert.

Bálint Kornélt hozzátartozói két nappal később beszállították a becskereki kórházba, ahol arccsonttöréssel kellett megműteni.

Nem megerősített hírek szerint a kórház illetékesei értesítették a rendőrséget, de onnan a mai napig nem érkezett visszajelzés a foganatosított intézkedésekről és a tettesek kilétéről.

 

Ágoston András:

Kétharmados többség kell

Ha lehántjuk róla a napi politika kérgét, marad a csupasz tény: a kettős állampolgárságról csak a négy parlamenti párt dönthet.

A nagy magyarországi parlamenti pártok a jövő évi választások előtt szeretnének megoldást találni a kettős állampolgárság kérdésére. Látszólag nem erről szól az egyelőre szétfolyó ágas-bogas vita, de a jó irány már-már kitapintható.

Maga a tény, hogy Orbán Viktor erdélyi felszólalása nyomán a kettős állampolgárság kér­dése ismét oda került ahol a helye van, a parlamenti pártok elé, már magában eredmény.

Erre 2001-ben már volt példa, de akkor a stá­tustörvény felé kanyarodott el a politikai döntések sora. A kompromisszum, a több mint 90 száza­lékos parlamenti támogatottság ellenére, rövid időn belül felborult. A státustörvényből kedvez­ménytörvény lett, a kettős állampolgárság pedig lekerült a magyar parlamenti pártok közös politi­kai asztaláról.

Az élet ment a maga útján. A kettős állampolgárság ügye búvópatakként fel- felbukkant a politikai közbeszédben. S egész idő alatt ott maradt magyarországi pártpolitika megol­dásra váró közös kérdéseit tartalmazó kosárban. Mert nemcsak a trianoni trauma feloldásáról van szó. Hanem a rossz demográfiai mutatókról is, amelyek komplex megoldásokat követelnek. Ma­gyarországnak a válsággal küszködő EU-ban meg kell teremtenie fenntartható fejlődésének fel­tét­eleit.

Mára történelmi sarokkővé váltak Mádl Ferenc köztársasági elnök 2004-ben a kettős állam­polgárságról mondott szavai. Ő az általa konzultált szakértők véleményét figyelembe véve, tudós szakértőként, leszögezte:

„A magyar ál­lampolgárság egyszerűsített felté­telek melletti megadását e (kisebbségi) kö­zösségek egyöntetűen törté­nelmi igazságtételnek tekintik, és ők is jól tudják, hogy megadásának nincs jogi akadálya”.

Köztársasági elnökként Mádl Ferenc felszólította Magyarország választópolgárait, hogy „vállaljanak közös­séget azokkal a magyarokkal, akikkel a történelem egy nemzetbe rendezett min­ket, és akik szeretnék velünk ezt a sorsot osztani, barátságban minden szom­széddal és az egységé­ben erő­södő Euró­pával".

Ehhez ma sincs mit hozzátenni.

 

A külföldi hetek és a kettős állampolgárság kérdése

Kár, hogy Gyurcsány Ferenc a külföldi hetek meghívásával, s a nekik feltett kérdéseivel – feltehetően a december 5-i népszavazás előtt képviselt álláspontját védelmezve, presztízs okokból – másról beszélt, nem a teljes tartalmú kettős állampolgárságról.

A hét Budapestre meghívott külföldi kisebbségi szakértő elé került kérdések:

- A hatályos európai és magyar jog keretei között létezhet-e eltérő tartalmú, ha úgy tetszik, többfajta állampolgárság? Lehetséges-e a nem Magyarország területén élő, megkülönböztetett jog­tartalmú, mondjuk úgy, külhoni állampolgársággal rendelkezők számára kiadni magyar útlevelet, és azzal az Európai Unióban szabadon mozogni és utazni? A harmadik kérdés az előző kettőtől eltérő logikát követ: lehetséges-e, hogy a Magyar Köztársaság személyi igazolványt bocsát ki a jelenlegi Magyar Alkotmányban megfogalmazott állampolgársággal nem rendelkező, hanem más közjogi státusban rendelkezők számára. Ez a más közjogi státus lehet egy speciális állampolgárság vagy valami más. Természetesen az uniós mai szabályok között a személyi igazolvánnyal is szaba­don lehet bizonyos korlátozásokkal és bizonyos feltételek mellett utazni. Négy: Állampolgárságra vagy ahhoz nagyon közeli jogintézményre vonatkozóan vannak-e olyan speciális megoldások az Európai Unió egyes tagországaiban, amelyek az európai uniós főszabálytól eltérnek, de a schengeni keretek között mégis működőképesek maradnak?

 

A különböző szintű állampolgárság nem elfogadható

A teljes magyar állampolgárságról nem volt szó, mert ezt a kormányfő nemigényelte.

Avarkeszi Dezső kormánymegbízott mondott összegzést. Ennek lényege, hogy nem lehet olyan állampolgárságot adni a határon túli magyaroknak, ami kevesebb jogosultsággal jár, mint más állampolgároké, nem lehet például választójog nélküli státust meghatározni.

Avarkeszi elmondta, a konferencia résztvevői támogatták azt, hogy a közjogi státus és az ezekkel járó jogosultságok meghatározásakor, ha szükséges, Magyarország folytasson kétoldalú megbeszélése­ket a szomszédos országokkal.

Abban is egyetértettek a szakemberek, hogy módosítani kell az alkotmányt, ponto­sabban annak 6. paragrafusát, amely csak annyit mond ki, hogy Magyarország felelősséget érez a határon túli magyarok iránt. Ebben az alkotmánymódosításban lehet meghatározni a határon túli magyarok közjogi státusát, és azt, hogy az milyen jogosultságokkal járjon.

Az utazás megkönnyítésének megoldását abban látják a szakértők, hogy egy olyan igazol­ványt, dokumentumot kapjanak az érintettek, ami tartózkodási engedélynek minősül, és így rövid távú beutazási lehetőséget biztosít az Európai Unióba - fejtette ki a kormánymegbízott.

Avarkeszi Dezső hozzátette: a következő időszaknak az lesz a feladata, hogy a kormány ezeket a jogokat kidolgozza. Úgy vélte, augusztus végén, szeptember elején le lehet ülni a határon túli magyar szervezetek képviselőivel megbeszélni a konkrét megoldási lehetőségeket. Amennyi­ben velük, és utána a magyarországi pártokkal is megvan a megállapodás, akkor következhet a tör­vényalkotás - tette hozzá.

 

Most a baloldal mehet vissza a kályhához

A nemzetközi hetek látogatása, szentenciáik kiosztása után elmondhatjuk: a magyarországi baloldal is visszamehet a kályhához. A jobb oldal ezt egyszer már megtette. Gondoljunk csak a Ve­lencei Bizottság 2001-ben a státustörvénnyel kapcsolatban kiadott véleményére. A szakértők akkor sem támogatták a teljes értékű magyar állampolgárságnál alacsonyabb szintű meg­oldásokat.

Amit most javasolnak, abból négy dolgot mérlegelni kell.

Az első mindenképpen a magyar alkotmány 6. szakaszának az ügye. Régen tudjuk, hogy a kicsit szégyenlős megfogalmazás, ami annak idején talán elfogadható volt, ma már elégtelen. A 21. század elején hozzá kellene kezdeni az alkotmánymódosításhoz. Magából a magyar alkotmány szövegéből szeretnénk kiolvasni, mit jelent az, hogy Magyarország felelősséget érez irántunk.

Másodszor, el kellene kerülni minden olyan javaslatot a magyar kormány részéről, amelyről végenincs konzultációk következnek a szomszédokkal. Miközben a schengeni vasfüg­göny éppen csak, hogy le nem ereszkedett, az ilyen zsákutcás megbeszélések nem hozhatnak eredményt.

Az utazás megkönnyítésének az a formája, amelyet a hetek javasolnak, javíthat a helyzeten, de nem jó megoldás. Ha az érintettek olyan igazolványt, dokumentumot kaphatnak, ami tartózko­dási engedélynek minősül, és így rövid távú beutazási lehetőséget biztosít az Európai Unióba, ez még nem jelenti azt, hogy a vajdasági magyarok beutazhatnak Romániába és Ukrajnába. Nem szólva arról, hogy megfogalmazás kicsit ködös. Azt jelenti az EU-ba való beutazás lehetősége, hogy mehetünk Szlovákiába, Szlovéniába, Ausztriába, Németországba? Vagy másról van szó?

A VMDP megerősíti korábbi álláspontját. A kettős állampolgárság ügyét a magyar parlamenti pártoknak kell dűlőre vinni. Pártunk Bugár Béla és Kasza József álláspontjával szemben Markó Béla véleményét tartja helyesnek. Ő a megoldást szintén a magyar parlamenti pártoktól várja.

Látni kell, hogy az elmúlt tizenöt év alatt megcsontosodott, a kormányzati felelősségválla­lás és a kisebbségi politikai elitek helyi hatalomhoz közeli szárnyának indokolatlan magyarországi támogatása a végét járja. Az a gyakorlat, amelyben az egypártrendszerben működő határon túli magyar pártok folyton udvaroltatnak maguknak és versenyeztetik a magyarországi vezető pártokat, a múlté. Legalább is a végét járja. Egyszerűen azért, mert Magyarország már benn van az EU-ban, s a szomszédaihoz fűződő viszonyára nem vetülhet többé a kisantant árnyéka. Meg mert nekik, a magyarországi parlamenti pártoknak kell megteremteni Magyarország fenntartható fejlődésének és a nemzet felemelkedésének feltételeit.

A magyar nemzet jövőjéért elsősorban az állami szuverenitással rendelkező magyarországi parlamenti pártok a felelősek. Nekik kell megmondaniuk mit szándékoznak tenni a Kárpát-meden­cében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációja érdekében. Nekik kell újraszer­vezniük a magyar-magyar kapcsolatrendszert. Úgy, hogy mi a határon túli magyarok tiszta szívvel mondhassunk igent az új modellre. Az új kapcsolati modellnek lehet egyik fontos eszköze a kettős állampolgárság.

A kettős állampolgárság kérdése megkerülhetetlen. Ha nem ma, holnap, feleletet kell adni. Nem másnak, mint a magyarországi parlamenti pártoknak. Kétharmados többséggel. Ha nem a magyarországi országgyűlési választások előtt, akkor azokat követően.

Vannak ellendrukkerek, de ez a lényegen nem változtat.

 

Dokumentumok:

Egy régi-új vélemény:

Korhecz Tamás a Magyar Szóban 2004. december 10-én

A kettős állampolgárság nem megoldás

Korhecz Tamás vajdasági kisebbségügyi titkár tegnap úgy nyilatkozott, nem lepi meg a szórványban élő magyarok kettős állampolgárságáról tartott referendum sikertelensége. Úgy érté­kelte, a kettős állampolgárság nem megoldás a vajdasági magyarok problémáira. Nem tragédia az, hogy a referendum nem sikerült. Azok, akik abban az illúzióban ringatták magukat, hogy Magyar­ország polgárai majd szélesre tárják a kaput a szomszédos országokban élő polgárok tömegei előtt a magyar állampolgárság megszerzésére, tudniuk kell, hogy erre reálisan nem is kellett volna szá­mítani -- nyilatkozta Korhecz a Betának.

 

Egy feltételes módú ige miatt tiltakozik Tőkés László a kultusztörvény ellen

"Mélységes megdöbbenéssel szerzett tudomást" arról a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Elnöksége, hogy lényegi ponton változott meg a kormány által elfogadott vallásügyi törvénytervezet ahhoz a változathoz képest, melyet a román és magyar egyházak képviselői egysé­gesen fogadtak el.

A kérdéses 39. szakasz 2. bekezdése eredetileg így hangzott: "Az állam pénzügyileg támo­gatja a felekezeti oktatást", de az elfogadott szövegbe a támogathatja megfogalmazás került.

A Tőkés László és Kovács Zoltán főgondnok aláírt, szerkesztőségünkbe eljuttatott közle­mény úgy fogalmaz, ezáltal a kormány az egyházak ilyetén megrövidítésére törekszik. A felekezeti oktatás szabad gyakorlásához anyagi alapok szükségesek. Ha ezt nem biztosítja, a törvény az al­kotmányos egyház- és vallásszabadságot sérti - áll a közleményben.

A királyhágómelléki az Erdélyi Református Egyházkerülettel együtt ez ügyben levélben ke­reste meg Adrian Lemeni kultusz-államtitkárt és Markó Béla miniszterelnök-helyettest.

(Tranxindex)

 

Elbúcsúztatták Kondor Katalint

Több száz ember előtt köszönte meg számos művész Kondor Katalinnak, a Magyar Örök­ség-díjjal kitüntetett Magyar Rádió leköszönő elnökének négy éves munkáját. A rendezvényt csü­törtök este Budapesten, a Testnevelési Egyetem aulájában Schulek Ágoston, a TF Esték szervezője nyitotta meg: "Kondor Katalin elnöksége alatt megtörtént a rendszerváltozás a Magyar Rádióban, amely európai színvonalú, igazi közszolgálati rádióvá vált".

 

Egymás szemébe nézve

A VMDP Ágoston András, Csorba Béla és László Gyula összetételű küldöttsége a múlt csütörtökön Temerinben találkozott Petar Ladjevic Kostunica párti kisebbségi szakértővel, a szerb kormányfő által vezetett Köztársasági Kisebbségi Tanács titkárával.

A kívételesen őszinte eszmecsere a vajdasági magyarság nyílt és megoldatlan helyzetének rendezése körül forgott.

A VMDP küldöttsége, Ladjevic számára világossá tette álláspontját, miszerint a jelenleg ér­vényes kisebbségi intézményrendszer, amelynek a szerepe az, hogy a magyarok felé közvetítse a szerb nemzeti érdekeket, s nem megfordítva, idejét múlta. Az EU-tag Magyarország előbb utóbb megfogalmazza nemzeti törekvéseit, amelybe a helyi hatalomhoz húzó kisebbségi politikai elitek támogatása már nem fér bele.

A VMDP síkraszáll azért, hogy Szerbiában is újra fogalmazzák a szerb-magyar viszonyt. Ennek az új modellnek elengedhetetlen eleme mind a magyar (perszonális) autonómia, mind a számarányos parlamenti képviselet.

Ladjevic közölte a VMDP képviselőivel, hogy a Kisebbségi Kódex meghozatalára irányuló kezdeményezést szakmailag és politikailag korrekt javaslatnak tartja, amelyet felvettek a Kostunica által vezetett Tanács különbizottságának tárgysorozatába. A munkacsoport munkájában szavazati jog nélkül részt vehetnek a VMDP képviselői is.

Mindez sajnos nem jelenti azt, hogy Kostunica, illetve a szerb politikai elit hajlandó lenne lemondani a jelenlegi „utasításos”, számára anyagilag is jövedelmező kisebbségpolitikáról.

Budapest határozott állásfoglalása nyomán viszont változtathat álláspontján.

 

Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket.