Vajdasági Magyar Demokrata Párt
http://www.vmdp.freewebspace.com/
http://de.geocities.com/vmdp2002/
HÍRLEVÉL III. évf. 88. szám
2005. augusztus 22.
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt.
Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogszabályalkotási és végrehajtási
jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia, a számaránynak
megfelelő parlamenti képviselet, valamint a magyarok számára, akik ezt
igénylik, a kettős állampolgárság. A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő
magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.
A Hírlevél a VMDP által szorgalmazott új nemzeti konszenzus
jegyében foglalkozik a Kárpát-medencei magyar politikai történésekkel.
A Hírlevél legutóbbi számai olvashatók a www.hufo.info honlapon
is.
Ágoston András
Jelenits István teológusprofesszor: „A pártoknak
nem az a dolguk, hogy egy rész, egy nemzetrész érdekeit képviseljék a többivel
szemben és igyekezzenek azt az államban érvényre juttatni, hanem az, hogy
őszintén munkálkodjanak a maguk felfogása szerint a közjó szolgálatán"
Vajdasági Magyar Demokrata Párt - Temerin
Sólyom László
a Magyar Köztársaság elnöke
Budapest
Tisztelt Elnök Úr!
A VMDP
választmányának értékelése szerint kulcsfontosságú, hogy Szent István-napi beszédében
kimondta: rendezni kell a kettős állampolgárság kérdését. Az egész nemzet
számára biztató, hogy a Magyar Köztársaság új elnöke is szorgalmazza a
Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjának
e fontos eszközét.
A pártoló nyilatkozat erősíti bennünk a reményt, hogy más közjogi méltóságok, első sorban a Magyar Köztársaság miniszterelnöke, meg a Magyar Köztársaság Országgyűlésének elnöke is követik a jó példát és hasonlóképpen foglalnak állást. Fontos lenne, hogy a parlamenti pártok egyetértésben, vagy legalább a kétharmados többséggel mielőbb – megelőzve a schengeni vasfüggöny leereszkedését – meghozzák a kettős állampolgárságra vonatkozó döntést. Mindannyiunk érdekében, hiszen ezzel segítenék az ország fenntartható fejlődése feltételeinek a megteremtését is. A magyarországi politikai elit ezzel a döntéssel lehetővé tenné a trianoni trauma meghaladását. S azt, hogy mi Kárpát-medencében élő magyarok, nemzetbe rendeződve, közösségként foglalhassuk el helyünket Európában.
A Vajdasági
Magyar Demokrata Párt programpárt. Megalakulása óta, több mint nyolc éve
követelései között szerepel a jogszabályalkotási és végrehajtási
jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia, s a szavatolt
parlamenti helyek intézménye a szerb parlamentben. A VMDP vállalja és tovább
viszi a történelmi VMDK politikai örökségét. Új nevünk alatt is valljuk a
Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjának
szükségességét. Ebből az eszméből következik az igényünk, hogy a magyarok
számára, akik ezt kérik, váljék lehetővé a magyar állampolgárság letelepedés
nélküli megszerzése.
Elnök Urat
arra kérjük, segítsen bennünket, hogy Budapesttel közösen létre hozzuk a követeléseknek
azt az együttesét, amely lehetővé teszi a vajdasági magyarság politikai
szubjektivitással rendelkező közösségként való megmaradását, és bekapcsolódásunkat
a Trianonban részekre tört nemzet felemelkedéséért folytatott küzdelembe.
Azt
szeretnénk, ha a magyar diplomácia egyenesen szemébe nézve mind a
szomszédoknak, mind az EU-beli tagtársaknak vállalná mind a kettős
állampolgársággal kapcsolatos tudnivalóknak a partnerekkel való megértetését,
mind a tényleges autonómia iránti igényünk határozott, célratörő támogatását.
Tisztelt
Elnök Úr!
Örömmel
vesszük tudomásul, hogy Ön a Magyar Köztársaság elnökeként mindegyik határon túli
szervezet vezetőivel tárgyalni szeretne. Arra kérjük, hogy tevékenységi
programjába iktasson be egy beszélgetést a vajdasági magyar pártok vezetőivel
is.
A VMDP elnökeként
álszerénység nélkül állíthatom, hogy az elmúlt tizenöt évben a történelmi
VMDK-ban, majd a Vajdasági Magyar Demokrata Pártban, a kisebbségek helyzetének
rendezésére vonatkozóan a politikai nézeteknek olyan korpuszát sikerült
kialakítanunk, amelyen ma már nem lehet átlépni. Legfeljebb meg lehet kerülni.
Erre sajnos van példa.
Úgy véljük eljött az
idő, hogy mindenki, aki a nemzet ügyében tevékenykedik, az asztalra tegye amije
van. Nincs ok arra, hogy mielőbb ne álljon össze az a nemzetstratégia, amelynek
a Magyar Köztársaság Országgyűlésében megvan a kétharmados támogatása.
Nagy bizalommal,
ezekben a törekvéseinkben várunk Öntől segítséget. Tisztelettel:
Csantavér, 2005. augusztus
21.
Ágoston András
Dokumentumok:
Sólyom László Szent István-napi ünnepi beszéde (részletek)
Tisztelt
megjelentek! Esküt tett tisztek! Magyarország állampolgárai! A magyar nemzet
tagjai!
Ez a
megszólítás illik és jár azoknak, akik a mai ünnepen a magyar államfőt
hallgatják. Ez az a közösség, amelynek ünnep Szent István napja, amely képes
meghallani ezer év távolságából is e nagy király üzenetét, ez az a közösség,
amelynek lelkéből felszakad a kérdés, hol vagy István király?
Tizenöt éve,
mióta immár szabadon, augusztus 20-án Szent Istvánt ünnepeljük, évről évre
hallhatjuk István intelmeit fiához arról, hogy az egynyelvű és egyszokású
ország gyenge és erőtlen, arról, hogy a királynak türelemmel is irgalommal kell
ítélkeznie, és arról, hogy mielőtt a király dönt
hallgassa meg a tanácsot. Mindez igaz, és megszívlelendő és évről évre
felidézzük István nagy tettét, a magyar királyság megalapítását, amellyel a
magyaroknak biztos helyet készített Európában, és felidézzük, hogy ennek
köszönhetjük megmaradásunkat.
De
lefordítja-e valaki ezeket az üzeneteket a ma nyelvére, felmutatja-e, hogy
melyek azok az alapvető vonások Szent István egyéniségében és művében,
amelyeket ma meg kell értenünk, amelyekre szüksége van jövőnknek is. Szent
István legnagyobb tette nem az volt, hogy megalapította a magyar királyságot,
és, hogy ezzel Európához csatolt minket. Ezt az ő korában sokan megtették.
Európa keleti szélén sorra fölmagzottak a keresztény királyságok és
fejedelemségek. Az ő igazi nagysága abban rejlik, hogy szuverén módon határozta
meg Magyarország helyét az akkori világban. Halljuk meg, vegyük észre,
tekintsük példának azt az öntudatot, azt az önbecsülést, ahogy István fellépett
Európában. Nem tett hűségesküt a német-római császárnak, egész életében kerülte
a találkozást Ottó császárral, nehogy ez szóba jöhessen. De nem lett vazallusa
Szent Péternek sem, a pápa hatalmát csakis a lelki dolgokban volt hajlandó
elismerni. A császár és a pápa között olyan függetlenséget biztosított
Magyarországnak, amelyre abban a korban csak Franciaország volt képes.
…Szent István korában a világ Európa volt, és mint
hallottuk, legfeljebb Jeruzsálemig terjedt. Ma azonban a földkerekségen kell
elhelyeznünk Magyarországot. Nem a szentföldi zarándokúton áramlik a kultúra,
a hír, nem azon jönnek a kereskedők. Az egész világot behálózza egy sűrű
kommunikációs háló, zúg-zizeg, felfoghatatlan sebességgel áramlik rajta a hír,
a pénz, a tudás. Szinte félelmetes, mesterséges világ ez. És mindenütt
légifolyosók, szárazföldi folyosók, emberekkel és árukkal tele.
És most nekünk ebben a globális világban, ebben a globális perspektívában kell elhelyeznünk Magyarországot, és innen nézve jó döntés volt, szükséges döntés volt, hogy az Európai Unió tagjává lettünk.
De ebben az új helyzetben is érvényes István tanítása: a szuverén helymeghatározás, az öntudat és az önbecsülés. Ne úgy tekintsük tehát az Európai Unióra, mint egy távoli hatalomra, ahol jól-rosszul megértik a problémáinkat, aztán, ha szerencsénk van, javunkra döntenek és támogatást adnak. Legyünk tudatában annak, hogy európai mércével mérve középhatalom vagyunk. Van beleszólásunk abba, mi történik az unióban, hogy mi történhet az unióban. Igaz, hogy az Európai Unió döntéshozatala nem eléggé demokratikus, de használjuk ki az itthoni demokráciát annak meghatározásában, hogy mit kell képviselnünk Brüsszelben.
…És igen, ezzel a határon túli magyarok ügyéről is szólok. Az ő magyar állampolgárságuk fájdalmasan félresiklott. És ez nem maradhat így! Megoldást kell találnunk, annak tudatában, hogy ez nem puszta jogi kérdés, hanem politikai is. Forrás: HVG
„Nemzeti Összefogás Európában" címmel tartotta a Fidesz - Magyar
Polgári Szövetség augusztus 20-i megemlékezését.
A díszvendégek Mádl Ferenc távozó államfő és felesége, Mádl Dalma asszony voltak.
A konferenciát Martonyi János, a házigazda Szabad Európa Központ vezetője nyitotta meg.
Orbán Viktor: „A családok és a nemzet egységét, a nemzetet és a nemzeti kultúrát védő politika nemhogy nem ellensége bármiféle globális, összemberi szemléletnek, de egyenesen előfeltétele annak. Államalapító szent királyunk tettei azt mutatják: nem lehet a magyarságot Európa részévé tenni, ha előbb nem épít egy erős nemzetet. És nem lehet erős nemzetet építeni, ha nem szilárdítja meg akkor a nemzetet alkotó közösségeket. Eszerint a „magunk példáján tanulva" azt is mondhatjuk, hogy a kormányok sokat tehetnek a családokért, a nemzeti kultúra megerősödéséért és az európai közösség értékeinek megszilárdításáért. Az Árpád-házi királyok üzenete az lehet, hogy „csak megőrizve lehet meghaladni, és csak meghaladva lehet megőrizni" - tette hozzá hangsúlyozva, hogy ma is ez lehet a nemzet egyesítéséhez, az összefogás megteremtéséhez és a közös felemelkedéshez vezető út.
Az Európai Unió megnyitja az utat a magyar nemzet újraegyesítéséhez, feltéve, hogy a szétszabdalt magyarságot képesek vagyunk egyetlen gazdasági övezetté szervezni. Meg kell érteni: a határon túli magyarok ügye nem ideológiai vagy pártkérdés, hanem olyan lehetőség, amely közös hasznot, gazdasági erőforrást kínál a mai határokon belül élő magyarok számára is.
Magyarországon még hiányzik az erős nemzettudat, amely a szomszédos országokban már általános, az a vélekedés, hogy egy hely van csak a világon, ahol mi vagyunk a legfontosabbak, ahol mások érdekei nem előzhetik meg a miénket: ez pedig a hazánk”.
Forrás: fideszfrakcio.hu
„Csak a tudatos népnek van jövője”
Átadták az első vajdasági felvételi kérelmeket a Fidesz - MPSZ-be
Közös
szentmise és kenyérszentelés előzte meg a Csantavéren tartott Vajdasági Polgári
Körök IV. Találkozóját, amelyen a vajdasági mellett anyaországi polgári körök
képviselői is jelen voltak. A művelődési programmal összekötött találkozón Ágoston
András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke üdvözölte Sólyom
Lászlónak, a Magyar Köztársaság elnökének augusztus 20-i beszédében
elhangzottakat. Ágoston szerint a köztársasági elnök első hivatalos beszédében
kiállt a kettős állampolgárság mellett, ezért ő levelet intéz az elnökhöz,
amelyben többek között további megbeszéléseket szorgalmaz.
A Fidesz -
Magyar Polgári Szövetség európai parlamenti képviselője, Becsey Zsolt szerint
dicséretes a vajdaságiak hagyományőrzése. Mint mondta, az, hogy ő a hozzánk
közeli vidékről származik, alapfeltétele volt, hogy ezt a területet próbálja
megismertetni Európával.
- Ha 100
embert megkérdezünk Európában, mi is az a Vajdaság, 99 nem fogja tudni. Ezért
történhet meg az, hogy akár azt is elhiszik, hogy ide 56-ban jöttek a magyarok.
Az én feladatom az, hogy mindenki tisztában legyen azzal, kik élnek ezen a
területen, mik a legnagyobb gondjaik. Azzal pedig, hogy a helyiek
csoportosulásokba tömörülnek, polgári köröket alapítanak, segíthetnek
problémáik megismertetésében - mondta a képviselő, majd hozzátette: - Ezeknek a
csoportoknak nem feltétlenül politikai, inkább kulturális, hagyományőrző,
magyarságmegtartó szerepük van - tette hozzá Becsey Zsolt.
Éhn József
a magyarországi polgári körök képviseletében elmondta, a hazaszeretethez manapság
Magyarországon úgy viszonyulnak, mint sehol máshol Európában.
- A negatív
viszonyulásnak több oka van: az ország feldarabolásával szinte minden kapcsolat
megszűnt az elszakított részeken élők között. Később pedig, a szocializmus
alatt, tabutéma volt a hazaszeretet. Mindennek ellenére az erős ellenkampány
mellett is meglepő volt a december ötödikei népszavazás eredménye - hallottuk
Éhn Józseftől, aki szerint a környező országokban a politikai konszenzusnak
köszönhetően tudták rendezni a kettős állampolgárság kérdését, ami Magyarországon
hiányzik.
Éhn szerint
Európa is a tudatos nemzeteket látja szívesen soraiban, még ha nehezebb is tárgyalni
velük.
- Szent
István hagyatéka szerint is csak egy tudatos, jövőbe látó népnek van helye
Európában, és a kárpát-medencei magyarságnak is csak így lehet közös jövője -
mondta Éhn József.
A találkozón
László Bálint, a VMDP fiatalabb generációjának tagja ismertette annak a tízfős
csoportnak a névsorát, akik Vajdaságból elsőként kérik felvételüket a Fideszbe.
Mint mondta, a Fidesz legutóbbi kongresszusán hozott döntés értelmében jogunk
van erre, és más kárpát-medencei országokban élőkhöz hasonlóan ők is élni
szeretnének a lehetőséggel.
- Ezek után akár országgyűlési képviselők is lehetünk, amivel lehetőségünk adódik a fejekben lebomlasztani az országhatárokat - mondta László Bálint. Forrás: Magyar Szó
Délvidéki magyarverések: az unió kormánya szeptemberben tekinti át a
helyzetet
Becsey Zsolt, az Európai Parlament
képviselője elmondta: már május közepén, amikor a délszláv bizottság ült,
tájékoztatta a pozitív és a negatív fejleményekről Doris Pack asszonyt, illetve
a bizottság egészét a temerini súlyos esetről, és arról, hogy általában hogyan
látják Magyarországon az ottani magyaroknak az oktatási, igazságszolgáltatási,
rendőrségi és foglalkoztatási helyzetét és emiatt az elvándorlás erős fokát. A
fideszes Európa-képviselő július elejére kérte egy rendkívüli bizottsági ülés
összehívását, ezzel párhuzamosan föl is szólalt a plenáris ülésen.
A rendkívüli plenáris ülésen végül is megvizsgáltuk a helyzetet, mondta Becsey
Zsold, majd így folytatta: abban maradtunk, hogy a bizottság elnöke levet ír
Kostunica államfőhöz, illetve három miniszteréhez, amiben konkrétan rákérdez
azokra a kérdésekre, amiket vizsgáltunk még januárban. Tehát az
igazságszolgáltatás, a belügyminiszternél a rendőrségi kérdés és az oktatási
miniszternél az oktatás helyzete, beleértve a szabadkai tanárképző megnyitását,
amit akkor megígértek.
Most várjuk a szerb fél válaszát. Forrás:
MR
Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket.