Vajdasági Magyar Demokrata Párt

http://www.vmdp.freewebspace.com/

http://de.geocities.com/vmdp2002/

HÍRLEVÉL III. évf. 90. szám

2005. augusztus 25.

 

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogszabályal­kotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia, a szám­aránynak megfelelő par­lamenti képviselet, valamint a magyarok számára, akik ezt igénylik, a kettős állam­polgárság. A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrá­ciójáért.

A Hírlevél a VMDP által szorgalmazott új nemzeti kon­szenzus jegyében foglalkozik a Kárpát-me­dencei magyar politikai történésekkel.

A Hírlevél legutóbbi számai olvashatók a www.hufo.info honlapon is.

Ágoston András

 

Gyurcsány Ferenc: „A határon túli magyarok közjogi státusának ügyében teljes társadalmi egyetértésre van szükség. Ma a megegyezéshez kell bátorság. Olyan megoldásra van szükség, amelyet elfogad itthon valamennyi, a tízmillió, s elfogadja a határon túl élők túl­nyomó többsége, és beilleszkedik a magyar és az európai jogrendbe". (MR)

 

Csorba Béla:

Szerecsenmosdatás a palicsi fürdőhelyen...

 

2005. augusztus 13-án munkatársammal éppen a temerini Öregtelep nagykorú tagjainak írásbeli véleménynyilvánítását végeztük az úgynevezett helyi járulék további meghosszabbításáról, amikor csöngött a mobiltelefonom. A Magyar Szó szabadkai szerkesztőségének és a Duna Televíziónak a VMSZ iránti elkötelezettségéről ismert újságírója, Kabók Erika keresett. Elmondta, hogy a Duna Tévé megbízásából arra kér, vegyek részt az augusztus 19-ei palicsi nyilvános kerekasztalbeszélgetésen Korhecz Tamás tartományi kisebbségügyi titkár, Kasza József VMSZ-elnök és Tomislav Nikolić szerb radikális pártvezér vitapartnereként. Téma: a vajdasági magyarok helyzete, a magyarverések és a vajdasági magyar politikusokat ért támadások. Hatalmas, kilógó lópata sejtette már jóelőre, hogy valójában e nyilvános tévéfelvétel egyetlen egy igazi célt szolgál: a magyarverések egybemosását a Kaszát és körét érintő ügyészségi vizsgálódásokkal. Komoly gazdasági és politikai erők mozdultak meg itthon és az anyaországban is, hogy az álmártíromság festett vérzésével mossák tisztára a vajdasági magyar politikai elit szerencselovag szerecseneit. Nem éreztem hát semmi késztetést arra, hogy az engem ért életveszélyes konyhakéses fenyegetés ürügyén magam is leveleket tépdessek Kasza József hamis mártírkoszorújába.

Amellett azt is furcsálltam, hogy a két meghívott pártelnök mellé engem, és nem a VMDP elnökét invitálják. Miután rákérdeztem, a meghívott miért nem Ágoston András, Kabók Erika kitérő feleletet adott. Abban maradtunk, hogy majd gondolkodom a végső válaszon, de ha mégsem mennék Palicsra, magam helyett dr. Sepsey Csabát, alelnöktársamat ajánlom, aki különben is egy macskaugrásra lakik Palicstól, nekem viszont az oda-visszabuszozás egész napomat elrabolná. Két nap múlva az agilis újságírónő ismét felhívott, s én elmondtam, hogy helyettem dr. Sepsey fogja a VMDP-t képviselni -- én Temerinből, ha akarnék, sem tudnék elszbadulni a helyi járulékról folyó véleménnyilvánjtá finisében --, Kabók Erika pedig közölte, hogy ezt továbbítja főnökeinek.

Mint később megtudtam, felvette a kapcsolatot dr. Sepsey Csabával, a VMDP alelnökével, azonban hamarosan egy váratlan fordulattal közölte vele, hogy a Duna Tévé szerkesztője „meggondolta magát”. Magyarázat: elnökök mellé mégis elnököt illene meghívni. (Erről az illemszabályról, mint láttuk, korábban nem vettek tudomást.)

Ha most az olvasó azt gondolja, hogy ezek után meghívták Palicsra Ágoston Andrást, akkor természetesen téved. Hiszen a cél nem is ez volt. Itt az én skalpomra lett volna szükség, annak nyomatékosítására, hogy a tájékozatlan kárpát-medencei néző lássa, milyen fenyegetések érik a vajdasági magyarokat. Csakhogy az engemet és családomat ért konyhakéses fenyegetés, meg a Kasza József üzleti ügyei körüli nyomozás között mintha volna némi minőségi és mineműségbéli különbség. Még akkor is, ha a Duna Tévé úgy tesz, mintha erről nem venne tudomást. Pedig ennek az egész ügynek nagy befürdés lesz a vége, és alighanem nem csak a palicsi fürdőhelyen...

 

Gyurcsány Ferenc találkozik a határon túli magyar szervezetek elnökeivel

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szeptember 5-re Budapestre hívta a határon túli magyar szervezetek elnökeit, hogy a nemzeti felelősségről egyeztessenek.

A kormányszóvivő elmondta: a megbeszélés központi témái a határon túli magyarok köz­jogi státusza, illetve azok a megoldások lesznek, amelyek segítik a beutazást az unió területére. Batiz András hozzátette: a kormányfő a korábbi szakmai-szakértői egyeztetések eredményét sze­retné megvitatni a meghívottakkal.

Tíz reprezentatív határon túli magyar szervezet elnöke jelezte, hogy részt vesz a budapesti konzultáción.

 

"Görög" típusú személyi a kettős állampolgárság helyett?

Speciális személyi igazolvány bevezetését mérlegeli a kormány, melynek révén a kettős ál­lampolgárság megadása nélkül is biztosítható lenne, hogy a környező államokban élő magyar nemzetiségűek a kontinens huszonöt államában szabadon mozoghassanak. Ehhez modellként szol­gálhat az a megoldás, melyet Görögország alkalmaz az Albániában élő görög kisebbség esetében Brüsszel jóváhagyásával. Egy speciális, az Európai Unión belüli utazásra jogosító személyi igazol­ványt kaphatnak a határon túli magyarok - értesült a Népszabadság. A lap úgy tudja, jelenleg ezt a lehetőséget mérlegeli a kormány. Ezzel a kettős állampolgárság megadása nélkül is biztosítható lenne, hogy a környező államokban élő magyar nemzetiségűek a kontinens huszonöt államában gyakorlatilag szabadon mozoghassanak. Esetükben is csupán az az általános korlátozás érvénye­sülne, hogy hat hónapon belül legfeljebb kilencven napig tartózkodhatnának az unió területén.

Ennek kidolgozásához modellként szolgálhat az a megoldás, melyet Görögország alkalmaz az Albániában élő görög kisebbséggel szemben Brüsszel jóváhagyásával. A Határon Túli Magya­rok Hivatalának honlapján található egyik dokumentum szerint Görögország először hat hónapra szóló nemzeti, tehát csak saját területére érvényes vízumot ad ki, amelynek birtokában a kérelmező felkeresheti a kijelölt rendőrkapitányságot, ahol a görög nemzetiségű, de idegen állampolgárok számára rendszeresített személyi igazolványt kap. Ez a görög nemzetiségűeket az anyaország terü­letén való korlátlan tartózkodásra és munkavállalásra is jogosítja, emellett ok – az uniós polgárokra vonatkozó általános feltételek mellett – más EU-tagállamokba is beutazhatnak. Erről Athén külön megállapodást kötött az unióval - cikkezik a Népszabadság.

A görög származású albán állampolgárok számára kiadható speciális személyi igazolvány megilleti a házastársakat és a közvetlen családtagokat is. A kedvezmény megadása előtt azonban a kérelmezőnek igazolnia kell a nemzetiségi hovatartozását; az erről szóló dokumentumot korábban az Albániában élő görögök egyesülete állította ki, a visszaélések miatt azonban a származást most már a tiranai görög nagykövetség vizsgálja. 

 

Ternovácz István:

Súlyos, de nem reménytelen

 

Vajdaságban a magyar sajtó helyzete legtömörebben kifejezve: súlyos. A milosevityi re­zsimet követő 2000-es politikai bukfenc nem korlátozta a szólásszabadságot, de gátat emelt a ki­sebbségi szerkesztőségek káderbeli és műszaki felújítása elé. Gyakorlatilag lélegeztető gépre kap­csolta ezeket, ami a teljes lerongyolódáshoz vezetett. Sokan abban reménykedtek, hogy ha az egyetlen és a legfontosabbnak tartott vajdasági magyar médium, a Magyar Szó a Magyar Nemzeti Tanács kezébe kerül, a helyzet majd megváltozik.

Nem így történt. Ma épp az egyetlen itteni magyar napilap körül a legtöbb a gond. Az új­ságírógárdát most már nem a szerb hatalom, hanem az egy párti összetételű Magyar Nemzeti Ta­nács építi le, amely a Magyar Szó újvidéki központját szétszabdalni tervezi, a szerkesztőség szívét a déli magyar bástyát legyengítve az észak-bácskai Szabadkára tervezi áthelyezni, amit nem vélet­lenül sokan a VMSZ rátenyereléseként értékelnek. Ezt persze az érintett politikusok tagadják. Tény azonban, hogy amióta a lap a Magyar Nemzeti Tanács kezébe került az eladott példányszáma to­vább csökkent, töredéke a korábbinak. Hasonló a helyzet a szabadkai hetilap, a Hét nap esetében.

A magyar nyelvű közszolgálati médiumok közül a leglerongyolódottabbak közé tartozik az Újvidéki Televízió magyar szerkesztősége, ahol már alig van ember, aki a műsort készíti, de sza­badon tájékoztatni még itt is lehetne. Valamivel jobb a helyzet az Újvidéki Rádiónál, melynek 24 órás magyar nyelvű műsoraiban sok olyan információ elhangozhat, amelyeket más helyütt ki­gyomlálnak. Így lesz ez mindaddig, amíg az újvidéki rádiót is be nem kebelezi egy olyan alapító, amely határozott politikai elvárásokat fogalmaz meg a szerkesztőgárdával szemben. De lehet, hogy már a következő leépítési hullám majd olyannyira megtizedeli ezt a szerkesztőséget is, hogy a jö­vőben már nem lesz kit telefonon felhívnia és lehurrognia a Döbrögi-módra viselkedő, magát leg­nagyobbnak, legtökéletesebbnek és leghibátlanabbnak tartó vajdasági magyar politikusnak, aki oly gyakran él a sajtó bírálatának és a magyar újságírók elmarasztalásának a jogával.

A vajdasági magyarok azonban szerencsére nem csak a közszolgálati szféra médiumai kö­zött válogathatnak. Ma már sokak számára irányadónak számít az internetes vajdasági magyar hír­portál, a Vajdaság ma, amelynek szerénységét jól ellensúlyozzák azok a lehozott hírek, amelyek az elitnek tartott Magyar Szóban nem jelenhetnek meg. De legyünk reálisak. A vajdasági magyarok is jól tudják, hogy a számítógép és az internet világában nincs szükség akkora szerkesztőségekre, mint az ólombetűs írott sajtó, a filmre dolgozó televízió és a több mint húsz kilós rádiós magnókat hordozó riporterek világában volt. Ez azonban nem ok arra, hogy a műszaki fejlődés hozománya az ilyen vagy olyan politikai csoportosulások örökségeként menjen veszendőbe, aminek most sajnos igen nagy az esélye a milosevityi béklyóktól szabadulni akaró Szerbia maradék magyar sajtóján belül.

Itt még mindig megtörténik, hogy az itteni magyar újságírók egy részét mérvadó magyar politikus azzal vádolja meg, hogy Budapestnek tudósít, ahelyett, hogy anyaszerkesztőségében tenné a dolgát, miközben, azt nincs aki bevallja, de olyan se aki megírja, hogy az említett politikus hány közintézmény igazgatóbizottságában élvez fizetett tisztséget. De lehet, hogy már így is túl sok hangzott el ahhoz, hogy holnap tovább csökkenjen a közszolgálati magyar újságírók tábora a Vaj­daságban.  

 

Sárközi Zoltán semmisnek tekinti kizárását

A nagyváradi MPSZ elnöke, akit a szervezet bővített elnökségi ülése másfél hete kizárt a szervezetből, nyílt levelet intézett Szász Jenőhöz. Sárközi Zoltán sérelmezi, hogy nem kapott meg­hívást a bővített elnökségi ülésre, noha ott a személyére vonatkozó döntést készítettek elő. Levelé­ben kijelenti: nem tett a szövetségi tagságáról lemondó nyilatkozatot.

A nagyváradi elnök az MPSZ alapszabályzatával ellenkezőnek tartja az eljárást és a döntést, tehát tagsági viszonyát illetően jogi következmények nélkülinek tekinti. Sárközi ezért továbbra is a helyi szervezet legitimen választott elnökének tartja magát.

Ugyanakkor jogtalannak, szabályzatellenesnek és etikátlannak tartja dr. Veress László jo­gász részvételét a Bővített Elnökségi ülésen, melyen hozzászólásaival befolyásolta a személyére vonatkozó döntést, annak ellenére, hogy nem a Szövetség tagja.

Sárközi határozottan elutasítja a gyűlölködés és uszítás vádját, mivel szerinte a székely-ma­gyar ellentét fogalmát maga Szász Jenő vezette be az erdélyi magyar köztudatba, és alkalmazta is mint politikai fegyvert.

Sárközi Zoltán kijelentette: továbbra is a nagyváradi polgári közösség választott, legitim vezetőjének tartja magát. (Erdély Ma Transindex)

 

Szilágyi Zsolt diktatorikusnak minősítette a bihariak kizárását az MPSZ-ből

A régi rendszerre emlékeztető, diktatorikus döntésnek minősítette Szilágyi Zsolt, a Magyar Polgári Szövetség választmányi elnöke a szervezet országos elnökségének azon döntését, hogy kizárják a Bihar megyei és a nagyváradi szervezet elnökeit az MPSZ-ből.

Szilágyi Zsolt kijelentette: jövő hétre hívják össze a Bihar megyei és városi elnöki gyűlést, amelyen eldöntik, hogy együttműködnek-e a továbbiakban az MPSZ országos vezetőségével.

Az MPSZ belső szervezeti keretét is meghaladott jelentőségűnek érzem, és ezért hihetetle­nül felelőtlennek tartom ezt a politikai leszámolást, ami az egész erdélyi magyar jobboldolt meg­oszthatja – mondta Szilágyi. (Transindex)

 

Kormányzati érintettek a kémtörténetben

A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) tavaly kiszorított az országból egy házaspárt, mivel a titkosszolgálat gyanúja szerint Sz. I. és férje a román hírszerzésnek dolgozott – tudta meg a Magyar Nemzet. A történtekről a polgári titkosszolgálatok éves beszámolójakor a parlament nemzetbizton­sági bizottsága is tudomást szerzett.

Az ügy pikantériája, hogy Sz. I. a szolgálatok információi szerint intim kapcsolatba került a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) azóta már leköszönt vezetőjével, továbbá ennek a kormányzati ciklusnak egy volt és egy jelenlegi miniszterével. Ezt számos más információn kívül telefonlehallgatási jegyzőkönyvek tanúsítják.

 

Verestóy: nem követtem a Szatmári házaspár tevékenységét

Nem ismeri a Szatmári-ügy részleteit, állítja Verestóy Attila. A Román Hírszerző Szolgá­latot felügyelő képviselőházi és szenátusi közös bizottság alelnöke lapunknak elmondta: nincs rá­látása a román-magyar kémmozgásokra.

Egy parlamenti bizottság számára nem megengedett, hogy személyi jellegű adatok birto­kába jusson, ezek bizalmas információk, amelyeket nem lehet kiadni – magyarázta a szenátor.

Kérdésünkre, hogy elképzelhetőnek tartja-e, hogy a Szatmári házaspárról a sajtóban meg­jelent történet egy valós forgatókönyv, Verestóy kijelentette: nem ismeri ezt a forgatókönyvet.

Soha nem követtem a Szatmári házaspár tevékenységét, tudomásom szerint évek óta Ma­gyarországon tartózkodnak, az RMDSZ-szel is régóta megszűnt a kapcsolatuk – nyilatkozta az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője. (Transindex)

 

Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket.