Vajdasági Magyar Demokrata Párt

http://www.vmdp.freewebspace.com/

http://de.geocities.com/vmdp2002/

HÍRLEVÉL III. évf. 93. szám

2005. augusztus 30.

 

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Követelései között kiemelkedő fontos­ságú a jogszabályal­kotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) au­tonómia, a szám­aránynak megfelelő par­lamenti képviselet, valamint a magyarok számára, akik ezt igénylik, a kettős állam­polgárság. A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyarok határ­módosítás nélküli politikai integrá­ciójáért.

A Hírlevél a VMDP által szorgalmazott új nemzeti kon­szenzus jegyében foglalkozik a Kár­pát-me­dencei magyar politikai történésekkel.

A Hírlevél legutóbbi számai olvashatók a www.hufo.info honlapon is.

Ágoston András

 

Vajdasági Magyar Demokrata Párt

Temerin

Közlemény, 2005. augusztus 30.

Nulla toleranciát!

 

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt elítéli a Kasza József pártelnök szabadkai háza előtt elkövetett robbantást. Az ilyen incidensek csak arra alkalmasak, hogy figyelmeztessenek: a szerb hatalom nem tud eredményesen fellépni a nemzetek közötti viszonyok mérgezésével szemben.

A VMDP a szabadkai eset kapcsán is figyelmeztet: Csorba Béla pártalelnök temerini házában a nagykapu alatt becsúsztatott nagykésre tűzött üzenet szerzője még mindig ismeretlen. Pedig a „legyilkolunk benneteket” jelszó, olyan egyértelmű fenyegetés volt, amelynek a célja felől még csak találgatásokban sem lehet bocsátkozni.

A VMDP felhívja a figyelmet arra, hogy az ilyen súlyos incidensek következményeit csak a belgrádi hatalom enyhítheti. Úgy, hogy felfedi az elkövetők kilétét és bíróság elé állítja a tetteseket. Csak a nulla tolerancia elvének alkalmazása hozhat eredményt. Amíg a szerb hatalom nem vállalja a legszigorúbb viszonyulást a nemzeti alapú bűncselekményekhez, a vajdasági magyaroknak az a benyomása lehet, hogy hallgatólagosan elfogadja, legalább is eltűri az erőszakot.

 

Csorba Béla

                         

                        Jugómagyar mártír ro

 

                            Ó, a hős Csömöri,

                             Ismerem, mi fajta,

                         Független, de aki

                         Az állam seggét nyalta.

 

                         Tegnap még besúgott --

                         Majd kioktat mára,

                         Pedig ő ropta a táncot

                         Tangóharmonikára.

 

                         Nem baj, ha megdöglik

                         Ez az ócska nemzet,

                         Az a fő, hogy neki

                         A zsebe jól megtellett.

 

                          A zsebe megtellett,

                          De szíve szomorú,

                          Egy hiányzik még: fejéről

                          A mártírkoszorú.

 

                          Hogy kéne elérni,

                          Részvétet remélni,

                          Egy-két pártot, alapítványt

                          Hogy kéne megfejni?

                                                        (2005)

 

Ágoston András:

Magyarok egymás között

Kémügy, a farok mozgatja a kutyát, vagy mind  a kettő?

 

Tíz év múlva – lehet, hogy addig sem kell várni – a kutatók a kettős állampolgárságról szóló népszavazást kikényszerítő MVSZ akciót és az idei nyárvégi kémbotrány kirobbantását kulcsfontosságú politikai kiindulópontként értékelhetik a Kárpát-medencében élő magyarok határ­módosítás nélküli politikai integrációjának megvalósításában.

Nézzük most a kémbotrányt.

Az eddig megjelent információkból, elemzésekből kiindulva, azt kell mondani, hogy a kémkedést nem lehet kizárni. Mint ahogy azt sem, hogy az RMDSZ, a legnagyobb és a legbefolyá­sosabb határon túli magyar szervezet – ez most már bizonyítottnak tekinthető – rájátszva a ma­gyarországi politikai elit hihetetlenül nagy ellentéteire, a Medgyessy-kormány idején mindenkép­pen olyan helyzetet hozott létre, melyben bizony a farok mozgatta a kutyát.

Az, hogy a két kémkedési ügyben lebukott RMDSZ-hez közeli befektetési és más lob­by-te­vékenységben vezető „szakember” első sorban e politikai szervezet malmára hajtotta a vizet, ma már bizonyosra vehető. Ugyanakkor, közvetve mindenképpen, tevékenységük hasznot hajtott a román kormánynak is. A házaspár, a kedvező kádermegoldások szorgalmazásával, jó hátteret biz­tosított az RMDSZ-nek ahhoz, hogy „tehesse a dolgát” Romániában. Hogy a kormányzati felelős­ségvállalással járó román igények kielégítése céljából, politikai kockázat nélkül lemondhasson a tényleges autonómiára vonat­kozó követeléséről, s vállalhassa a román kormány kisebbségi politi­kájának legitimálását.

Ezzel, először Romániában, majd Szerbiában és Szlovákiában létrejött az a kettős politikai gyűrű, amelynek külső héját a kisantant államok, a belső gyűrűt, pedig a kétpólusú kisebbségi eli­tek helyi hatalomhoz simuló igencsak élelmesnek bizonyult szárnya képezi.

Hogy ez a nemzet egészének aligha hasznos helyzet létrejöhetett, azt a magyarországi elit megosztottságán kívül a Budapest által másfél évtizede egyöntetűen támogatott kisebbségi egypárt­rendszer és a kormányzati felelősségvállalás politikai fetisizálása segítette.

Amióta Magyarország EU-tag lett, a magyarországi politikai elitnek ez a magatartása vég­leg anakronisztikussá vált. A kérdés most az, meddig vállalja a magyarországi politikai elit ezt a történelmileg is mél­tatlan, a politikai alávetettség eklatáns példájául szolgáló szerepet?

Vajdaság esetében a változást az jelentené, ha a magyar kormány méltányolná a kettős ál­lampolgárságra vonatkozó kérelmünket, s ha félretéve a kisebbségi egypártrendszer tíz-tizenkét éve bebetonozott pilléreit képező kivételezettséget, a támogatások elosztásának egy pártra kiosztott monopóliumát, valamint a kormányzati felelősségvállaló párt és vezetői külpolitikai hídszerepének ápolását, síkra szállna a jogszabályal­kotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (per­szonális) au­tonómia, meg a magyarság szám­aránynak megfelelő par­lamenti képviselet mellett.

Ez újabb nagy lépés lehetne a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációja felé, s egyben segítené az egészséges és biztonságos magyar-magyar kapcso­latok kiépítését is.

Hogy ez nem lehetetlen bizonyítják Orbán Viktornak a kettős állampolgárságra, valamint az autonómiára vonatkozó megnyilatkozásai. Nemkülönben az a tény, hogy Gyurcsány Ferenc – a közvéleményben megjelent elemzésekből ítélve – megtette az első lépéseket a magyar állam teljes szuverenitásának helyreállítására, a kettős szorítás megszűntetésére. Mert valóban úgy van, ahogy a miniszterelnök a szeptember 5-re tervezett konzultációra szóló meghívásában is megerősíti: a nem­zeti felelősségnek vannak mindannyinkra vonatkozó követelményei.

 

Dokumentumok:

 

Polgárőrséget a vegyes lakosságú vajdasági településeken!

A Szeged-Szőregi Csodaszarvas Polgári Kör és a Szegedi Helyi Szerb Közösség Civil Szervezeteinek petíciója a vajdasági települések képviseletének vezetőségéhez

A Szeged-Szőregi Csodaszarvas Polgári Kör és a Szegedi Helyi Szerb Közösség vezetői közös petícióban fordulunk a vajdasági települések – városok és községek – vezetőihez, amelynek vegyes – szerb és magyar – a lakossága.

Mi erkölcsi kötelességünknek érezzük, hogy megszólaljunk, és szerény javaslattal éljünk az újra kiújuló vajdasági – esetlegesen vagy ténylegesen etnikai konfliktusok megelőzésére.

Javaslatunk a következő: Magyarországon, így Szegeden is a rendőrség mellett működik a Polgárőrség és Városőrség, amelynek nagy szerepe van a közterületek nyugalmának megőrzésé­ben, konfliktushelyzetek megelőzésében. Hasonlóképpen javasoljuk a Szerbiai településeknek is egy olyan Polgárőrség felállítását amelyben, azonos létszámban legyenek szerbek és magyarok is. Ezeknek az élénk színű, megkülönböztető felső ruházatban az utcán tartózkodó őröknek a jelenléte a „veszélygócokon” – szórakozóhelyek, sport- vagy egyéb rendezvények közelében megelőzhetné, de ha ez mégsem lehetséges, tetten érhetné a verekedőket, s forró nyomon állapíthatná meg, hogy az etnikai indíttatású konfliktus vagy csak szimpla garázdaság, erőszakos cselekedet.

Támogatja kezdeményezésünket Dr. Becsey Zsolt úr, a Magyar Köztársaság délalföldi régi­ójának Európai Parlamenti képviselője, az Európai Parlament Nemzetközi Tényfeltáró Bizottságá­nak tagja.

Bízunk benne, ha a petíciónk meghallgatásra talál, talán mi is hozzájárulunk ahhoz, hogy a határon túl is egy békés, baráti együttélés alakuljon ki szernek és magyarok között, mint ahogyan mi is baráti közösségben élünk együtt Szegeden, Szőregen, Deszken és Újszentivánon is.
Szeged, 2005. július 29.

 

Rusz Borivoj

Szegedi Helyi Szerb Közösség

Dobák Lászlóné

Szőregi Csodaszarvas Polgári Kör

 

Németh Zsolt: mielőbb csatlakozni kéne a schengeni egyezményhez

– Nem a magyar-magyar kapcsolattartás ellehetetlenítésére találták ki a schengeni egyez­ményt, hanem ez a megállapodás az EU egyik legnagyobb vívmánya. Az egyezmény a belső hatá­rok lebontása érdekében rajzolja ki ilyen határozottan az unió kontúrjait – fejtegette Németh Zsolt, az Orbán-kormány volt külügyi államtitkára Tusnádon, a 16. nyári szabadegyetem külpolitikai vitadélelőttjén. A politikus úgy látja, az egyezmény az évszázados európai határok, illetve a trianoni határ­vonalak lebontásának legfőbb eszköze.

A kárpát-medencei magyarság helyzete még rendezésre vár, hiába dugja a fejét olyan elke­seredetten a homokba a Gyurcsány-kormány, a december 5-i népszavazás vízválasztó ezen a téren – hangoztatta Németh, hozzátéve: "a bevándorlás nélküli állampolgárság nem egyes jobboldaliak hagymázas illúziója". A kárpátaljai és a vajdasági magyarok számára ez lehetne a megoldás, ha Magyarország a schengeni egyezmény tagja lesz. Állampolgárság-ügyben egyeztetésekre is nyitottak vagyunk – mondta a Fidesz politikusa.

 

 

Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket.