Vajdasági Magyar Demokrata Párt

http://www.vmdp.freewebspace.com/

http://de.geocities.com/vmdp2002/

HÍRLEVÉL III. évf. 96. szám

2005. szeptember 12.

 

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Követelései között kiemelkedő fontos­ságú a jogszabályal­kotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) au­tonómia, a szám­aránynak megfelelő par­lamenti képviselet, valamint a magyarok számára, akik ezt igénylik, a kettős állam­polgárság. A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyarok határ­módosítás nélküli politikai integrá­ciójáért.

A Hírlevél a VMDP által szorgalmazott új nemzeti kon­szenzus jegyében foglalkozik a Kár­pát-me­dencei magyar politikai történésekkel.

A Hírlevél legutóbbi számai olvashatók a www.hufo.info honlapon is.

Ágoston András

 

Orbán Viktor: A szeretet nem azonos a balgasággal, az összefogás pedig nem azonos a ha-tározott véleményalkotásról való lemondással.  

 

Vajdasági Magyar Demokrata Párt

Temerin

 

Sólyom László

a Magyar Köztársaság elnöke

Budapest

 

Tisztelt Elnök Úr!

 

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt értékelése szerint mára világossá vált, hogy

- Magyarország, s a nemzet fenntartható fejlődésének feltételeit demográfiai, gazdasági és politikai okokból kifolyólag csak a Kárpát-medencében élő magyarok belső értékeinek, szellemi és munkaerő-tartalékainak alkotó módon történő felhasználásával lehet megteremteni;

- a nemzeti oktatási művelődési munkaerő-felhasználási stratégia kidolgozásának elenge­dhetetlen eszköze a kettős állampolgárság;

- a magyarországi nagypártok közötti politikai ellentétek, amelyek most  a közelgő válasz­tások miatt felerősödnek, lehetetlenné teszik a kettős állampolgárságra vonatkozó kétharmados többséggel elfogadható közös, kétpárti javaslat kidolgozását;

- Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke rendelkezik a megfelelő tekintéllyel és tu­dással ahhoz, hogy a nemzet egészének érdekében áthidaló javaslattal éljen, amelyet a nagypártok együtt, vagy külön-külön bevihetnek az Országgyűlésbe.

Tisztelt Elnök Úr!

Arra kérjük, kezdeményezze a kettős állampolgárságra vonatkozó jogszabályok meghoza­talát az Országgyűlésben.

Meggyőződésünk, hogy a jelenlegi helyzetben az Ön konkrét javaslatát, politikai kockázat nélkül nem utasíthatná vissza egyik nagy parlamenti párt sem.

Szerintünk a határon túli magyarok megelégedéssel fogadnák az állampolgársági jogintéz­mény olyan átalakítását, melynek eredményeként lakhelyüktől függetlenül az egy és oszthatatlan magyar állampolgárság – egyéni kérelem alapján – számukra is elérhetővé válna.

Figyelemmel Magyarország egyesek szerint létező szűkebb állami érdekeire, s ezzel össze­függésben egy Magyarországon belüli előzetes konszenzus kialakításának szükségességére, elfo­gadhatónak tartjuk a magyarországi lakhelyhez és az oszthatatlan magyar állampolgársághoz fű­ződő jogosítványok szétválasztását.

Célunk az, hogy a magyar állampolgárság letelepedés nélküli megszerzésének engedélyezé­sének eredményeként mi a határon túliak – a Vajdaságban mindenképpen – lélekben megerősödve vállalhassuk a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációja fo­lyamatának továbbvitelét.

A kettős állampolgárságot eszközként lehet felhasználni Magyarország EU-beli helyzeti előnyének növelésére. Másrészt, a nemzeti integráció folyamatainak előbbre vitele mindnyájunk­nak segítene a trianoni trauma meghaladásában.

Magyarország csak a kisebbségi közösségeivel együtt lehet erős, magabiztos tagja az Euró­pai Uniónak.

Abban a reményben, hogy Elnök Úr rokonszenvesnek tartja az általunk kifejtett gondo­latmenet, kezdeményezéseit várva, tisztelettel:

Temerin, 2005. szeptember 10.

Ágoston András, elnök

 

Dokumentumok:

Romániának nincs vesztegetni való ideje

Olli Rehn, az EU bővítési biztosának egy finn napilap számára adott nyilatkozata szerint Romániának és Bulgáriának nincs több vesztegetni való ideje, ha az eredeti időrendnek megfele­lően, 2007-ben akar csatlakozni az EU-hoz. Ellenkező esetben a bővítésbe belefáradt EU nem lesz ezen országok hiányosságaival szemben annyira elnéző, mint volt korábban. Sorin Ionita, a Romá­nia és EU közötti viszony kutatója szerint Románia technikailag készen áll a csatlakozásra, de a gyakorlat még mást mutat. Románia legnagyobb problémája a Helsingin Sanomat által megszólal­tatott kutató szerint a korrupció. Ionita úgy véli, az ország demokráciája számára az lesz a valódi próbakő, hogy "sikerül-e bíróság elé állítani azokat a korábbi minisztereket, akikről mindenki tudja, hogy korrupcióval vádolhatók", írja a Transindex.

 

Markó Béla: Decentralizálás igen, régió-átszabás még nem

A közigazgatási jogszabály módosításakor az RMDSZ nem kezdeményezi a régiók határai­nak módosítását, ezt egy későbbi időpontra halasztja. Most a decentralizált intézmények megfelelő alárendeltségének a biztosítása a legsürgősebb, továbbá a különböző megyei és helyi tisztségvise­lők hatáskörének a pontosítása

 

Önátvilágítást kér az MPSZ

Az utóbbi időben széles sajtónyilvánosságot kapott román–magyar állítólagos kémügy kap­csán vetett fel általános érvényű kérdéseket és keresett megoldást Szilágyi Zsolt, a Magyar Polgári Szövetség országos választmányának elnöke csütörtöki nagyváradi sajtótájékoztatóján. Elfogadha­tatlannak tartotta, hogy akár a magyar politikát, akár a romániai magyar közösség önrendelkezését titkosszolgálati érdekek befolyásolják.

Mivel a rendszerváltást követően nem tiltották meg törvényileg – a Temesvári Nyilatkozat 8. pontjának megfelelően –, hogy az egykori állampárt nómenklatúrájának tagjai és a volt szekuritáte kiszolgálói köztisztséget tölthessenek be, az egyetlen „ellenszer” a nyilvánosság. Szil­ágyi felhívással fordult a polgárokhoz, civil szervezetekhez, a sajtóhoz, hogy a tiszta közélet meg­teremtése érdekében tegyék közzé, ha tudomásuk van „gyanús összefonódásokról”. A romániai magyar közösség élenjáróit – törvényhozókat, megyei és helyi önkormányzati tisztségviselőket, közintézmények vezetőit, kormányzati és köztisztséget viselőket – pedig arra kérte, hogy hozzák nyilvánosságra szakmai és politikai önéletrajzukat. Az MPSZ-vezető elvárja továbbá a kormány­koalíciótól, hogy az átvilágítási törvény hiányosságait pótolja: tegye könnyebben hozzáférhetővé a szekus dossziékat, egyúttal világosan szabályozza, mi nem nyilvános bennük (ez csak a magán­életre vonatkozó adat lehessen), illetve a volt titkosrendőrség irattárát vizsgáló bizottság tehessen ajánlást, hogy az a személy, akinek a múltjában „foltot” találtak, ne vállaljon köztisztséget.

Az EU jogi szaktestülete, a Velencei Bizottság két tagjának minapi bukaresti látogatásával kapcsolatban Szilágyi Zsolt elmondta, hogy az MPSZ üdvözli a grémium érdeklődését a romániai kisebbségi helyzet iránt. Emlékeztetett rá, hogy a bizottság annak idején kifogásolta a választási törvény előírásait, amelyek lehetetlenné tették, hogy a szövetség induljon a tavalyi parlamenti vok­soláson. Szilágyi reméli, hogy a velenceiek küldöttségének látogatása eredményeként a kisebbségi törvénynek jelenleg a szenátus előtt lévő tervezetéből kiveszik azokat a bizonyos diszkriminatív passzusokat.

Csuzi István Bihar megyei MPSZ-elnök a magyar miniszterelnök és a határon túli szerve­zetek vezetőinek hét eleji találkozójára reagált. Az azon részt vevőkhöz hasonlóan jó lépésnek mondta a határátkelést megkönnyítő, speciális személyi igazolvány bevezetésének tervét, de csak a kettős állampolgárság megadását tartja megfelelő megoldásnak. Kifogásolta továbbá, hogy Buda­pest nem konzultál a határon túliakkal, s nem hívják össze a Magyar Állandó Értekezletet.

 

Pártbejegyzésre készül az MPSZ

Szeptember második felében kezdi meg a Magyar Polgári Szövetség a pártként való beje­gyeztetés­hez szükséges aláírások összegyűjtését. Gazda Zoltán háromszéki MPSZ-elnök elmondta lapunk­nak: szerdán, a székek közti egyeztető ülésen leosztották, hogy melyik szék hány aláírás gyűjtését vállalja.

Hargita megyéből 12 ezer aláírást várnak, (Csíkszék 5000, Udvarhelyszék 4000, Gyergyószék 3000), Háromszék 9 ezret vállalt be (Sesiszék, 4500, Kézdiszék 2000, Erdővidék 1500, Orbaiszék 1000), de ezen kívül Brassó megyéből is 800 aláírás összesítését vállalta be a há­romszéki MPSZ.

A Maros megyei szervezet, amely több szórványmegyét (Beszterce, Fehér) is felvállalt, 4000 alá­írást ígér, Bihar megyéből 3000, Szatmárról 2000, Kolozs megyéből 1000 aláírásra szá­mítanak. Gazda elmondta: bár a bukaresti aláírásgyűjtésnek még nincs gazdája, 800 támogató alírást szeret­nének begyűjteni innen, hogy „ha ismét akadékoskodnának, legyen miből ejteni.” Megjegyezte: a választási törvény betartásához egy magyar szervezet kénytelen román megyékben is támogatókat toborozni, ők remélik, hogy például Iasiban az ottani magyar egyetemistáktól sike­rül összegyűjteni a megfelelő számú aláírást.

A háromszéki MPSZ vezetője kifejtette: ezúttal nem hajtja őket a tatár, a pártbejegyzési törvényben négy vagy őt hónap szerepel az aláírások begyűjtésére. Elmondta: azt is figyelembe kell venni, hogy falun most folyik a termés begyűjtése, az emberek egész nap a mezőn vannak.

A párttá alakulás egyúttal névváltoztatással is járna, Gazda elmondta: nyolc javaslat érke­zett, szerinte ezek közül a Magyar Polgári Szövetség Pártja és a Magyar Polgári Párt a legmegfe­lelőbb, de ezt majd egy komoly telefonos felmérés alapján döntik el.

Forrás Transindex

 

Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-Platform elnökségének a kémügyről

Talán nem merült még feledésbe, hogy az Erdélyi Magyar Kezdeményezés (EMK), az RMDSZ keresztény-nemzeti platformja már 1992 tavaszától, megalakulásától javasolta, hogy az RMDSZ kötelezze minden tisztségviselőjét és alkalmazottját politikai önéletrajzának megírására. A politikai önéletrajz a rendszerváltás kezdetén, Németországban a kommunista titkosszolgálati ügy­nököknek a közéleti szereplők soraiból kirostálásának általános gyakorlata volt.

Arra is emlékeztetnénk, hogy a mai napig nem tudta elérni az EMK sem a jól bevált német eljárásnak, sem következő, kiegészítő javaslatának bevezetését, amellyel Szövetségünk valamennyi tisztségviselőjének és alkalmazottjának titkosszolgálati- meg gazdasági átvilágítását kezdemé­nyezte. Viszont e két javaslata miatt, melyeket többször megújított, a  »boszorkányüldözés« vádjá­val illették platformunkat az RMDSZ labancai. Közben időről-időre – a nemzeti közösségük politi­kai-erkölcsi válsága nyilvánvaló tüneteként – a sajtónyilvánosság elé került egyik-másik RMDSZ-tisztségviselő pozitív kapcsolta a korábbi, illetve a mostani román titkosszolgálattal.

Ez év húsvétján az RMDSZ szövetségi elnökéhez, MARKÓ Bélához intézett nyílt leve­lünkben tettük szóvá az RMDSZ három szenátora – nevezetesen FRUNDA György, SZABÓ Kár­oly, VERESTÓY Attila – szekuritátés múltjáról a hazai román és magyar sajtóban megszellőztetett véleményt, ügyük azonnali kivizsgálását igényelve.

Levelünkre, melyet utóbb az RMDSZ vezető testületei, illetve a hazai meg külföldi sajtó nyilvánossága elé tártunk, a mai napig nem érkezett a címzettől válasz…

Az RMDSZ csúcsvezetése részéről VERESTÓY Attila szenátor tiszte Szövetségünket ide­jében tájékoztatni az efféle, „bukaresti titkosszolgálati érintettségekről”.

A szenátor azonban nem teljesítette kötelezettségét, sőt utóbb a Szatmári-házaspár védőjé­nek szerepét is vállalta: a Duna Tévé augusztus 26-i riportjában kijelentve, hogy „csupán valami­lyen sajtóhíresztelésről van szó,” illetve, hogy a budapesti meg a bukaresti titkosszolgálatok nem állapították meg a házaspár érintettségét.

Nos, Verestóy szenátor kétágú állításának egyik fele egyáltalán nem igaz: a Magyar Nem­zetbiztonsági Hivatal a budapesti törvényhozók elé tárt említett jelentése tény, sőt a budapesti kép­viselők még ebben a hónapban újra fogják elemezni ezt a kémhistóriát, amelynek részleteiről a Hivatal néhány napja Gyurcsány miniszterelnököt már tájékoztatta.

A magát kereszténydemokratának valló SZATMÁRI Tibor – román titkosszolgálati kap­csolatai leleplezésének híre platformunkat, az EMK-t is érinti. Ugyanis a kilencvenes évek elején a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt (RMKDP) és platformunk egymással szoros szövet­ségben küzdött az erdélyi magyar nemzeti közösség autonómiájáért, egészen addig az időpontig, mikor VARGA László átvette TŐKÉS István professzortól az RMKDP vezetését.  A párt „gleiscaltolásáig”, a Vargáék-féle hatalomátvételig az RMKDP tagjai közül többen megjelentek olykor – így SZATMÁRI Tibor is – platformunk rendezvényein. Ezért szerepel az EMK több 1992. évi dokumentumának aláírói között SZATMÁRI Tibor neve.

Az EMK bepanaszolta Katona Ádám gyalázása miatt KELEMEN Kálmán meg VARGA László pártelnököt az RMDSZ Etikai Bizottságánál, amely helyet adva platformunk panaszának, mindkét RMKDP vezetőt elmarasztalta.

Időközben Varga Lászlóék az RMKDP-t mozgalommá, majd az RMDSZ platformjává ala­kították.

Máig Vargáék körében működik BÁRÁNYI Ferenc, FRUNDA György, NAGY Benedek, PUSKÁS Bálint stb., illetve SZATMÁRI Tibor, aki az RMDSZ labanc szárnyának számottevő erősségévé nőtte ki magát. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés természetesen egyikükkel sem tart semmiféle kapcsolatot.

2005. szept. 8.

 

Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket.