Vajdasági Magyar Demokrata Párt
http://www.vmdp.freewebspace.com/
http://de.geocities.com/vmdp2002/
HÍRLEVÉL III. évf. 97. szám
2005. szeptember 13.
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia, a számaránynak megfelelő parlamenti képviselet, valamint a magyarok számára, akik ezt igénylik, a kettős állampolgárság. A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.
A Hírlevél a VMDP által szorgalmazott új nemzeti konszenzus jegyében foglalkozik a Kárpát-medencei magyar politikai történésekkel.
A Hírlevél legutóbbi számai olvashatók a www.hufo.info honlapon is.
Ágoston András
A Magyarkanizsai Udvari Kamaraszínház
előadása szeptember 17-én, szombaton MOM Művelődési házban
A Magyarkanizsai Udvari Kamaraszínház szeptember 17-én, szombaton MOM Művelődési házban (XII. ker. Csörsz u. 18.) 20 órai kezdettel bemutatja Siposhegyi Péter: "Halottak napjától Virágvasárnapig" című nagysikerű színdarabját.
Szereplők: Erdélyi G. Hermina, Péter Ferenc, Káló Béla, Csernik Árpád.
Rendezte: Andrási Attila.
A megtörtént eseményekre és egy szabadkai magyar polgár naplójára támaszkodó darab a maga nemében eddig egyedülálló. Trianonról, a Délvidék szerb bekebelezéséről, majd 1941-es felszabadulásáról szól, de persze nem csak erről. Életszerű és szagú mestermunka, amely megmutatja erényeinket és esendőségünket, nemzeti karakterünk napos és árnyékos oldalát egyaránt. Kendőzetlenül beszél arról, amiről évtizedekig tilos volt, és amiről a budapesti média zöme hallgat ma is: a magyarság 85 éve tartó szisztematikus üldözéséről. A címválasztás nem véletlen: 1918 őszén, Halottak napján vonultak be a szerb megszállók Kosztolányi városába, majd 1941 tavaszának Virágvasárnapján tértek vissza a honvédek egyszerre zokogó és nevető, táncoló, ujjongó szabadkai polgárok ezreitől köszöntve.
Mindez Szabadka és a Kárpát-medence egyik legjobb magyar színészgárdájának tolmácsolásában.
Jegyrendelés a 06 20 597-2142, 06 30 533-9093, telefonszámokon.
Ágoston András:
Kettős állampolgárságra és autonómiára várva
Nem számítva a tíz gazdag családot, s azok holdudvarát, rossz a hangulata a vajdasági magyarságnak.
Jóllehet 14 százalék magyar él a Vajdaságban, az újvidéki egyetemre nem egész négy százalék jutott be. Ennek is több mint fele csak önköltséges hallgatóként. Az újvidéki egyetemista otthonokban a magyar ritka mint a fehér holló.
S ami a legrosszabb: hivatalos adatokat minderről a hivatalok nem közölnek. A VMSZ tisztségben levő emberei sem. A kemény társadalomkutatásoknak se híre se hamva. Pedig jó lenne tudni, hány lépcsővel él a megélhetési küszöb alatt az a most már több tízezer napszámos, vagy alkalmi munkából tengődő családfenntartó, mondjuk az árvízsújtott bánsági részeken, de akár Zentán, Becsén, Temerinben, vagy éppen Szabadkán, a „multietnikus metropoliszban” ahol a nagy jólétben minden második házasság vegyes.
Mennyivel esett az elmúlt tizenöt évben a vajdasági munkára fogható magyar népesség átlagos képzettségi szintje? Hol vannak a valaha Németországi vendégmunkásként is megbecsült vajdasági magyar szakmunkások utódai? Mármint azok, akik még nem mentek el.
Mekkora a különbség, s milyen az arány a leggazdagabb vajdasági magyarok és azok között, akik csöndben, biztos megélhetés nélkül, más keze-lábaként, egyik napról a másikra tengődve, várják a szebb jövőt. Másodrendű állampolgárként bezárva a történelemmel hadilábon álló Szerbiában. Ahonnan nyugatra kijutni esélyt keresni lassan már lehetetlen.
Lesújtó vélemény a politikáról
Nem véletlen, hogy a többségükben aligha fiatal értelmiségiek, miközben tanulnak, vagy munka nélkül pergetik napjaikat, s az ebben a pillanatban az egyetlen objektívnek mondható kommunikációs csatornán, a VajdaságMa internetes portálon mondanak véleményt a vajdasági magyar politikai elitről, a véleményük lesújtó.
Miért is lenne más?
- A határon túli magyarok az asszimilálódás útján vannak. Ez egyirányú zsákutca, ahonnan nincs visszafelé vezető ösvény . Intő példák Elzász és a Várvidék Ausztriában. Egy magára hagyott népcsoport nem képes ellenállni az asszimilációs nyomásnak – mondta a minap Eva Maria Barki az ismert kisebbségi szakértő.
Az asszimilálódást, az amerikai felfogással összhangban, még erősíti és gyorsítja az Európai Unió által gyakorolt hatás, az uniós polgárok közötti egyenlőség elve – tette hozzá.
Szerencsénkre – de az is lehet, hogy ez túl derűlátó vélemény – az internetes szavazók még „csak” dühösek, kiábrándultak.
A portálon feltett kérdésre, hogy kit tartanak a vajdasági magyarok legitim képviselőjének, legtöbben 37,2% a „senkit” ikszelték be. Nem bíznak a szavazók a VMSZ-es média által agyonfavorizált, a helyi hatalomhoz simuló nemzeti tanácsban sem. A Józsa László által vezetett egypárti testület bizalmi indexe 11,5 %. Ez, a tanács eddigi tevékenységét tekintve reális. Nem okozott csalódást a VMSZ. 31,9 % százalékos támogatottsága – figyelembe véve, hogy meglovagolta a vajdasági magyar médiát és nála van a magyarságnak szánt budapesti pénzek csaknem száz százaléka – ott van ahol ilyen körülmények között lennie kell.
A tartós médiablokád alatt álló VMDP, propagandaeszközök és anyagiak nélkül, csak a közvetlen kapcsolatokra építve – vélhetően eszmei fölényének és kivédhetetlen politikai jelenlétének köszönhetően – a szavazók több mint 14 százalékának szimpatikus.
Derűlátásra az ad okot, hogy a szavazó vajdasági magyarok mindenképpen dühösek, de nem fordultak nagyobb számban más (szerb) pártok felé. Erre mindössze 5,3 % voksolt.
A szavazás még nem zárult le, de máris szignifikánsnak tekinthető, mert a média még nem kapta fel és – remélhetően – nem torzultak az eredmények.
Újabb érdekszervezet a láthatáron
Hogy a vajdasági magyarok dühösek, ennek ma már van egy kézzel fogható bizonyítéka. Nagy Margit a vajdasági magyarság harcos, politikai nagyasszonya, Bozóki Antal kisebbségi szakértő és Pap Ferenc a vajdasági magyar politika nagy öregje többedmagukkal „a kisebbségi közösségünket veszélyeztető kedvezőtlen irányzatok lelassítása és megfordítása, a kisebbségi politizálás újragondolása és hatékony érdekképviselet megvalósítása érdekében javasolják és a közvélemény elé terjesztik egy új érdekképviseleti szervezet megalakítását.
Véleményük szerint erre a „hatékonyabb érdekképviselet” céljából van szükség.
Mert a vajdasági magyarság lélekszáma az 1948. évi 428 ezerről, (a tartomány összlakosságának 26 százalékáról) 2002-re 290 ezerre, vagyis a tartomány összlakosságának 14 százalékára csökkent. Az itteni magyarság kimaradt privatizációból. Az óvodai, általános iskolai és középiskolai oktatásban a magyar tagozatoknak nincs önálló tanmenete és programja, nincs iskolai (tantestületi) önkormányzata. A magyarországi tankönyvbehozatal korlátozott, az itthoni magyar szerzők által írt póttankönyvek szabadon nem ajánlhatók. Nincs önálló vajdasági magyar egyetem.
A szórványterületeken az oktatás minden szintjén fokozatosan megszűnik a magyar nyelvű oktatás. A vajdasági magyar tájékoztatás leépítésében a szándékosság jelei is felelhetők. A gyermek- és ifjúsági lapok zavartalan megjelenésének anyagi alapja továbbra is bizonytalan. Megoldatlan az anyaországi sajtó és könyvbehozatal, megszűnt a magyar sajtó és könyvterjesztés hálózata. A Magyar Szó igazgató bizottsága 2005. augusztus 12-i ülése pedig előrevetíti az egyetlen napilap további leépítését és az egyszólamúság erősítését.
A felelős magyar tisztségviselők is beismerték: az utóbbi időkben több kisebbségellenes provokáció történt, mint az elmúlt 10 évben összesen. A jogsértések pontos számát azonban senki sem tudja, mert az emberek félnek.
Éppen ezért az Újvidéki Civil Szervezetek Fóruma „úgy érzi, hogy az „„egypárti”” Magyar Nemzeti Tanács 2002. szeptemberi megválasztása óta nem képviselte eredményesen a vajdasági magyarságot, s helyzetének javítását sem segítette elő, sőt egyenesen káros álláspontokat képviselt, melyeknek következtében nemcsak hogy az itthoni hatalomváltás után nem történt lényegi előrelépés kisebbségi jogaink kiteljesítésének terén, hanem a 2005. decemberi népszavazás óta az anyaországgal való kapcsolataink is leszűkültek”.
Az új érdekszervezetet nem politikai pártként, hanem olyan testületként kívánják beje-gyeztetni, amely a társadalom lelkiismerete kíván lenni. A kezdeményezők megkérdőjelezik a Magyar Nemzeti Tanács legalitását, mert szerintük az csak a hatalom meghosszabbított keze, amely senkinek sem tartozik elszámolni. Nincsenek egyértelműen sem a VMSZ, sem Szabadka ellen, csupán fel akarják hívni a figyelmet arra, hogy egy másfajta gondolkodás is lehetséges.
Hát ez az. Tizenöt év után a kisebbségi egypártrendszer végveszélybe kergeti a vajdasági magyarságot. Nem árt, ha lesz egy újabb érdekszervezete. Sok sikert a rajthoz!
Csak Budapest segíthet!
Ha szerencséje lesz a Belgrádi hatalomnak, október közepén megkezdheti az EU felé vezető tárgyalásokat. A legkevesebb, amit ebben a helyzetben Budapest megtehet, hogy meghatározza a saját prioritásait. Persze, hogy szurkolunk azért, hogy Szerbia hosszú menetelése az EU felé sikeres legyen. Ugyanakkor, fontos lenne, hogy Magyarország követelje Szerbiától a kisebbségi egypártrendszer felszámolásához szükséges feltételek megteremtését, a jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal is felruházott magyar (perszonális) autonómiát, valamint a részarányos képviseltet a szerb és a vajdasági parlamentben. A jelenleg működő intézményrendszer, szendvicsben a VMSZ nemzeti tanácsával csak arra alkalmas, hogy a magyarok felé közvetítse a szerb nemzeti érdekeket, nem pedig fordítva.
A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma küszöbön álló összejövetelén fontos szerepe van, mert jelentős ajánlásokat tehet ebben a kérdésben. A Fórum nagyban hozzájárulhatna a kettős állampolgárság kérdésének megoldásához is. A VMDP az ezzel összefüggő javaslatokat a tanácskozáson benyújtja.
Nem világos viszont, mit tehet az október 8-ára Marosvásárhelyre összehívott Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma. A magyar kormány képviselői nélkül zajló tanácskozás megtartása a kettős állampolgárságról rendezett népszavazás után, ez év január elején, indokolt és hasznos volt. Az ezt követő bécsi kirándulás már érdektelenségbe fulladt. Miután a Kárpát-medencei politikai szervezetek vezetői Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel folytatott konzultáción újra megerősítették ezt a kérést, értelmetlennek látszik az RMDSZ és a VMSZ javaslata, hogy a Fórum vegye újra napirendjére a kettős állampolgárság valamint az autonómia kérdését.
Ha az egész nem szolgál másra, minthogy a többi kisebbségi párt felsorakozon az RMDSZ és a VMSZ kisebbségi törvénytervezetei mögé, akkor a VMDP megfontolja, érdemes-e egyáltalán fenntartani alapító tagságát ebben a tanácskozó testületben.
Hiszen a magyarországi politikai elit jelenléte nélkül, ez a tanácskozás amolyan siratófallá válik. S csöndben átvedlik bizonyos szűk pártérdekek kiszolgálójává. A konkrét esetben az erdélyi és a vajdasági kisebbségi politikai elitek helyi többségi hatalmakhoz simuló, „kormányzati szerepvállaló” szárnya részérdekeinek propagálójává. Erre sem a VMDP-nek, sem a vajdasági magyarságnak nincs szüksége.
Szögezzük le: mind a kettős állampolgárság, mind a tényleges politikai autonómia ügyében csak Budapest segíthet. Erre várunk. Mert a vajdasági magyarság romlása másként nem kerülhető el.
Dokumentumok:
Brüsszelben tudnak a nemzeti vízumról
A "görög típusú" igazolvány kapcsán a kérdéskört ismerő brüsszeli tisztségviselők felhívják a figyelmet arra: a határon túli magyaroknak szánt beutazási kedvezmények - s ilyen szempontból az EU-t csak az unión kívüli, harmadik országok magyarjai érdeklik - sokkal nagyobb kört érinthetnek annál, mint hogy más tagállamok hasonló gyakorlatát lehessen precedensnek állítani, netán ezekkel "takarózni". Arról nem beszélve - teszik hozzá -, hogy Görögország vagy Portugália (amelynek szintén van saját gyakorlata az egykori gyarmatairól érkezők beutaztatására) két évtizedig maga is a neki tetsző irányba pofozgathatta a közösségi jogot, míg Magyarországnak kész keretekbe kell a saját gyakorlatát beillesztenie.
Egy harmadik eltérés - mondják forrásaink -, hogy Görögország vagy Portugália az unión belül földrajzilag viszonylag elszigeteltek, migrációs peremállamok, míg Magyarország éppen a fő kelet-nyugati vándorlási áramlatban helyezkedik el.
Forrás: Népszabadság
Nem tetszenek a határok
Pozsony. A megkérdezett szlovákiai magyarok durván fele elégedetlen saját megyéjének jelenlegi határaival, derül ki egy reprezentatív felmérésből, melyet a lapunkat is kiadó Petit Press Rt. megbízásából az MVK közvélemény-kutató ügynökség készített a közelmúltban.
Forrás: Új szó
Vajdaság: a magyar uniós képviselők között sincs egyetértés
Az Európai Parlament magyar képviselői közt sincs egyetértés abban, miként kellene foglalkozni a Vajdasággal, tudta meg a Magyar Rádió.
Becsey Zsolt, néppárti képviselő újabb sürgősségi vitát és a tényfeltáró bizottság ismételt kiküldését sürgette. A szocialista Hegyi Gyula szerint a magyar képviselőknek előbb maguk között kellene tisztázniuk, mit is akarnak az Európai Parlament fellépésével a Vajdaság ügyében.
Forrás: MR
Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket.