Vajdasági Magyar Demokrata Párt

http://www.vmdp.freewebspace.com/

http://de.geocities.com/vmdp2002/

HÍRLEVÉL III. évf. 97. szám

2005. szeptember 13.

 

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Követelései között kiemelkedő fontos­ságú a jogszabályal­kotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) au­tonómia, a szám­aránynak megfelelő par­lamenti képviselet, valamint a magyarok számára, akik ezt igénylik, a kettős állam­polgárság. A VMDP síkraszáll a Kár­pát-medencében élő magyarok határ­módosítás nélküli politikai integrá­ciójáért.

A Hírlevél a VMDP által szorgalmazott új nemzeti kon­szenzus jegyében foglalkozik a Kár­pát-me­dencei magyar politikai történésekkel.

A Hírlevél legutóbbi számai olvashatók a www.hufo.info honlapon is.

Ágoston András

 

A Magyarkanizsai Udvari Kamaraszínház

előadása szeptember 17-én, szombaton MOM Művelődési házban

A Magyarkanizsai Udvari Kamaraszínház szeptember 17-én, szombaton MOM Művelődési házban (XII. ker. Csörsz u. 18.) 20 órai kezdettel bemutatja Siposhegyi Péter: "Halottak napjától Virágvasárnapig" című nagysikerű színdarabját.

Szereplők: Erdélyi G. Hermina, Péter Ferenc, Káló Béla, Csernik Árpád.

Rendezte: Andrási Attila.

A megtörtént eseményekre és egy szabadkai magyar polgár naplójára támaszkodó darab a maga nemében eddig egyedülálló. Trianonról, a Délvidék szerb bekebelezéséről, majd 1941-es felszabadulásáról szól, de persze nem csak erről. Életszerű és szagú mestermunka, amely megmu­tatja erényeinket és esendőségünket, nemzeti karakterünk napos és árnyékos oldalát egyaránt. Ken­dőzetlenül beszél arról, amiről évtizedekig tilos volt, és amiről a budapesti média zöme hallgat ma is: a magyarság 85 éve tartó szisztematikus üldözéséről. A címválasztás nem véletlen: 1918 őszén, Halottak napján vonultak be a szerb megszállók Kosztolányi városába, majd 1941 tavaszának Vi­rágvasárnapján tértek vissza a honvédek egyszerre zokogó és nevető, táncoló, ujjongó szabadkai polgárok ezreitől köszöntve.

Mindez Szabadka és a Kárpát-medence egyik legjobb magyar színészgárdájának tolmácso­lásában.

Jegyrendelés a 06 20 597-2142, 06 30 533-9093, telefonszámokon.

 

Ágoston András:

Kettős állampolgárságra és autonómiára várva

Nem számítva a tíz gazdag családot, s azok holdudvarát, rossz a hangulata a vajdasági ma­gyarságnak.

Jóllehet 14 százalék magyar él a Vajdaságban, az újvidéki egyetemre nem egész négy szá­zalék jutott be. Ennek is több mint fele csak önköltséges hallgatóként. Az újvidéki egyetemista otthonokban a magyar ritka mint a fehér holló.

S ami a legrosszabb: hivatalos adatokat minderről a hivatalok nem közölnek. A VMSZ tisztségben levő emberei sem. A kemény társadalomkutatásoknak se híre se hamva. Pedig jó lenne tudni, hány lépcsővel él a megélhetési küszöb alatt az a most már több tízezer napszámos, vagy alkalmi munkából tengődő családfenntartó, mondjuk az árvízsújtott bánsági részeken, de akár Zentán, Becsén, Temerinben, vagy éppen Szabadkán, a „multietnikus metropoliszban” ahol a nagy jólétben minden második házasság vegyes.

Mennyivel esett az elmúlt tizenöt évben a vajdasági munkára fogható magyar népesség át­lagos képzettségi szintje? Hol vannak a valaha Németországi vendégmunkásként is megbecsült vajdasági magyar szakmunkások utódai? Mármint azok, akik még nem mentek el.

Mekkora a különbség, s milyen az arány a leggazdagabb vajdasági magyarok és azok kö­zött, akik csöndben, biztos megélhetés nélkül, más keze-lábaként, egyik napról a másikra tengődve, várják a szebb jövőt. Másodrendű állampolgárként bezárva a történelemmel hadilábon álló Szerbi­ában. Ahonnan nyugatra kijutni esélyt keresni lassan már lehetetlen.

 

Lesújtó vélemény a politikáról

Nem véletlen, hogy a többségükben aligha fiatal értelmiségiek, miközben tanulnak, vagy munka nélkül pergetik napjaikat, s az ebben a pillanatban az egyetlen objektívnek mondható kom­munikációs csatornán, a VajdaságMa internetes portálon mondanak véleményt a vajdasági magyar politikai elitről, a véleményük lesújtó.

Miért is lenne más?

- A határon túli magyarok az asszimilálódás útján vannak. Ez egyirányú zsákutca, ahonnan nincs visszafelé vezető ösvény . Intő példák Elzász és a Várvidék Ausztriában. Egy magára hagyott népcsoport nem képes ellenállni az asszimilációs nyomásnak – mondta a minap Eva Maria Barki az ismert kisebbségi szakértő.

Az asszimilálódást, az amerikai felfogással összhangban, még erősíti és gyorsítja az Euró­pai Unió által gyakorolt hatás, az uniós polgárok közötti egyenlőség elve – tette hozzá.

Szerencsénkre – de az is lehet, hogy ez túl derűlátó vélemény – az internetes szavazók még „csak” dühösek, kiábrándultak.

A portálon feltett kérdésre, hogy kit tartanak a vajdasági magyarok legitim képviselőjének, legtöbben 37,2% a „senkit” ikszelték be. Nem bíznak a szavazók a VMSZ-es média által agyonfa­vo­rizált, a helyi hatalomhoz simuló nemzeti tanácsban sem. A Józsa László által vezetett egypárti testület bizalmi indexe 11,5 %. Ez, a tanács eddigi tevékenységét tekintve reális. Nem okozott csalódást a VMSZ. 31,9 % százalékos támogatottsága – figyelembe véve, hogy meglovagolta a vajdasági magyar médiát és nála van a magyarságnak szánt budapesti pénzek csaknem száz száza­léka – ott van ahol ilyen körülmények között lennie kell.

A tartós médiablokád alatt álló VMDP, propagandaeszközök és anyagiak nélkül, csak a közvetlen kapcsolatokra építve – vélhetően eszmei fölényének és kivédhetetlen politikai jelenlét­ének köszönhetően – a szavazók több mint 14 százalékának szimpatikus.

Derűlátásra az ad okot, hogy a szavazó vajdasági magyarok mindenképpen dühösek, de nem fordultak nagyobb számban más (szerb) pártok felé. Erre mindössze 5,3 % vok­solt.

A szavazás még nem zárult le, de máris szignifikánsnak tekinthető, mert a média még nem kapta fel és – remélhetően – nem torzultak az eredmények.

 

Újabb érdekszervezet a láthatáron

Hogy a vajdasági magyarok dühösek, ennek ma már van egy kézzel fogható bizonyítéka. Nagy Margit a vajdasági magyarság harcos, politikai nagyasszonya, Bozóki Antal kisebbségi szak­értő és Pap Ferenc a vajdasági magyar politika nagy öregje többedmagukkal „a kisebbségi közös­ségünket veszélyeztető kedvezőtlen irányzatok lelassítása és megfordítása, a kisebbségi politizálás újragondolása és hatékony érdekképviselet megvalósítása érdekében javasolják és a közvélemény elé terjesztik egy új érdekképviseleti szervezet megalakítását.

Véleményük szerint erre a „hatékonyabb érdekképviselet” céljából van szükség.

Mert a vajdasági magyarság lélekszáma az 1948. évi 428 ezerről, (a tartomány össz­lakossá­gának 26 százalékáról) 2002-re 290 ezerre, vagyis a tartomány összlakosságának 14 száza­lékára csökkent. Az itteni magyarság kimaradt privatizációból. Az óvodai, általános iskolai és kö­zépisko­lai oktatásban a magyar tagozatoknak nincs önálló tanmenete és programja, nincs iskolai (tantes­tületi) önkormányzata. A magyarországi tankönyvbehozatal korlátozott, az itthoni magyar szerzők által írt póttankönyvek szabadon nem ajánlhatók. Nincs önálló vajdasági magyar egyetem.

A szórványterületeken az oktatás minden szintjén fokozatosan megszűnik a magyar nyelvű oktatás. A vajdasági magyar tájékoztatás leépítésében a szándékosság jelei is felelhetők. A gyer­mek- és ifjúsági lapok zavartalan megjelenésének anyagi alapja továbbra is bizonytalan. Megol­datlan az anyaországi sajtó és könyvbehozatal, megszűnt a magyar sajtó és könyvterjesztés háló­zata. A Magyar Szó igazgató bizottsága 2005. augusztus 12-i ülése pedig előrevetíti az egyetlen napilap további leépítését és az egyszólamúság erősítését.

A felelős magyar tisztségviselők is beismerték: az utóbbi időkben több kisebbségellenes provokáció történt, mint az elmúlt 10 évben összesen. A jogsértések pontos számát azonban senki sem tudja, mert az emberek félnek.

Éppen ezért az Újvidéki Civil Szervezetek Fóruma „úgy érzi, hogy az „„egypárti”” Magyar Nem­zeti Tanács 2002. szeptemberi megválasztása óta nem képviselte eredményesen a vajdasági ma­gyarságot, s helyzetének javítását sem segítette elő, sőt egyenesen káros álláspontokat képviselt, melyeknek következtében nemcsak hogy az itthoni hatalomváltás után nem történt lényegi előrelé­pés kisebbségi jogaink kiteljesítésének terén, hanem a 2005. decemberi népszavazás óta az anyaor­szággal való kapcsolataink is leszűkültek”.

Az új érdekszervezetet nem politikai pártként, hanem olyan testületként kívánják beje-gyeztetni, amely a társadalom lelkiismerete kíván lenni. A kezdeményezők megkérdőjelezik a Ma­gyar Nemzeti Tanács legalitását, mert szerintük az csak a hatalom meghosszabbított keze, amely senkinek sem tartozik elszámolni. Nincsenek egyértelműen sem a VMSZ, sem Szabadka ellen, csupán fel akarják hívni a figyelmet arra, hogy egy másfajta gondolkodás is lehetséges.

Hát ez az. Tizenöt év után a kisebbségi egypártrendszer végveszélybe kergeti a vajdasági magyarságot. Nem árt, ha lesz egy újabb érdekszervezete. Sok sikert a rajthoz!

 

Csak Budapest segíthet!

Ha szerencséje lesz a Belgrádi hatalomnak, október közepén megkezdheti az EU felé vezető tárgyalásokat. A legkevesebb, amit ebben a helyzetben Budapest megtehet, hogy meghatározza a saját prioritásait. Persze, hogy szurkolunk azért, hogy Szerbia hosszú menetelése az EU felé sikeres legyen. Ugyanakkor, fontos lenne, hogy Magyarország követelje Szerbiától a kisebbségi egypárt­rendszer felszámolásához szükséges feltételek megteremtését, a jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal is felruházott magyar (perszonális) autonómiát, valamint a részarányos képvisel­tet a szerb és a vajdasági parlamentben. A jelenleg működő intézményrendszer, szendvicsben a VMSZ nemzeti tanácsával csak arra alkalmas, hogy a magyarok felé közvetítse a szerb nemzeti érdekeket, nem pedig fordítva.

A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma küszöbön álló összejövetelén fontos sze­repe van, mert jelentős ajánlásokat tehet ebben a kérdésben. A Fórum nagyban hozzájárulhatna a kettős állampolgárság kérdésének megoldásához is.  A VMDP az ezzel összefüggő javaslatokat a tanácskozáson benyújtja.

Nem világos viszont, mit tehet az október 8-ára Marosvásárhelyre összehívott Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma. A magyar kormány képviselői nélkül zajló tanácskozás megtartása a kettős állampolgárságról rendezett népszavazás után, ez év január elején, indokolt és hasznos volt. Az ezt követő bécsi kirándulás már érdektelenségbe fulladt. Miután a Kárpát-medencei politikai szervezetek vezetői Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel folytatott konzultáción újra megerősítet­ték ezt a kérést, értelmetlennek látszik az RMDSZ és a VMSZ javaslata, hogy a Fórum vegye újra napirendjére a kettős állampolgárság valamint az autonómia kérdését.

Ha az egész nem szolgál másra, minthogy a többi kisebbségi párt felsorakozon az RMDSZ és a VMSZ kisebbségi törvénytervezetei mögé, akkor a VMDP megfontolja, érdemes-e egyáltalán fenntartani alapító tagságát ebben a tanácskozó testületben.

Hiszen a magyarországi politikai elit jelenléte nélkül, ez a tanácskozás amolyan siratófallá válik. S csöndben átvedlik bizonyos szűk pártérdekek kiszolgálójává. A konkrét esetben az erdélyi és a vajdasági kisebbségi politikai elitek helyi többségi hatalmakhoz simuló, „kormányzati szerep­vállaló” szárnya részérdekeinek propagálójává. Erre sem a VMDP-nek, sem a vajdasági ma­gyar­ságnak nincs szüksége.

Szögezzük le: mind a kettős állampolgárság, mind a tényleges politikai autonómia ügyében csak Budapest segíthet. Erre várunk. Mert a vajdasági magyarság romlása másként nem kerülhet­ő el.

 

Dokumentumok:

 

Brüsszelben tudnak a nemzeti vízumról

A "görög típusú" igazolvány kapcsán a kérdéskört ismerő brüsszeli tisztségviselők felhívják a figyelmet arra: a határon túli magyaroknak szánt beutazási kedvezmények - s ilyen szempontból az EU-t csak az unión kívüli, harmadik országok magyarjai érdeklik - sokkal nagyobb kört érint­hetnek annál, mint hogy más tagállamok hasonló gyakorlatát lehessen precedensnek állítani, netán ezekkel "takarózni". Arról nem beszélve - teszik hozzá -, hogy Görögország vagy Portugália (amelynek szintén van saját gyakorlata az egykori gyarmatairól érkezők beutaztatására) két évtize­dig maga is a neki tetsző irányba pofozgathatta a közösségi jogot, míg Magyarországnak kész ke­retekbe kell a saját gyakorlatát beillesztenie.

Egy harmadik eltérés - mondják forrásaink -, hogy Görögország vagy Portugália az unión belül földrajzilag viszonylag elszigeteltek, migrációs peremállamok, míg Magyarország éppen a fő kelet-nyugati vándorlási áramlatban helyezkedik el.

Forrás: Népszabadság

 

Nem tetszenek a határok

Pozsony. A megkérdezett szlovákiai magyarok durván fele elégedetlen saját megyéjének jelenlegi határaival, derül ki egy reprezentatív felmérésből, melyet a lapunkat is kiadó Petit Press Rt. megbízásából az MVK közvélemény-kutató ügynökség készített a közelmúltban.

Forrás: Új szó

 

Vajdaság: a magyar uniós képviselők között sincs egyetértés

Az Európai Parlament magyar képviselői közt sincs egyetértés abban, miként kellene fog­lalkozni a Vajdasággal, tudta meg a Magyar Rádió.

Becsey Zsolt, néppárti képviselő újabb sürgősségi vitát és a tényfeltáró bizottság ismételt kiküldését sürgette. A szocialista Hegyi Gyula szerint a magyar képviselőknek előbb ma­guk között kellene tisztázniuk, mit is akarnak az Európai Parlament fellépésével a Vajdaság ügyé­ben.

Forrás: MR

 

 

Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket.