Vajdasági Magyar Demokrata Párt

http://www.vmdp.freewebspace.com/

http://de.geocities.com/vmdp2002/

HÍRLEVÉL III. évf. 98. szám

2005. szeptember 14.

 

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Követelései között kiemelkedő fontos­ságú a jogszabályal­kotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) au­tonómia, a szám­aránynak megfelelő par­lamenti képviselet, valamint a magyarok számára, akik ezt igénylik, a kettős állam­polgárság. A VMDP síkraszáll a Kár­pát-medencében élő magyarok határ­módosítás nélküli politikai integrá­ciójáért.

A Hírlevél a VMDP által szorgalmazott új nemzeti kon­szenzus jegyében foglalkozik a Kár­pát-me­dencei magyar politikai történésekkel.

A Hírlevél legutóbbi számai olvashatók a www.hufo.info honlapon is.

Ágoston András

 

SASS LÁSZLÓ, SZABADKA: Aki a Magyar Szót elhozza Újvidékről, az vállalja a fele­lősséget a magyarok eltüntetéséért is. Az újvidéki szerkesztőség degradálása egyet jelent azzal, hogy kitöröltük a magyarságot Újvidékről!

 

Vajdasági Magyar Demokrata Párt - Temerin

Dr. Szili Katalin

Elnök Aszonynak

Magyar Országgyűlés

Budapest

 

Tisztelt Elnök Asszony!

 

A VMDP választmánya szombati ülésén – az Ön június 6-án kelt levelében jelzett igénynek megfelelően – áttekintette a KMKF szeptember 16-ai összejövetelére előkészített Állásfoglalás tervezetét.

Megállapításaink a következők:

1. Nem egyértelmű az Állásfoglalás a nemzeti kisebbségek közösségi szintű jogérvényesíté­sének tárgyában c. dokumentumtervezetben a „közösségi szintű” szóösszetétel. Ki kellene mon­dani, hogy az EU szerveiben működő magyar képviselőknek szóló ajánlásokról van szó.

2. A dokumentum szövegében a 2. pont alatt talán nem a régi tagállamok belső ügyeivel kellene annyira foglalkozni, mint inkább azt követelni, hogy az azokban létrejött autonómiaformák afféle etalonként, alkalmazható, megfelelő modifikációkkal alkalmazandó megoldásokként álljanak az új tagok előtt. Jelenleg, pont ebben a vonatkozásban tapasztalható a kettős mérce alkalmazása az EU vezető politikusai és politikai struktúrái részéről. (Dél-Tirol és Erdély viszonylatában például.)

3. Az Állásfoglalás 5. pontját konkretizálva igényként kellene megfogalmazni, hogy az EU megfelelő intézményei (esetleg a magyarországi parlamenti testületek véleményének figyelembe vételével megvizsgálják a tényleges politikai autonómiát mellőző, román illetve szerb részről kul­turális autonómiának nevezett kisebbségi törvényeket illetve tervezeteket.)

4. Tekintettel arra, hogy jelenleg a Kárpát-medencében a perszonális autonómia ügyében – az általánosságok szintjén mindenképpen – nézetazonosságról beszélhetünk, a KMKF vállalhatná a feladatot, hogy meghatározza, s az EU szervei felé közvetítse a perszonális autonómia alapvető ismérveire vonatkozó állásfoglalást. A VMDP megfogalmazásában a perszonális autonómia a ki­sebbségi közösségek politikai pluralizmuson alapuló közéletének olyan autonóm közjogi kerete, amely nem követel területi elhatárolódást, s a helyi többségi hatalommal közjogilag meghatározott formákban és mértékben tart kapcsolatot. Funkciója szerint a perszonális autonómia tanácsa hiva­tott arra, hogy legitim módon feltárja, kifejezze és képviselje a kisebbségi közösség nemzeti ön­azonossága megőrzésével összefüggő alapérdekeit. Mind Belgrád, mind pedig Budapest vonatko­zásában. A perszonális autonómia tanácsának képviselőit a kisebbségi szavazók listáján szereplő magyarok, a többpártrendszer elveinek alapján, az általános parlamenti választásokkal egy időben választják meg. A képviselők politikai szempontból nem a szerb hatalomnak, hanem a választóik­nak a vajdasági magyar közösségnek tartoznak felelősséggel. A perszonális autonómia tanácsa jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal rendelkezik, s megválasztja a végrehajtó szer­vét, amelyen keresztül az előre meghatározott közjogi keretekben és mértékben kapcsolatot tart a helyi többségi hatalom megfelelő szerveivel. A perszonális autonómiának vagyona van, s létre­hozza és irányítja mindazokat az intézményeket, amelyek tevékenysége összefüggésbe hozható az oktatás művelődés és tájékoztatás nemzeti identitást megőrző funkciójával.

Ez a meghatározás két pontban tér el a „Tanulmány a területi, személyi autonómia és a kettős állampolgárság gyakorlatáról az Európai Unióban” c. a Magyar Országgyűlés külügyi hiva­tala által összeállított dokumentumtól.

A VMDP az oktatás a művelődés és a közszolgálati feladatokat ellátó tájékoztatás terén jogszabályalkotási és végrehajtási funkciókkal felruházott kisebbségi parlamentet szorgalmaz, amelynek egy kormány-funkciókkal rendelkező végrehajtó szerve van. Ennek megfelelően azt, hogy az „állami szervek kötelesek kikérni a kisebbségi közösség véleményét”, már a jugoszláv önigazgatású szocializmus idején megbukott eszmének tartjuk. A kisebbségi közösség tényleges autonómia birtokában olyan jogosítványokkal és tekintéllyel bír, melynek eredményeként a helyi többségi hatalom csak az autonómiával való szoros együttműködés folyamatában hozhat a kisebb­ség hely­zetét befolyásoló döntéseket, különben számítania kell a nemzetközi panaszt követő eljá­rással.

5. Az állásfoglalás 9. pontjának keretében szót lehetne kellene azokról az alapvető követelé­sekről (a perszonális autonómia, esetleg a területi autonómiával kapcsolatos igényekre gondolunk első sorban), amelyekre Magyarország a csatlakozási tárgyalások folyamán odafigyel mind Romá­nia, mind pedig Szerbia és Horvátország esetében.

Magyarország Románia esetében még nem követte el azt a hibát, amit sajnos, a Kis-Jugo­szlávia esetében elkövetett. Kis-Jugoszlávia esetében elfogadta a vajdasági magyar ki­sebbség helyi hatalomhoz húzó szárnyának patronálásával létrejött autonómiát mellőző jogsza­bályt.

Az ilyen történelmileg hibás viszonyulást Románia esetében el lehetne kerülni.

6. Miután a javasolt Állásfoglalásban a kettős állampolgárságról nem esik szó, viszont a KMKF összejövetelére mellékelt tanulmány vázolja a jelenlegi gyakorlatot, ezzel összhangban, mellékeljük a VMDP választmányának Sólyom László köztársasági elnök úrnak címzett levelét, s a Fórumot is arra kérjük, alakítsa ki a kettős állampolgárságra vonatkozó álláspontját. Figyelembe véve a közjogi lehetőséget, hogy Sólyom László esetleges javaslata döntésre alkalmas formában kerülhet a Magyar Országgyűlés elé, úgy gondoljuk, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma nagyban befolyásolhatná a kettős állampolgárságra vonatkozó jelenleg még eltérő nézetek a nemzet számára előre mutató meghaladását.

Tisztelt Elnök Asszony!

A VMDP választmánya a jelenlegi helyzetben, amikor a Máért ülésére ebben az évben már aligha kerülhet sor, s kibomlott a magyar-magyar kapcsolati modell másfél évtizede érlelődő vál­sága, különösen fontosnak tartja, hogy a KMKF tekintélyével, éles helyzetfelismerésével hozzá­járuljon a nemzeti érdekek kimunkáláshoz és érvényesítéséhez.

Abban a reményben, hogy Ön is osztja ezt a nézetünket, tisztelettel:

Temerin, 2005. szeptember 10.

Ágoston András, elnök

 

Dokumentumok:

A Polgári Együttműködés célkitűzései

 

Az Újvidéki Civil Szervezetek Fóruma, együttműködve más hasonló célú szervezetekkel és személyekkel, a kisebbségi közösségünket veszélyeztető, kedvezőtlen irányzatok lelassítása és megfordítása, a kisebbségi politizálás újragondolására és hatékony érdekképviselet megvalósítása érdekében, javasolja és a közvélemény elé terjeszti egy új érdekképviseleti testület, a

POLGÁRI EGYÜTTMŰKÖDÉS megalakítását.

A Polgári Együttműködés a magyarságot sújtó hátrányos megkülönböztetések ellen küzd a következő területeken:

1. A foglalkoztatás: A többségiekhez képest a magyarok aránytalanul többen váltak munka­nélkülivé, mégpedig a nemzetiségre való tekintettel történő munkahelyi felmondások és munka­helyre való felvétel következtében. Figyelemmel kísérjük foglalkoztatás alakulását, a magyar pá­lyázók sorsát és szabálytalanság esetén támogatjuk a jogsértetteket.

2. A privatizáció felülvizsgálása és az egyházi ingatlanok visszaszármaztatása.

3. A magyarság részarányos politikai képviselete: Olyan választási rendszer támogatása, amely lehetővé teszi a nemzeti kisebbségeknek az arányos  parlamenti képviseletét. Magyar vá­lasztói jegyzék összeállítása. A magyar pártok megmérettetésének lehetővé tétele. A Magyar Nem­zeti Tanács demokratikus választással és a vajdasági magyarság legszélesebb rétegei részvételének biztosítása által való létrehozása. 

4. A közigazgatási szervekben, közvállatokban (posta, vasút, kommunális szervezetek), igazságügyi szervekben  (bíróság, ügyészség) és hatóságokban (belügy) bankokban, szociális in­tézményekben stb. való arányos foglalkoztatás: Növelni a magyar alkalmazottak számát ezekben  az intézményekben, a tartomány lakosságának nemzeti összetételével arányosan.

5. Magyar oktatási autonómia megteremtése: Minden szinten az anyanyelvű és magyar szellemiségű oktatás: óvoda, általános és középiskola, egyetem. Magyar árvaházak, egyházi okta­tási intézmények alapítása. A magyar nyelv és irodalom, a történelem és a zenei nevelés önálló tanterve. A diplomahonosítás lehetővé tétele minden egyetemen. Kollégiumi rendszer kiépítése, különös tekintettel a szórványra. Oktatási központok létrehozása a szórványban. Az oktatásban (a szerbben is) a békés együttélésre való nevelés kiemelt helyet kapjon. A környezet nyelvének okta­tása a vegyes lakosságú településeken, a szerb tagozatokon is.

6. A tájékoztatás: A vajdasági magyar tájékoztatás leépítésének megállítása, a meglévő in­tézmények megtartása, újak létrehozása, a független, közszolgálati  és párton kívüli sajtó megte­remtése. A magyar sajtó- és könyvterjesztés hálózatának kiépítése,  az anyaországi sajtó és könyv­behozatal biztosítása.

Közbiztonság: Egyenlő mércékkel járjon el a rendőrség és a bíróság  mindenkivel szemben, nemzeti hovatartozásra való tekintet nélkül. Alkalmazza a hatályos jogszabályokat  a magyarokat ért bántalmazások elkövetőivel szemben.

 

Felkérünk minden vajdasági magyar politikai pártot, civil- és érdekképviseleti szervezetet és személyt, hogy vegyen részt ennek a javaslatnak a megvitatásában, fejtse ki véleményét ennek az érdekképviseleti szervezetnek a létrehozása szükségességéről és a munkájában való részvétel vállalásáról.

Az észrevételeket, javaslatokat, bírálatokat, támogatási és csatlakozási nyilatkozatokat szeptember végéig a következő címre várjuk:

Nagy Margit, 21000 Novi Sad, Brace Dronjak 15, villámposta: nmargit@eunet.yu

 

Az Árgus – Szerbiai Magyar Kisebbségjogi Civil Szervezet, dr. Gaál György, elnök, s. k.

A Vajdasági Magyar Tudományos Társaság, dr. Ribár Béla, elnök, s. k. A Nagy Sándor Hagyományápoló és Műemlékvédő Egyesület Papp Ferenc, elnök, s. k. A Vajdasági Magyar Peda­gógusok Egyesülete Nagy Margit, elnök, s. k.

2005. szeptember 13., kedd

 

Ne keverjük össze a dolgokat!

Bóni László, Szabadka: - Ellene vagyok minden erőszakos cselekedetnek. Mély­ségesen együttérzek mindazokkal, akik az ilyen eseteknek szenvedő alanyai. A legenergikusabban elítélem a családok ellen elkövetett sanda és gyáva tetteket. E tekintetben nem tudok és nem kívá­nok különbséget tenni az egyszerű emberek és a magas tisztséget betöltő előkelőségek között. El­ítélem és megvetem tehát azokat, akik Kasza Józsefnek, a VMSZ elnökének, az Agrobank igazga­tójának háza előtt robbantottak.

Mindezek ellenére, sőt éppen a mondottak miatt, kötelességemnek érzem kifejezni egyet nem értésemet annak módjával, ahogyan az érintett család feje az őt ért sérelemre reagált. Elutasí­tom önműködővé vált gyakorlatát, hogy a személye ellen szóló bírálatokat, támadásokat úgy állítja be, mintha azok legkevésbé őt, hanem mindenekelőtt az egész vajdasági magyarságot érintenék. Azok sorát erősítem tehát, akik elítélik a hatalom lanyha reagálását. Viszont nem értek egyet azzal, hogy ezek nyomán bárki politikai tőkét kovácsoljon magának. És azzal sem, hogy bárki kisajátítsa magának a jogot, hogy egy egész kisebbség - ez esetben a magyar - nevében lépjen fel és nyilat­kozzék. Vajdaság, valamint Szerbia és Montenegró politikai életében és a közügyekben nagyon sok más magyar ember vállalt és vállal jelentős szerepet, mégsem jut eszükbe magukat a hét magyar vezér egyikének tartani. Okkal vonom kétségbe Kasza úr magyarvezérségét és arra való jogát, hogy az összes vajdasági magyar nevében nyilatkozzék. Erre nem kérte és nem jogosította föl an­nak nagy többsége. Az őt ért politikai, gazdasági, közigazgatási és egyéb bírálatokra válaszoljon egyénként, és ne bújjon az itt élő magyarság mögé! Veszélyes cselekedet egy ügy érdekében - még ha annak volna is némi politikai színezete - egy egész nemzetiséget pajzsként felhasználni. Ez ös­szeegyeztethetetlen egy közéleti személyiség méltóságával.

Kasza úr kedvence volt az egypártrendszer főnökeinek. Megbízásukból feladatokat hajtott végre, együttműködött velük, az újabb időkben pedig olyan hatalmi tisztségeket töltött be, ame­lyekben óhatatlanul ellenfeleket-ellenségeket szerezhetett magának. Ők úgy érzik, van vele politi­kán kívüli leszámolnivalójuk. Kasza úr bölcsen hallgat a gazdasági vagy más érdekekből eredő indítékok lehetőségéről. Közismert tény, hogy az utóbbi időben több céggel és személlyel került konfliktusba nagy szerepvállalási és vagyonszerzési törekvései kapcsán. Ezek egyike-másika fel­kelti a törvénytelenségek gyanúját, ezt az ellene indított számos vizsgálat és per is bizonyítja. Ez a sajnálatos eset jó alkalom a gyanús ügyek elkendőzésére.

Ha tehát Kasza urat emberi-egyéni, politikai-közigazgatási tisztségeit illető bírálatok, táma­dások érik: beszéljen a maga nevében! Hagyja ki ebből nemzettársait és a politikát!

Vállalni a felelősséget!

Forrás: Magyar Szó

 

Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket.