|
|
http://www.vmdp.freewebspace.com/
http://de.geocities.com/vmdp2002/
2004. február 9.
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia, a számaránynak megfelelő parlamenti képviselet, valamint a magyarok számára, akik ezt igénylik, a kettős állampolgárság. A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.
A Hírlevélben tájékoztatunk a VMDP-hez közel álló civilszervezetek tevékenységéről, s közöljük azokat a dokumentumokat, amelyeket, a VMSZ nyomása alatt álló vajdasági magyar média, elsősorban a Magyar Szó és a Hét Nap mellőz. Hírlevelünk ezért az első magát demokratikusnak nevező államban megjelenő szamizdat.
Köszönjük az észrevételeket. Ezúton is jelezzük, hogy Hírlevél a VMDP által szorgalmazott új konszenzus megteremtésének jegyében foglalkozik a Kárpát-medencei magyar politikai történésekkel.
Ágoston András, a VMDP elnöke
Figyelem!
A VMDP dokumentumaival találkozhatunk a következő honlapokon is:
Kétoldalú segítség
Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke jókívánságait fejezte ki szerb parlament megválasztott elnökének Dragan Marsicaninnak. Levelében a többi között ez áll:
A VMDP szerint a kis nemzetek, a magyarok és a szerbek is, csak akkor számíthatnak sikerre Európában, ha képesek a demokratikus jogállam megteremtésére, amelyben a polgárok biztonságban érzik magukat és elégedettek. Csak az elégedett polgár tud odaadással gondoskodni családjáról, és sikeres társadalmat építeni. Az, aki bízik magában, s a rendszerben, amelyben él.
A vajdasági magyarok kérdése nyílt és megoldatlan.
A vajdasági magyarok közömbösek, elégedetlenek, s többségükben Magyarország felé fordulnak, annak ellenére, hogy az nem nyújt nekik segítséget a kisebbségi közösség eróziójának megakadályozására. Néha már úgy tűnik, hogy Magyarország elfogadva az EU-tagságból eredő kötelezettségeket, a vajdasági magyarságot amolyan munkaerő tartalékként fogja fel, azoknak feladatoknak az elvégzésére, amelyeket a fenntartható fejlődésének céljából vállalt.
Ha ez a koncepció válna elfogadottá, a magyarok belátható időn belül eltűnnének ebből a térségből. Részben az asszimiláció, részben a Magyarországra való spontán áttelepülés miatt. A rossz demográfiai mutatók a sötét értékelést csak reálisabbá teszik.
A VMDP szerint azonban, ez változat nem elkerülhetetlen. Létezik a viszonyoknak egy olyan modellje, amely egyaránt hasznára lehet a szerbiai magyar közösségnek, s a két szomszédos államnak.
Ez a modell, a kettős állampolgárság, valamint az olyan munkaerő foglalkoztatási gyakorlat, amely a múlt század második felében Nyugat-Németországnak a vendégmunkások áttelepülése nélkül hozott gyors gazdasági növekedést, sikeres lehetne Magyarországon is.
Szerbiában a magyarok, feltéve, ha lenne a perszonális autonómiájuk, amely nem követel területi elhatárolódást, de demokratikus közéletet biztosítana számukra, megőrizhetnék nemzeti identitásukat, s megmaradnának a térségben.
Ebben az esetben a magyarok a szerbiai közéletben való részvétel iránti igényüket érvényesíthetnék úgy is, hogy a szerb többségű pártokban, ezeknek a listáján indulnának a választásokon.
Mindaddig azonban, amíg nincs perszonális autonómia, hogy rajta keresztül valósulhasson meg a vajdasági magyarság nemzeti identitásának megőrzésére vonatkozó alapérdekek feltárása, kifejezése és képviselete, elengedhetetlenül szükség van arra, hogy a magyar képviselők ott legyenek a szerb parlamentben.
A számarányos képviselet, azaz a garantált helyek intézménye a parlamentben, illetve a magyar választók névjegyzéke alapján lebonyolított többpárti választások megteremthetnék a magyarság szerbiai közéletben való részvétele iránti érdekeltséget.
Az így értelmezett kettős identitás, a magyar nemzeti közösséghez való tartozás érzete, illetve a demokratikus intézményekben Szerbia polgáraként történő megnyilvánulás lehetősége mindannyiunknak érdeke. Mindenek előtt nekünk magyaroknak a szerb államban, de a két szomszédos államnak is. Ezt a megoldást Európa is elfogadná, mert ott nemzeti közösségek megmaradása és fejlődése stabilizáló tényezőnek számít.
Tovább romlanak
Magyarországon a múlt év első tizenegy hónapjában tovább romlottak a demográfiai mutatók. A KSH adatai szerint házasságkötések száma több mint hétszázzal maradt el az egy évvel korábbitól, és 1600 gyermekkel született kevesebb. A halálozások száma viszont több mint 3000-rel múlta felül az egy évvel korábbit. A születések 1,8 százalékos csökkenése és a halálozások 2,6 százalékos emelkedése miatt nőtt a népességfogyás mértéke, és 15 százalékkal haladta meg az előző évit.
Az autonómia jegyében
Egyre több jel utal arra, hogy az idei év az Európa Tanácsban az autonómia jegyében telik el.
A még az ősszel előterjesztett Gross-jelentést Strasbourgban is kiváló elméleti munkának tartják, de véglegesítéséig – az érintettek ellenállásából kifolyólag – adódhatnak még parázs viták. Andreas Gross svájci képviselő jelentésében az autonómiát az európai konfliktusok megoldásának eszközeként említi, s mindhárom autonómiaformát – a területi, a kulturális és a közigazgatási autonómiát is – lehetségesnek tartja. A jelentés nyilvánvalóvá teszi, hogy területi autonómia csak ott jöhet szóba, ahol az illető etnikum többségben van. Minden egyéb területen csak a kulturális, illetve a közigazgatási autonómia alkalmazható.
- Nagy szükség lenne arra, hogy az Európa Tanács dolgozzon ki egy európai autonómia chartát, amely egyebek mellett egyértelműen leszögezné: az autonómiatörekvések nem az elszakadás, hanem a feszültségek kezelése, a stabilitás felé hatnak - jelentette ki Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának vezetője.
Ágoston András:
Út a sikerhez
A minap megszületett a döntés. A Székely Nemzeti Tanács benyújtja autonómia-tervezetét a román parlamentnek. Ezt Dr. Csapó I. József az SZNT elnöke pénteken jelentette be Újvidéken, egy fórumon.
Emlékezetes, hogy a történelmi VMDK is átadta annak idején az autonómia-tervezetét a szerb parlamentnek, csak akkor Milosevic füle botját sem mozgatta.
Mára a helyzet Európában megváltozott. Nemcsak azért, mert a román parlament elnöke – „abszurd ötleteknek” titulálva ugyan a tervezetben szereplő dokumentumokat – máris felvetette a megvitatás lehetőségét, hanem azért is, mert az európai illetékesek egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a térségben zajló kisebbségi megmozdulások iránt.
A több hónapos előkészítő munka eredményeként létrejött legitim közképviseleti testületek a Székely Nemzeti Tanács illetve az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, valamint az autonómiára vonatkozó dokumentumok tervezetének véglegesítése és jogilag releváns formában történő benyújtásuk a román parlamenthez, az erdélyi magyar politizálás sikertörténetének mondható.
Jóllehet az áttörés itt is megtörtént, s az erdélyi magyarság politikai pluralizálódása és belső demokratizálódása új lendületet vett, a választások és általában a kisebbségi parlamenti képviselet körüli állásfoglalások kikristályosodása még nem történt meg.
Nagy előrelépés, hogy a párttá lett Magyar Polgári Szövetség a soron következő helyhatósági választásokon, a csatlakozó szervezetekkel együtt, vállalja jelöltállítás felelősségét, s így a választás lehetősége felváltotta az egy pártra való szavazás kötelezettségét. Ez azonban magában még nem jelent egészséges politikai pluralizmust.
Még nem került szóba, hogy az immár európai normává lett megoldás értelmében hány szavatolt helyre lenne szüksége a magyaroknak a román parlamentben ahhoz, hogy arányos parlamenti képviseletről lehessen beszélni. Vagy, nem latolgatja senki, hogyan kellene felállítani a romániai magyarok választói névjegyzékét, aminek alapján a magyarok többpárti választások útján dönthetnék el, ki jusson be a biztos parlamenti helyekre.
Ez most mind nem kérdés. A kérdés az, odaáll-e a román hatalom nyíltan az RMDSZ oldalára hogy törvényeivel is egyeduralmat biztosítson hozzá simuló magyar pártnak vagy sem. Kár.
A vita júniusban a helyhatósági választások után nem zárul le. Sőt! Remélhető, hogy akkor már meg sem áll a tényleges politikai pluralizmus létrejöttéig.
Régóta várunk az erdélyi magyar politikai elit autonómiakövetelő szárnyának aktív fellépésére. Ez fellépés előbb-utóbb meghozza a tényleges politikai pluralizmust Erdélyben, de talán a többi kisebbségi közösségben is.
Kövér László a Magyar Polgári Szövetségről
- Jelen helyzetünkben – mondta – értve ez alatt, hogy ellenzékben vagyunk, elsősorban amennyiben igényt tartanak erre, erkölcsi támogatást tudunk adni. Tehát az ittlétünkkel, az üzeneteinkkel bátorítjuk azokat, akik sajnos még ma is kell, hogy némi kockázatot vállaljanak ahhoz, hogy a saját elveik mentén politizáljanak.
A garantált parlamenti helyek intézménye
Markó immár klasszikussá vált kitétele, miszerint „hiába volt egy erős, a nagy többség bizalmát élvező érdekvédelmi szervezete az ottani (vajdasági) magyarságnak, ha jóval kisebb politikai erők elvittek annyi szavazatot, ami éppen elegendő lett volna a küszöb eléréséhez”, kézzelfoghatóvá teszi a már szintén klasszikus dilemmát: politikai pluralizmusra vagy parlamenti helyekre van szüksége a kisebbségeknek?
Markó szerint a parlamenti helyek fontosabbak, mint a pluralizmus illetve a közösségen belüli demokrácia.
Kasza Markó pártján áll: neki sem fontos a kisebbségi közösségen belüli pluralizmus, ő az ötszázalékos választási küszöb csökkentését követeli. Így szeretne egy párttal – a VMSZ-el – újra parlamenti mandátumhoz jutni.
A VMDP akarja mind a kisebbségi közösségen belüli pluralizmust, mind pedig a parlamenti helyeket. E szerint a vajdasági magyaroknak részarányos képviseleti jogot, s ezzel összefüggésben garantált parlamenti helyeket kell biztosítani a szerb képviselőházban.
Ágoston András csütörtökön Újvidéki Televízió magyar műsorában – Kaszáék az utolsó pillanatban lemondták részvételüket – a VMDP javaslata mellett érvelt. Szerinte a számarányos képviselet illetve a garantált parlamenti helyek intézményének a választási törvénybe történő beiktatása tiszta és a szerbek meg a magyarok számára is kiszámítható megoldás. A magyar pártok jelöltjei egyenrangú szabad vetélkedés után, magyar szavazatokkal kerülhetnek be a szerb parlamentbe. Utolérhetetlen előnye a garantált parlamenti helyek intézményének, hogy bevezetése feltételezi a kisebbségi választók névjegyzékének hatósági úton történő felállítását. Ami alapul szolgálhat a tényleges magyar (perszonális) autonómia képviseleti testületének megválasztásához is. További előnye a VMDP által szorgalmazott megoldásnak, hogy helyére kerül a szerb többségű pártokban politizáló magyarok jelenleg szintén vitatott szerepe. Ők szerbiai polgárként, külön kisebbségi kötöttség nélkül foroghatnának a szerb politikai színtéren.
A garantált parlamenti helyek intézménye tehát jó a kisebbségeknek. Amíg nincs autonómiája, csak a kisebbségi szavazatokkal a parlamentbe juttatott képviselők tudnak az egész közösség szempontjából fontos ügyekben eredményesen tárgyalni. Horvátországban például az év elején megtartott választások nyomán a három szerb képviselő azzal a horvát kormánypárttal kötött célirányos és hasznos megállapodást, amellyel, tíz évvel ezelőtt még más-más lövészárokból tüzeltek egymásra.
Bayer Zsoltnak van igaza
Nyílt vitává terebélyesedett a VMSZ választási fiaskója körül kialakult Markó-Kasza eszmecsere.
Markó tézise: beláthatatlan, szinte tragikus következményei lehetnek annak, ha az erdélyi magyarság egységes fellépése hiányában, Szerbiához hasonlóan, a magyarság képviselői nem jutnak be a román parlamentbe.
Kasza válasza: a párhuzamok sokszor sántítanak. A vajdasági perszonális autonómiát megtestesítő Magyar Nemzeti Tanács megalakulásához a kisebbségügyi törvény adta meg a jogi alapot, és e jogszabály határozta meg a kisebbségi önkormányzat hatáskörét is. Fontos, hogy Szerbiában olyan politikai légkör jött létre, amelyben ki lehetett harcolni a kisebbségek perszonális autonómiáját. Ez akkor is jelentős és maradandó vívmány, ha most nem is került be magyar párt a belgrádi parlamentbe.
Bayer Zsolt Markóhoz: „mostanában, a nagy egységhirdetés közepette előszeretettel hivatkoztok a vajdasági magyarok példájára, akik, lám, összevesztek, s emiatt kiestek a belgrádi parlamentből. Nem ezért estek ki, Béla. Hanem azért, mert elfogytak menet közben. A parlamenti küszöb eléréséhez már nem elégséges a lélekszámuk. S ha tovább aprózod a romániai magyarok lépteit, akkor ők is erre a sorsra jutnak…”
A VMDP részéről tegyük hozzá: a vajdasági magyarság kérdése nyílt és megoldatlan. A tényleges perszonális autonómia nincs a láthatáron. A VMSZ nemzeti tanácsa legális ugyan, de nem legitim (nem a demokratikus, többpárti választások útján jött létre). Szoros hatalmi függőségben van: a belgrádi hatalom ellenőrzi, de pénzt nem ad. A vajdasági hatalom maga is szárnyaszegett lévén, amíg lesz benne magyar tisztségviselő, juttat neki bizonyos pénzeket. De azt is csak azért, mert Korhecz, a VMSZ egyik vezetője egy személyben vajdasági kisebbségügyi titkár és tagja a VMSZ nemzeti tanácsának is. Az összefonódásoktól azonban a VMSZ nemzeti tanácsa még nem válik perszonális autonómiává. Az egypárti testület vezetői beszálltak ugyan a magyar alapítványi pénzek elosztásába és kihelyezésébe, de ettől testületük nem lett legitim. Jóllehet ez Magyarországon néha megtörténik, Józsáék még attól is óvakodnak, hogy magukat az Erdélyi Nemzeti Tanácshoz hasonlítsák. Nehogy valakinek eszébe jusson, adnának be ők is egy autonómia-tervezetet a szerb parlamenthez.
Most is mással vannak elfoglalva. Várady Tibor után elhagyta őket a tiszteletbeli tagjuk is.
Nyílt levél a Magyar Nemzeti Tanács elnökének és tagjainak
Ezúton értesítem a Magyar Nemzeti Tanács elnökét és tagjait, hogy nemzetellenes elemek is tagjai a Tanácsnak, nem óhajtok annak tiszteletbeli tagja lenni, és arról ezennel lemondok.
Dr. Ribár Béla akadémikus
Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket.