http://www.vmdp.freewebspace.com/
http://de.geocities.com/vmdp2002/
2004. december 13.
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogsza-bályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia, a számaránynak megfelelő parlamenti képviselet, valamint a magyarok számára, akik ezt igénylik, a kettős állampolgárság. A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.
A Hírlevélben tájékoztatunk a VMDP-hez közel álló civilszervezetek tevékenységéről, s közöljük azokat a dokumentumokat, amelyeket, a VMSZ nyomása alatt álló vajdasági magyar média, elsősorban a Magyar Szó és a Hét Nap mellőz. Hírlevelünk ezért az első magát demokratikusnak nevező államban megjelenő szamizdat.
Köszönjük az észrevételeket. Ezúton is jelezzük, hogy Hírlevél a VMDP által szorgalmazott új konszenzus megteremtésének jegyében foglalkozik a Kárpát-medencei magyar politikai történésekkel.
Ágoston András, a VMDP elnöke
Figyelem!
A VMDP dokumentumaival találkozhatunk a következő honlapokon is:
Ágoston András:
Józsa László és a magyar zászló
László Gyula, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt szabadkai önkormányzati tanácsnoki csoportjának vezetője a minap harmadszor követelte hiába, hogy a patinás városháza üléstermében kapjon helyet a magyar zászló is. Annál is inkább, hisz ezt a törvény, sőt a Szabadka város statútuma is előirányozza.
Kucsera Géza, VMSZ-es polgármester szerint a szabadkai önkormányzat ülésteremben Józsa László miatt nem lehet kitenni a magyar zászlót!
Szerinte, mindezért a VMSZ legális, ámde nem legitim nemzeti tanácsának elnöke hibáztatható. Mert a törvény szerint a nemzeti tanácsok feladata meghatározni milyen legyen az a magyar lobogó, amely magyar ugyan, de nem azonos Magyarország hivatalos zászlajával, s amelyet a hivatalos helyiségekben a Szerbia és a Szerbia és Montenegró állami zászlaival együtt ki lehet tenni. S formálisan neki van igaza.
Józsa László, a VMSZ nemzeti tanácsa élén ennek a feladatának sem tett eleget. Mint ahogy a magyar útlevéllel már rendelkező tanácstagjaival egyetemben nem találta e testületet illetékesnek a kettős állampolgárság ügyében sem.
Mindezen nincs csodálkozni, hisz a nemzeti tanácsok, így a VMSZ-é is, a Kostunica elnökségével működő Szerbiai Kisebbségi Tanács alá tartoznak. Akkor meg fel kell tenni a kérdést: mi köze ennek az egésznek a vajdasági magyar (perszonális) autonómiához?
Legfeljebb annyi, hogy a VMSZ a szerb kormánnyal és a „kormányzati felelősségvállaló” tartományi (Korhecz Tamás, s a többiek) magyar tisztségviselőkkel együtt ezeket a „nemzeti tanácsokat” próbálják autonómia fejében bevinni még a most készülő szerb alkotmányba.
Ez az ára annak, hogy a magyarországi vezető politikai elit, amikor erre a legnagyobb szükség lenne, vélhetően a jószomszédi viszonyok megőrzésének jelszavával, most autonómiaügyben hagyja magára a vajdasági magyarokat.
Az persze továbbra is nyitott kérdés, miért tűzhetik ki a magyar zászlót más magyar többségű községekben? Például Óbecsén, ahol Seselj radikálisai és a Páll-féle VMDK van hatalmon. Vagy Magyar Kanizsán, ahol a polgármester szintén szerb párt képviseletében került hatalomra. Csak azért, mert ott nem VMSZ-es önkormányzatok vannak? Tudja a jobb kéz, hogy mit csinál a bal? Aligha.
Dokumentumok:
Vajdasági Magyar Demokrata Párt - Temerin
Közlemény, 2004. december 12.
Nem adjuk fel!
Éhn József a VMDP vezetőivel egyeztetett a kettős állampolgárság ügyében
Éhn József, a „Friss Szelek” budaörsi polgári kör vezetője, a polgári köri mozgalom kiemelkedő egyénisége szombaton – elsőnek a magyarországi politikai elit képviselői közül – szombaton Temerinben eszmecserét folytatott a Vajdasági Magyar Demokrata Párt vezetőivel, a kettős állampolgársággal összefüggő sikertelen népszavazás következményeiről.
A budapesti vendég részletesen ismertette a polgári körök tagjainak sokrétű tevékenységét, amellyel a kettős állampolgárságra leadott szavazatok számának növeléséhez igyekeztek hozzájárulni. Elmondta, hogy a polgári körök tagjai, a nemzetért felelősséget érző állampolgárokként együttműködtek a Fidesz – MPSZ aktivistáival. A sorsdöntő népszavazás előtt kimentek az utcákra és igyekeztek meggyőzni, az „igenre” buzdítani a még határozatlan, önmagukkal vívódó, becsületes szavazókat, a baloldaliakat is. Az „igen” üzenetével keresték meg a sokszor megtévesztett nyugdíjas polgártársaikat is.
Éhn elmondta, hogy a lesújtó eredmény feletti elkeseredésüket nagyban oldotta a magyarkanizsai színház kedd esti „Halottak napjától Virágvasárnapig” című előadás, amelyet a zsúfolásig megtelt színházban az összesereglett közönség testközelből, feszült figyelemmel, a kanizsai színészekkel együtt lélegezve, könnyek között élt át: „ünnepelte a művészeket és siratta egyúttal az elszalasztott lehetőséget”.*
Az összejövetel részvevői egyetértettek abban, hogy tovább folytatják a VMDP részéről már nyolc éve folytatott küzdelmet a kettős állampolgárságért.
Szántó Tibor, a VMDP tordai vezetője az összejövetelen beszámolt a bánsági Tordán már ez év májusától folytonos, s egyre szélesedő magyarellenes atrocitásoktól. Ezzel összefüggésben a VMDP választmánya megállapította: Tordán a szerb hatalom tudtával a magyarellenes megnyilvánulások újabb – súlyosabb – formájának lehetünk szemtanúi. Az incidensek fokozatos kiterjesztése, s a nemzeti alapú községek közötti összecsapások az ez év márciusban lezajlott, a kosovoi szerbek elleni albán pogrom hangulatát idézik.
A sorozatos tordai incidensek a rendőrségi közlemények ellenére, kemény üzenetnek minősülnek, amellyel a szerb hatóságok óvatosságra intik a nagy nehezen felállt brüsszeli vizsgálóbizottságot, amelynek kiküldése, mint emlékezetes a magyar képviselők örvendetes, párthovatartozástól független együttműködésének köszönhető. Szomorú tény, hogy a magyar diplomácia továbbra sem fejt ki olyan tevékenységet, ami befolyásolná a helyzet alakulását.
*Ezt a bekezdést a Magyar Szó kihagyta, ki tudja miért?
Vajdasági Magyar Demokrata Párt - Temerin
Közlemény 2004. december 7.
Megszüntetni a fennálló korlátozásokat
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt üdvözli Mádl Ferenc kezdeményezését, hogy az illetékesek dolgozzanak ki egy olyan törvényjavaslatot, amely hozzájárulhat a nemzet egységéhez. S hogy az előkészítés során „vegyék figyelembe a népszavazáson résztvettek többségének akaratát, és a határon túli magyar szervezetek véleményét”. Ennek fényében örvendetes, hogy Gyurcsány Ferenc kormányfőként, az igazságügy-minisztertől január közepére javaslatot kér a kettős állampolgársággal kapcsolatos referendum nyomán kialakult helyzet rendezésére. Jó az is, hogy a magyar kormányfő felkérésére Kasza József január elejére – feltehetőleg a Petrétei-terv előzetes megvitatása céljából – kezdeményezi a határon túli magyar vezetők találkozóját.
A VMDP kiegyensúlyozottnak tartja a Magyar Köztársaság miniszterelnökének keddi nyilatkozatát, melyben kijelenti: „Értem, hogy Magyarország és a magyar nemzet azt kívánja, hogy fonjuk szorosabbra a köteléket, de értem azt is, hogy elutasította ezt a lehetetlen, buta, politikai motivációktól egyáltalán nem mentes népszavazási szándékot.”
A VMDP ezzel összefüggésben leszögezi: van egy még a múlt évben kialakított konszenzusos minimum, amely alá a vajdasági magyar pártok az egyeztetések során nem mehetnek.
A vajdasági magyarságnak ugyanis történelmi érdeke, hogy a kettős állampolgárság kérdésében érvényesüljön a vajdasági magyar pártok felkérésére, Szalma professzor vezetésével felállt szakértői bizottság 2003. októberében egyeztetett állásfoglalása. E szerint „az igényünk a magyar állampolgárság könnyített megszerzése minden vajdasági magyar számára, egyéni kérelem alapján, de bizonyos jelenleg fennálló korlátozások megszüntetése révén. Ennek érdekében a hatályos 1993. évi Magyar állampolgárságról szóló LV. törvény megfelelő módosítását javasoljuk. Kérelmünk lényege, hogy a törvényhozó szüntesse meg az egyéves tartózkodási, megélhetési és lakás- feltételt”.
A VMDP ezt a kettős állampolgárság ügyében egyeztetett szakmai és politikai állásfoglalást irányadónak és követendőnek tartja a soron következő megbeszélések idején is.
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt arra kéri Petrétei miniszter urat, hogy javaslata a vajdasági magyar pártok konszenzusos javaslatát ne kerülje meg. Tekintettel arra, hogy ebben a kérdésben Magyarországon is konszenzusra van szükség, a VMDP üdvözli Szili Katalin küszöbön álló adventi látogatását és a legrövidebb időn belül, felkéri a magyarországi parlamenti pártok vezetőit, jöjjenek el a Vajdaságba, hogy a helyszínen győződhessenek meg a vajdasági magyarok kérésének indokoltságáról.
A találkozókat a Vajdaságban célszerű lenne hatpárti szervezésben megtartani. A VMDP erre vonatkozólag a vajdasági magyar pártok vezetőinek konkrét javaslatot tesz.
Negyven vajdasági civilszervezet levele Magyarország miniszterelnökéhez (részlet)
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök
Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Alulírott vajdasági magyar civil szervezetek keserűen vettük tudomásul, hogy a Miniszterelnök Úr nem támogatta a határon túli magyarok kettős állampolgárságának ügyét. A népszavazás eredménye az elmúlt 84 év újabb pofonja. Fáj, mert ezúttal az anyaországtól jött. Úgy látszik, még mindig nem szoktunk hozzá a veréshez. Ön újabb 84 évet adna nekünk a hozzászokáshoz? Vannak anyaországi barátaink, akik bocsánatot kértek és folyamatosan kérik a bocsánatot. Aki bocsánatot tud kérni, annak a szívében van alázat, szeretet. De sajnos gyakran nem azok teszik meg ezt, akiknek kellene. Magyarok maradunk, mert az elmúlt évtizedek ellenére egységesen miénk a Vereckei-hágó, az Aracsi pusztatemplom, a kolozsvári Mátyás szobor, a Feszty-körkép, a Mária-Valéria híd... egész magyar történelmünk és jövőnk.
Böjte Csaba nyílt levele Patrubány Miklóshoz (részlet)
Csak abban az Európában hiszek, melyben mindenki fájdalom nélkül, vállalhatja azt az identitást, mit Isten adott neki, és ott, ahova Isten állította őt. Világunkat a kimondott igék, igenek viszik előre. Te kimondtad az igét, mely történelmet ír! Kimondtad a választ kisebbségi létünk dilemmájára. Szeretjük a szülőföldünket, nem akarjuk elhagyni azt, de szeretnénk felelős magyar állampolgárok is lenni, szeretnénk népünk-nemzetünk sorsában felelősséget vállalni. Szeretnénk otthon lenni a határokon kívülre sodródott szülőföldön, de Magyarországon is.
Bölcs dolog volt-e kimondani ezt a végtelenül egyszerű megoldást, választ álmatlan éjszakáink vívódására? Most kellett-e kimondani az évtizedek óta keresett igéket? Nem tudom, de nem ez a fontos. Mert az igazán fontos az, hogy kimondtad: mi, határon túli magyarok, a szülőföldünkön élve, felelős magyar állampolgárok akarunk lenni.
Nem akarjuk a határokat rángatni, nem akarunk vért, könnyet, bánatot. Hisszük, hogy igenis lehet jó magyar állampolgárnak lenni, Erdélyben, Kárpátalján, Felvidéken, Vajdaságban és mindenütt, ahova a történelem sodort bennünket, úgy hogy az ne fájjon senkinek.
Csodálatos az, hogy a kimondott ige, a határon belül és a határokon kívül milliók szívében visszhangot váltott ki. Trianon óta nem volt még egy ilyen egyszerű megoldás fájdalmunkra, melyet ilyen egységesen magáénak érzett volna a különféle országokba szétsodort magyarság.
…Levelem legvégén, nagy szavak nélkül, köszönöm a kimondott igét, mely legbenső kérdéseinkre választ adott. Sokan bántanak!? Néped iránti szeretettel, nemes lelkeddel fogadd el, és viseld a keresztedet, melyből élet fakad. Szeretettel ölellek:
Böjte Csaba
Déva, 2004. december 10.
Új Szó Pozsony 2004 december 14:
NÉZŐPONT
Kusza párhuzamok
Nem tudom, van-e még valami, amit a múlt heti népszavazás okán nem írtak le, vagy nem mondtak ki. Érvek és ellenérvek ütköznek, vészharangokat kongatnak és panaszosan sír az ”ötágú síp”...
Vészharang kongatására semmi ok, de tény, hogy az elutasítás sokakat szíven talált, és a vajdaságiakon mélyebb sebet ejtett ez a testvéri pofon, mint a nemrég volt magyarverések. Igaz, csattantak már ennél keményebb pofonok is magyar tenyértől magyar arcon... Azonos állampolgársággal rendelkezők közt, határon belül... Az akkori ”osztók” keljfeljancsi módjára időnként újra a porondra pattannak, és – megteszik, pontosabban megtétetik, ami tőlük (nem) telik. Hideg számítással, zseniális érvekkel bizonyítva a fehérről, hogy fekete, ha érdekük úgy kívánja. Rájuk illik a Tragédia költője által árnyaltan megformált figura szállóigévé vált önigazolása: „Nem adhatok mást, csak mi lényegem.” A gond ott kezdődik, hogy a kettős állampolgárság elleni zseniális érvrendszerük arra a feltételezésre épül, miszerint az ő légyegük a határon túli magyarok zömének is sajátja. Csak úgy föltételezhették, hogy az ő fejükkel gondolkodik a sok szenvedést megélt vajdasági magyar vagy a romlatlan hargitai székely. Vakmerő föltételezés volt, hogy a tisztalelkű gyimesi csángók – akik még a házuk ajtaját sem zárják kulcsra soha – számításból, jogtalan haszonszerzés szándékával tömegesen szereznek majd magyar állampolgárságot, hogy ott arathassanak, ahol nem vetettek. És megpróbálták ezt elhitetni a magyar szavazópolgárokkal. Ami pedig a szomorú az egészben, hogy sikerült. De ne higgyük, hogy ez a gyászsiker csupán az egyik fél privilégiuma, joggal osztozhatnak benne azok a nagy nemzetébresztők is, akik életüket és vérüket adnák a magyarságért, de szűkebb környeztükben nehezen viselnek el életképes magyart, legfeljebb, ha marionetté formálható. Persze a szélhámosok és csalók magyar változata sem ismeretlen, de nem tévesztendők össze a valóban rászorultakkal, akiken kötelessége segíteni az anyaországnak, mellesleg azokból a javakból, amelyeknek alapját őseink közös erőfeszítéssel hozták létre. Egyébként a segítségnek az a természete, hogy kölcsönös. Erre a legtalálóbban Tornalja polgármestere hívta fel a figyelmet, amikor felajánlotta, hogy a város évente vállalja egy rászorult magyarországi nagycsalád vagy nyugdíjas ellátását. Nos talán ez a járható út: ha az áldozatvállalás, az együttérzés nem lesznek kikacagott szavak, ha sokféle fogyatékainkkal is vállalni tudjuk egymást.
Ja, és a ”rosszkor, rosszul feltett kérdés”-sel érvelőknek nem árt megfontolni: Vannak kérdések, amelyeket nem lehet elég rosszul és elég rosszkor föltenni ahhoz, hogy kétség férjen a válaszhoz.
GYEPES ARANKA
Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket.