|
|
http://www.vmdp.freewebspace.com/
http://de.geocities.com/vmdp2002/
2004. december 16.
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia, a számaránynak megfelelő parlamenti képviselet, valamint a magyarok számára, akik ezt igénylik, a kettős állampolgárság. A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.
A Hírlevélben tájékoztatunk a VMDP-hez közel álló civilszervezetek tevékenységéről, s közöljük azokat a dokumentumokat, amelyeket, a VMSZ nyomása alatt álló vajdasági magyar média, elsősorban a Magyar Szó és a Hét Nap mellőz. Hírlevelünk ezért az első magát demokratikusnak nevező államban megjelenő szamizdat.
Köszönjük az észrevételeket. Ezúton is jelezzük, hogy Hírlevél a VMDP által szorgalmazott új konszenzus megteremtésének jegyében foglalkozik a Kárpát-medencei magyar politikai történésekkel.
Ágoston András, a VMDP elnöke
Figyelem!
A VMDP dokumentumaival találkozhatunk a következő honlapokon is:
Vajdasági Magyar Demokrata Párt
Temerin
Közlemény, 2004. december 14.
A magyarországi politikai eliten a sor
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt üdvözli az Magyar Szocialista Párt javaslatát, miszerint négypárti egyeztetést kell kezdeni, a sikertelen népszavazás után előállt helyzettel kapcsolatban.
A VMDP nyolc éve kéri a kettős állampolgárságot a mindenkori magyar kormánytól. Tavaly aláírásgyűjtést kezdeményezett és a vajdasági magyar pártok több, mint ötvenezer aláírást gyűjtöttek össze a kettős állampolgárságra vonatkozó igény alátámasztására.
A vajdasági magyar pártok közös szakértői bizottsága Szalma József professzor vezetésével a magyarországi szakjogászok által is méltatott javaslatot készített elő a szükséges törvénymódosításról.
Sajnos, a bizottság munkájának befejezése után olyan közjátékra került sor, ami a kettős állampolgárság ügyének továbbvitelét megakadályozta. Kovács László akkori magyar külügyminiszter Kasza Józsefnek adott be nem váltott ígéretéről van szó, amelyet a VMSZ elnöke készpénznek vett és politikailag lefékezte a kettős állampolgársággal kapcsolatos széleskörű akciót. Mint ismeretes, Kasza elismerte, hogy Kovács a kettős állampolgársággal kapcsolatos akció lefékezése fejében anyagi támogatást ígért.
Ezt követte a Magyarok Világszövetségének kezdeményezése, amely a több mint 350 ezer felelős, nemzetben gondolkodó választópolgárnak köszönhetően – közjogi szempontból – ügydöntő népszavazás formáját öltötte.
A magyar választó testület a kettős állampolgárságra vonatkozó kérésről, így, vagy úgy véleményt mondott. Ez a vélemény a kisebbségi közösségek számára lesújtó.
Annál fontosabb a kampányban ellenpropagandát folytató MSZP négypárti egyeztetésre vonatkozó kezdeményezése. Feltéve, hogy nem további politikai maszatolásról van szó, a négy magyarországi parlamenti párt most a nemzet felemelkedése szempontjából történelmi döntést hozhat. Történelmi döntésre kerül sor, akkor is, ha igen, s akkor is, ha nem lesz négypárti egyeztetés eredménye.
A kisebbségi közösségek pártjainak most egy feladata van. Az, hogy a magyar parlamenti pártok felelős egyeztetéseit ne zavarják. A kisebbségi közösségek pártjai, valamint a Fidesz-MPSZ és az MDF a MÁÉRT ülésén egységesen igent mondtak. Az MSZP és az SZDSZ nemet. A magyarországi parlamenti pártok most újra egyeztethetnek. Közös döntésüket a történelem jegyezni fogja. A politikában a legnehezebb várni. Várjuk ki a döntésüket. És reménykedjünk.
Újraszámolják a népszavazás-voksokat!
A Magyarok Világszövetsége kifogása nyomán a Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette a december 5-ei népszavazás végeredményét tartalmazó OVB-határozatot és az eredmény megállapítására új eljárást rendelt el. A döntés alapján 1139 szavazókörben kell újraszámolni a voksokat.
Az MVSZ által megjelölt bizonyítékok arra utalnak, hogy több szavazókörben felcserélték a népszavazáson feltett kérdésekre adott igen és nem válaszokat.
A legmagyarabb városok
A huszonötezernél nagyobb lélekszámú városok között államunk bölcsője Esztergom volt az, ahol a legtöbb választásra jogosult szavazott igennel. Szent István városa nem zárta be szívét a magyarok előtt.
Sopronnal és Hódmezővásárhellyel együtt Esztergom az, ahol a polgárok több, mint negyede a nemzetegyesítés mellett tette le voksát.
Esztergom, Sopron, Hódmezővásárhely és néhány kisebb település körül húzódnak a magyar lélek határai, ezeket a városokat köti össze a nemzetegyesítő akarat.
Köszönet érte.
Egyet nem értésben a határon túliakkal
A kormányzati nemzetpolitikai javaslatok visszavonását követelte Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke és Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke kedden Szabadkán, mert azok nem élvezik a határon túli magyarok támogatását, hiszen a velük való egyeztetés nélkül születtek meg.
A népszavazás tisztaságáért
A debreceni eset
December 7-én az MVSZ kampányirodájába eljött a debreceni 21. sz. szavazókör szavazat-számláló bizottságának tagja, a FIDESZ-MPSZ által delegált Mórucz László, aki az alábbi jegyzőkönyvbe vett nyilatkozatot adta.
"Debrecen 21. számú választókörben Mórucz László, a Fidesz-MPSZ delegáltja egyedüliként képviselte a két-igent támogató oldalt. A kitűzőkön feltüntették, hogy ki milyen szervezet megbízottjaként van jelen, ezt követően egész nap ellenséges hangulatot tapasztalt.
A szavazatok összeszámlálásakor külön kupacban gyűjtötték a két-igenes, a két-nemes, a vegyes és az érvénytelen szavazatokat. A két-igenes kupacot a Fideszes delegált számolta meg, majd ezt követően az MSZP delegáltja átszámolta, megállapították, hogy a két igent tartalmazó szavazólapok száma 230. A bizottság elnöke számolta meg az igent és nemet vegyesen tartalmazó szavazólapokat, megállapította, hogy ezek közül a második kérdésre 84 darab igen szavazat született. A Fideszes delegált ellenőrizte a számolást és megállapította annak helyességét. Mivel tudta, hogy közel 50%-os volt a részvétel a szavazókörben, tudta, hogy a 314 igen szavazattal a második kérdés eredményes.
Már délben jelezte, hogy a szavazatszámlálást követően helyben igényt tart a jegyzőkönyv másolatára. Az elnök elutasította, azzal, hogy helyben nem, majd csak a helyi választási irodában fognak neki adni jegyzőkönyvmásolatot. Erre a panaszos felhívta a szavazókörnek otthont adó iskola igazgatóját, és kérte, hogy bocsássa rendelkezésre az iskola fénymásolóját. Este ez meg is valósult.
A szavazatszámlálást követően a jegyzőkönyvvezető kiállította a jegyzőkönyvet, majd még aláírások nélkül elküldte fénymásoltatni egy példányban azzal, hogy "hadd menjen innen Mórucz úr". Az elkészült fénymásolatot aláírásra átadta Mórucz úrnak, aki azt tapasztalta, hogy a 2. kérdésre adott igen szavazatok száma a jegyzőkönyvben 84, azaz megegyezik a vegyes szavazatokat tartalmazó szavazólapokon megszámolt 2. kérdésre leadott igen szavazatok számával, és nem tartalmazza a két igenes szavazólapok 2. kérdésre leadott igen szavazatait (230 db). Mórucz László ez ellen felszólalt, az aláírást megtagadta, mivel 230 igen szavazat hiányzott a jegyzőkönyvből. A jegyzőkönyvvezető a jegyzőkönyv kijavítását fáradtságra hivatkozva megtagadta, helyette az elnök a jegyzőkönyv a valótlan számokat tartalmazó mezői alá írta a valós számokat, úgy, hogy a mezőkben továbbra is sértetlenül megmaradtak a hamis számok. Ezek után Mórucz úr saját kezűleg húzta ki a jegyzőkönyv minden példányán a hibás adatokat. A bizottság elnöke jelezte, hogy erre Mórucz úrnak nincs joga, aki erre azt válaszolta, hogy "azért teszem meg, mert maguk nem teszik meg!".'
Budapest, 2004. december 14. MVSZ Sajtószolgálat
Vajdasági Magyar Demokrata Párt - Temerin
Választmány, 2004. december 14.
Pogrom készül Torontáltordán (Torda)
Állásfoglalás
2004. májusa óta folyamatosan provokálják a tordai magyarokat a szomszédos helységek szerb lakói. A módszer ugyanaz, mint amilyet Milošević uralma idején tapasztalt az ország lakossága. Így kezdődött a népirtás és a tömegmészárlás Boszniában és Horvátországban, majd zajlott le Srebrenicában a teljes muzulmán lakosság lemészárlása, mégpedig az ENSZ felségjelét viselő fegyveres holland egységek szeme láttára. Hasonló koszovói incidensek elfajulása következtében menekült sok-sok ezer szerb polgár Belgrádba és Szerbia más vidékeire.
Még májusban kezdődött
A májusban kezdett módszeres inzultálás egész nyáron át folytatódott. Az alkalmazott módszerből világosan látni, hogy szándékos és előre kitervelt eljárással tömegverekedést provokálnak ki a szomszédos helységekből hívatlanul Tordára járó szerb fiatalok. Hétvégeken csoportosan átrándulnak Tordára, ott befurakodnak a termekbe, ahol a magyar fiatalok békésen szórakoznak. Ezután inzultust provokálnak ki, ami a magyar fiatalokat készületlenül éri, ezért ők húzzák a rövidebbet. Az ügy december elejéig már úgy elfajult, hogy Torda szinte egész magyar lakossága kénytelen volt védekezni a verőszerszámokkal érkező vendégek ellen.
A rendőrség egész nyáron át tétlenül viselkedett, amióta pedig közbelépett, annak eredményeként több védekező magyar ellen tett szabálysértési feljelentést, mint ahány provokátor ellen. A szerb belügyi közleményből kiderül, hogy a rendőrség a sajnálatos eseményekben nem lát nemzetiségi konfliktust. A szerb álláspontra jellemző, hogy a magyarság sérelmére elkövetett eseményeket ezúttal is a magyarság elleni érvként próbálja felhasználni. Nem tesz ugyanis különbséget a támadók és a védekezők között.
Rendőrségi provokáció
Ugyanígy minősített a rendőrség a magyarság kárára néhány héttel korábban is, amikor a Szerb Belügyminisztérium újvidéki belügyi titkársága a hatvan évvel ezelőtti magyarirtásról szólt a nyilvánossághoz hivatalos közleményben. Csurog faluban, a dögtemetőben eltemetett áldozatokról megemlékezést tartottak a faluból elüldözött hozzátartozók, s erről a rendőrségi közlemény ezt mondja: „Csurogon, azon a helyen, ahol 1944-ben Magyarország fasiszta hadserege félkatonai alakulatainak tagjait és segítőit kivégezték, tegnap összejövetelt tartottak, amelyet nem jelentettek be a belügyi szerveknek.”
A délvidéki magyarság sérelmére elkövetett inzultusok, a belügyminisztérium elterelő hadműveletei, az itteni magyarság olyan bemutatása, hogy fasiszta háborús bűnösökről emlékezik meg része annak az államilag támogatott kisebbségriogatásnak, amelynek végső célja az itteni magyarság letargiába taszítása, elüldözése, nemzeti identitásának megtagadtatása.
Sajnálatos, hogy a magyar kormány és a hivatalos magyar állami szervek a hivatalos szerb állami szerveknek a magatartását, a tényhamisítását szó nélkül veszik tudomásul, illetve ha szólnak, akkor a szerb állami szerveknek a semmivel sem alátámasztott azon véleményét hangsúlyozzák, hogy bíznak az ügy igazságos elrendezésében.
Az EU-ra nézve is megalázás
A Délvidék magyarsága 2004. májusáig szilárdan hitte, hogy Magyarország elsőrendű külpolitikai céljai közé tartozik, hogy részévé váljon az Európai Uniónak. Sérelmeinknek a magyar kormány részéről tapasztalt addigi elhallgatását úgy értelmeztük, hogy fontosabbnak tartja a társulást az incidensek felvetésénél. A magyar kormány politikájában azonban, azóta sem tapasztaltunk érdeklődést sérelmeink iránt, pedig az egész magyar állam és magyar nemzet arculcsapásaként hatott, hogy Mádl Ferenc köztársasági elnök úr szabadkai látgatásának napján az egyik legsúlyosabb magyarellenes provokáció játszódott le a városban.
Ugyancsak megalázásként hat magára az Európai Unióra az, ami most Torontáltordán történik. A közösség tényfeltáró bizottságot küld az országnak ebbe a részébe, a szóban forgóhoz hasonló incidensek vizsgálatára, s e felkészülés során, a szerb kormány asszisztálása, és a magyar kormány hallgatása mellett az incidensek nem hogy szünetelnének, hanem duzzadnak immár nemzetiségek közötti tömegverekedésből magyar kisebbségi enklávé elleni atrocitássá; módszeresen szervezett bűncselekménnyé.
Tőkés üdvözli Băsescut - az RMDSZ negatív lelkiismereti kényszert kelt
Meleg hangú levélben gratulál Tőkés László püspök Traian Băsescunak: "Tizenöt esztendővel a Ceausescu-féle diktatúra bukása után elfogadhatatlannak tartom, hogy a magyarok szövetsége pártos módon az utódkommunista Szociáldemokrata Párt jelöltjét támogassa" - írja az egyházfő, aki örvend annak, hogy "országunk valódi rendszerváltozásra vágyó, demokratikus többsége" őt választotta.
"Akik az elnök úrra adták le szavazatukat - azok a korrupció ellen és a változásra szavaztak. Fájdalmasnak tartom, hogy a rosszul felfogott pártfegyelem és a félrevezető egységpropaganda sok magyar szavazópolgárt megtévesztett. Mindazáltal emlékeztetem arra, hogy a magyar szavazóknak egy jelentős része - lelkiismerete szerint - Önre szavazott, vagy az RMDSZ keltette negatív lelkiismereti kényszer miatt inkább nem is élt szavazati jogával" - áll a levélben.
Tőkés püspök, az EMNT elnöke az új elnök figyelmébe ajánlja a magyar egyházak gondjait, illetve a romániai magyarság követelményeit, végül "áldást kér életére és munkájára".
Forrás: Transindex
Tabajdi: Folytatódnak a jogsértések Vajdaságban
- Folytatódnak a magyarok elleni jogsértések Vajdaságban, legalább tíz ilyen történt azóta, hogy szeptember 16-án az Európai Parlament döntést hozott arról, hogy tényfeltáró bizottságot küld a térségbe – jelentette ki Tabajdi Csaba (MSZP) az EP strasbourgi ülésén.
Szerinte kérdés, hogy az EP jelenlegi működése alkalmas-e egyáltalán a gyors reagálásra az emberi jogsértések kivizsgálásának területén.
Forrás: mti.hu
Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket!