|
|
http://www.vmdp.freewebspace.com/
http://de.geocities.com/vmdp2002/
2004. február 28.
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia, a számaránynak megfelelő parlamenti képviselet, valamint a magyarok számára, akik ezt igénylik, a kettős állampolgárság. A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.
A Hírlevélben tájékoztatunk a VMDP-hez közel álló civilszervezetek tevékenységéről, s közöljük azokat a dokumentumokat, amelyeket, a VMSZ nyomása alatt álló vajdasági magyar média, elsősorban a Magyar Szó és a Hét Nap mellőz. Hírlevelünk ezért az első magát demokratikusnak nevező államban megjelenő szamizdat.
Köszönjük az észrevételeket. Ezúton is jelezzük, hogy Hírlevél a VMDP által szorgalmazott új konszenzus megteremtésének jegyében foglalkozik a Kárpát-medencei magyar politikai történésekkel.
Ágoston András, a VMDP elnöke
Figyelem!
A VMDP dokumentumaival találkozhatunk a következő honlapokon is:
Orbán az autonómiáról
Orbán Viktor a székelyföldi autonómiáról a következőket mondta: „történelmi lehetőség előtt állunk, mert minden feltétel adott a megvalósuláshoz. Ami Európában más népek számára elérhető, az elérhető kell, legyen a magyarok számára is” - fogalmazott Orbán.
Ágoston András:
65 %
Igen, legalább ennyi nemzeti érzelmű magyar szavazó kell ahhoz, hogy más EU tagállamokhoz hasonlóan Magyarország is bevihesse nemzeti érdekeit Európába. Jó látni, hogy a Fidesz – MPSZ növekvő népszerűsége „megihleti” a politikai színtér szereplőit, s egyre inkább előtérbe kerül a nemzeti érdek EU-ban történő érvényesítésének kérdése. A közös listára vonatkozó miniszterelnöki javaslat, majd a koordinációra mutatott hajlandóság többoldalú kinyilvánítása, végül a Demszki-féle indítvány a kisebbségi képviselők koordinációba történő bevonására, olyan ív, amely új elemként jelenik meg az EU-ba tartó Magyarország politikai színterén. Hogy a zivatar végét jelzi-e a politikai szivárvány, arról még korai beszélni.
Az, hogy Kovács László újra a szekértői szintre kívánja visszautalni a kettős állampolgárságra vonatkozó tárgyalásokat, s hogy fogadja a magyarok ellenségének tartott szlovák politikust, jelzi: vannak még viharfelhők a láthatáron.
De, sok politikus már érzékeli a szavazóbázisban kitapintható, s a közvélemény-kutatási eredményekben is megmutatkozó hangulati váltást. A nemzeti érdek ügyének felértékelődése, s annak következetes képviseletét jutalmazó szavazói hajlandóság, különösen, ha a választások idejére eléri a hatvanöt százalékot, nemzetként indíthatja el a 21. századbeli útjára a Kárpát-medencében élő magyarságot. Képviselőit pedig az EU Parlamentben arra ösztönözheti, hogy a nemzetközi porondon is megküzdjenek a nemzeti érdekek, az egész nemzet érdekeinek érvényesítéséért.
A Fidesz – MPSZ autonómiabarát politikája, a határon túli magyarok támogatásával kapcsolatos állásfoglalásai a kisebbségek körében is tovább erősíti a határmódosítás nélküli nemzeti integráció folyamatát.
Orbán Viktor országértékelő beszédében a kettős állampolgárságra vonatkozó félmondatával a vajdasági magyarokban újra felkeltette a reményt. Kövér László megnyilatkozásai a Székely Nemzeti Tanácsban tevékenykedő bátor politikusokat erősítik.
Orbán Viktor és a Fidesz – MPP nemzeti ügyben sorjázó kezdeményezéseikkel nem szerelték ugyan le az árokásókat, de azok most lábhoz tett ásóval kénytelenek sorsukra várni, miközben párttársaik nyelvüket szoktatják az új retorikához. Néhány hónappal az EU parlament magyar képviselőinek megválasztása előtt ez nem is kevés.
A kis demokrata
RMDSZ szindróma a Vajdaságban? Úgy látszik, igen.
Korhecz Tamás tartományi kisebbségügyi titkár hatalmas előrelépésként értékelte, hogy a szerbiai parlament a választási törvény módosítása során eltörölte az 5 százalékos cenzust a kisebbségi pártok számára. Oldalra sandítva – hátha az új hatalomnak is megakad a szeme rajta, s mint jól simuló kisebbségi kádert esetleg nyilvántartásba veszi – újabb indulatos megnyilatkozást tett a kisebbségi egypártrendszer védelmében.
Szerinte a törvénymódosítás szavatolja, hogy az "autentikus" vajdasági magyar pártokból képviselők jussanak be a köztársasági parlamentbe. Szerinte a magyar pártok közül csak a VMSZ „autentikus”, s a módosítás nyomán 4-6 képviselőre is számíthat a legközelebbi parlamenti választáson.
Szemmel látható, a titkár nem a számarányos képviseletben s a garantált parlamenti helyek intézményében, s a magyar pártok szabad versengésében gondolkodik. Akkor sem, ha úgy akár 8-9 magyar képviselő is bejuthatna a parlamentbe. Kedvesebb neki a megoldás, amely egyenesen vezet a kisebbségi egypártrendszerhez. (A pártlista támogatásához szükséges tízezer bíróságilag hitelesített aláírás begyűjtése ugyanis olyan anyagi terhet ró a kisebbségi pártokra, amellyel esetleg csak a magyar kormány által is támogatott Vajdasági Magyar Szövetség, a tíz gazdag magyar pártja tud megbirkózni. Ennek a pártnak az egyik legambiciózusabb vezetője most Korhecz. A kis demokrata.
Szlovák, vagy angol?
A pillanatnyilag legnépszerűbb szlovák párt, a Smer úgy véli, Duray Miklós sérti Szlovákia területi integritását, mert kijelentette, hogy a dél-szlovákiai magyar fiatalok számára az uniós csatlakozást követően nem az lesz a fő kérdés, mennyire tudnak szlovákul, hanem az, milyen világnyelvet ismernek. Robert Fico, a párt elnöke erre azt nyilatkozta, hogy a dél-szlovákiai magyarság, valamint a Magyar Koalíció Pártja veszélyezteti a szlovák nemzetállam létét.
Németh Zsolt, a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjának szellemében Duray oldalára állt. Szerinte a szlovák politikus magyar-ellenes, Európa-ellenes, és rasszista; ezért érthetetlen, hogy az MSZP miért hívta meg Magyarországra.
A Kovács-Fico találkozó is jelzi: elérkezett az ideje annak, hogy az autonómia és egyáltalán a kisebbségek közösségi jogainak ügyében a magyarországi politikai elit közös álláspontot alakítson ki. Hogy ezzel összhangban a gyakorlatot is megújíthassa. A kollektív jogok ugyan nem kerülnek be az EU alkotmányos szerződésébe, de ha a kisebbségekhez tartozó egyének jogai megjelennek, ebben kérdésben az alkotó jellegű feszültség állandó szintentartására lesz szükség. S ezt csak magyar képviselők tehetik meg. Mert a szomszédos Szlovákiát és többieket, az EU-ban is szembesíteni kell a ténnyel, hogy területükön magyar kisebbségi közösségek vannak.
Társnemzet is lehetne?
- Nem felel meg Szlovákia az Európai Unió tagsági követelményeinek, mert nem érvénytelenítette a magyar nemzetiség ellen is irányuló Benes-dekrétumokat - állítja egy Belgiumban működő magyar emberi jogi csoport.
Mint B. Nagy János és Tajnay Mária - a csoport aktivistái - sajtóértekezleten rámutattak: a szlovákiai magyaroknak több mint 80 év óta különféle hátrányos megkülönböztetésekkel kell szembenézniük. Ezen a tényen az sem változtat, hogy a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja részt vesz a jelenlegi pozsonyi kormányban, ami csupán a legsúlyosabb hiányosságok leplezését szolgálja.
A csoport úgy látja, hogy a közel félmillió szlovákiai magyar helyzetének rendezéséhez a németek és magyarok kitelepítését elrendelő Benes-dekrétumok azonnali megszűntetése és az elkobzott javak visszaszolgáltatása vezethet el. A belgiumi szervezet azt is követeli, hogy a magyar legyen hivatalos nyelv Szlovákiában.
Számarányát tekintve a magyar akár társnemzet is lehetne Szlovákiában. Szlovákia pedig föderáció. Lesz-e aki felveti ennek lehetőségét?
Dokumentumok:
Egy erdélyi mérnök levele Magyarország miniszterelnökéhez, Medgyessy Péterhez
Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Kettős állampolgárságot a VAJDASÁGI, KÁRPÁTALJAI és ERDÉLYI MAGYAROKNAK
Az utódállamokban élő magyarság biztonságérzetének növelése, és a Magyarországra való beutazás megkönnyítése érdekében, támogatom a VMDP és a MVSZ kezdeményezését, támogatom a Vajdaságban, Kárpátalján és Erdélyben élő magyaroknak a kettős állampolgárságára irányuló törekvéseit. Hangsúlyozni szeretném, hogy a magyar törvények szerint: \"magyarnak kell tekinteni azt, akinek szülei vagy nagyszülei korábban magyar állampolgárok voltak\".
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az EU 15 tagországa közül 11 biztosítja a kettős állampolgárságot az országaikon kívül élő nemzettársaik számára. Hangsúlyozni szeretnénk azt is, hogy az amerikai magyar ember minden további nélkül lehet kettős állampolgár, hogy a chicagói lengyelek és detroiti románok sorba állanak, hogy szavazhassanak népeik választásain és hogy a világ természetesnek veszi azt is, hogy egy millió moldáviainak megadatott a román állampolgárság is.
Véleményemet alátámasztja Mádl Ferenc elnök úr is, aki közölte, hogy elkészült a nemzetközi és az európai jogot, valamint az alkotmányjogot kiválóan ismerő neves jogtudósok jelentése, melynek alapján kijelentette, hogy az állampolgárság megszerzése a szerbiai és horvátországi magyaroknak \"nem ütközik kényszerítő jogi akadályba sem a magyar alkotmány, sem a nemzetközi és az európai jog alapján\".
Reméljük, hogy a Magyar Kormány, és a Magyar Parlament nem fogja elmulasztani ezt a történelmi lehetőséget, és nem utasítja el a kárpátmedencei magyarság jogos kérését.
Tisztelettel:
Márton Lajos mérnök, Marosvásárhely, Erdély
Lapinterjúban Duray a Markó levél kapcsán a többi között kijelentette:
„A nemzetpolitikai egyetértés mai képlékenysége nem abból fakad, hogy Erdélyben szemben áll egymással két tábor, hanem hogy a magyarság két ellentétes értékrend szerint igazodik. Ennek a kettéválásnak semmi köze a pártpolitikához.
A szemben álló értékrendek egyikét a nemzetorientáltságú politikai elit, a másikat az individuumirányultságú elit képviseli, mely az ideológiai és a politikai csoportosulások szerint is behatárolható. A jobboldali konzervatív, a jobbközép, a nemzeti liberális és a történelmi baloldal, vagyis a szociáldemokrácia nemzetközpontú. A nemzetet kulturális, történelmi és politikai közösségként értelmezi.
A neoliberálisok, a szociálliberálisok, a kommunista és a posztkommunista szocialisták pedig a nemzet közösségi mivoltát tagadják. A nemzetet csupán az egy kultúrához tartozó egyének - állampolgárok - halmazaként értelmezik, úgy, hogy az állampolgári kötődés fölül múlja a nemzeti köteléket. Ez lényeges különbség, mert míg a nemzetet közösségként értelmező oldal a közösségi érdekek szerint próbálja mozgósítani a társadalmat, addig a másik irányultság a társadalmat főleg egyéni gazdasági célok, vagy csoportérdekek irányában tudja mobilizálni.”
Román tisztségviselő számarányos képviseletet kér
a magyar parlamentben a magyarországi románoknak
A román hatóságok továbbra is síkra szállnak azért, hogy Magyarországon olyan törvényi feltételeket teremtsenek, amelyek lehetővé teszik a magyarországi románok budapesti parlamenti képviseletét. Titus Corlateanu, a határon túli románok bukaresti hivatalának vezetője szerint a román államnak ez az elvárása főleg a magyar ellenzékre, s azon belül is elsősorban a Fideszre vonatkozik, amely gyakran abban volt érdekelt, hogy a magyarországi politikai vitákat áthelyezze a határon túlra, "mesterséges feszültségeket" gerjesztve.
"A magyar ellenzék érettségéről tanúskodó igen érdekes gesztus lenne, ha támogatná az ilyen értelmű törvénytervezeteket, annál is inkább, mert eddig épp az ellenzék támogatásának hiánya miatt nem járt sikerrel az ilyen irányú törekvés" - mondta Titus Corlateanu. A tisztségviselő elmondta: a román hatóságok a magyarországi románok önkormányzatára vonatkozó jogszabályok módosítását kívánják, mivel eddig a román kisebbséget olyan személyek képviselték, akik nem tartoznak a román etnikumhoz”.
Kétpólusú politikai elit ügyei a gyakorlatban
Az egyik oldalon az érték, a másikon az érdek
Nits Árpád az Erdélyi Naplóban: „magyarázatra szorul, hogy ha a Magyar Polgári Szövetség a magyar állami milliókból egy huncut garast sem kap, még a MÁÉRT-ra sem küldenek neki néhány kedvezményes vonatjegyet, akkor mitől mégis olyan rettegett ellenfél, hogy hónapok óta vele ijesztgetik az erdélyi magyarság apraját-nagyját? Miért van az, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kolozsvári alakuló gyűlésére érkező küldöttek útiköltségét nem térítették meg, mégis alig volt hiányzó, viszont az az RMDSZ-kongresszus, amely megfosztotta Tőkés Lászlót a tiszteletbeli elnöki tisztségtől, szavazatképtelen lett volna napidíj- és vendéglőjegy-osztogatás nélkül? A válasz egyszerű: egyik oldalon az érték, a másikon az érdek.”
Gyurcsány Ferenc ifjúsági miniszter, MSZP-s tisztségviselő a nemes politikai versengésről alkotott elméletét a következőkben fejtette ki: "Le kell verni a jobboldalt. Az én feladatom az, hogy ennek a politikai versengésnek irányt adjak, feladatokat szabjak, és azokat számon is kérjem, s ezt meg is teszem hezitálás nélkül."
Nem lesz könnyű dolga – remélhetőleg.
Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket!