|
|
http://www.vmdp.freewebspace.com/
http://de.geocities.com/vmdp2002/
2004. március 15.
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia, a számaránynak megfelelő parlamenti képviselet, valamint a magyarok számára, akik ezt igénylik, a kettős állampolgárság. A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.
A Hírlevélben tájékoztatunk a VMDP-hez közel álló civilszervezetek tevékenységéről, s közöljük azokat a dokumentumokat, amelyeket, a VMSZ nyomása alatt álló vajdasági magyar média, elsősorban a Magyar Szó és a Hét Nap mellőz. Hírlevelünk ezért az első magát demokratikusnak nevező államban megjelenő szamizdat.
Köszönjük az észrevételeket. Ezúton is jelezzük, hogy Hírlevél a VMDP által szorgalmazott új konszenzus megteremtésének jegyében foglalkozik a Kárpát-medencei magyar politikai történésekkel.
Ágoston András, a VMDP elnöke
Figyelem!
A VMDP dokumentumaival találkozhatunk a következő honlapokon is:
Március 15-én
Emlékezzünk! Az 1848-as magyar forradalmat és a szabadságharcot leverték az orosz-osztrák hadak. Mégis, a Bach-korszak sötét éveit követően a nemzet élni akarása, majd a kiegyezés, addig nem látott fejlődésnek nyitott utat az Osztrák-Magyar Monarchia magyar felében is.
Az első világháború és a trianoni békediktátum ezt a fejlődést megszakította.
Most amikor Magyarország és Szlovákia, ahol nagy magyar kisebbség él, belépnek az Európai Unióba, mindent meg kell tennünk, hogy a többi elszakított nemzetrész rossz helyzetétől függetlenül nemzetként foglalhassuk el helyünket az európai nemzetek körében. Úgy gondoljuk, hogy nem a határok erőszakos megváltoztatása, hanem a határmódosítás nélküli nemzeti integráció folyamatának előbbre vitele hozhatja el a trianoni trauma feloldását.
Ez az oka annak, hogy a Vajdasági Magyar Demokrata Párt kitartóan követeli a magyar (perszonális) autonómia megvalósítását Belgrádtól, és kéri a kettős állampolgárságot Budapesttől.
Egyetértünk Kövér Lászlóval, aki kimondta: „többé nem létezik a határon túli magyarság kérdése, csak a magyarság kérdése”.
Ígéretek
"Bugár vendége a legveszélyesebb populisták fajtájából való. Nem csak értelmetlenül ígérget, de még teljesíti is az értelmetlen ígéreteket."
Így a Sme c. szlovák lap Orbán Viktor révkomáromi látogatásáról. Mi erre csak azt mondhatjuk: Orbán Viktor nekünk pont így jó.
Az erdélyi magyarság 80 százaléka jónak tartaná a magyar állampolgárság kiterjesztését, 60 százaléka kérné is a magyar okmányokat, 14 százalékát viszont a kitelepedésre serkentené a lehetőség.
Konferenciasorozatot indított a Magyar Tudományos Akadémia annak érdekében, hogy a kettős állampolgársággal kapcsolatos kérdésekben a tudomány is állást foglalhasson. Az Európai Unió tagállamaiban jelenleg is működő modellek több követhető példát mutatnak. A történelemtudománytól egészen a nemzetközi jogig terjedően vizsgálja a Magyar Tudományos Akadémia szakmai vitafórum-sorozata a kettős állampolgárság európai példáit és azok alkalmazhatóságát Magyarországon.
Forrás. Vajdaság Ma
Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés nevű RMDSZ platform elnöke levélben vetette szemére Markó Bélának, hogy nem veszi figyelembe az erdélyi magyarság alapérdekeit:
„Platformunk, az EMK több alkalommal a szűkebb és a szélesebb körű nyilvánosság előtt is kifejtette, hogy Szövetségünk súlyos politikai-erkölcsi válsággal küszködik, mert sokféleképpen sérültek a demokratikus vezetési elvek Szövetségünkben.
Ez a jelenség különösen nyilvánvalóvá vált az RMDSZ csúcsvezetésének a belső önrendelkezésünk (a háromszintű autonómia-struktúra) megteremtése érdekében folytatandó küzdelemről, továbbá a számunkra hasonlóképpen létfontosságú ún. kettős állampolgárság kialakítása érdekében folytatandó küzdelemről történt lemondásával, Szövetségünk csúcsvezetésének kormányzati feladatvállalása, 1996. november 28. óta.
Holott Szövetségi programunk kötelezően előírja valamennyiünk számára a háromszintű autonómia-struktúra érdekében folytatandó politikai küzdelmet!
Tragikus tény figyelmeztet napjainkban kettős állampolgárságunk hiányára is: az ún. schengeni határzár kialakítása! Ismeretes, hogy ez rendkívül megnehezítette, illetve lehetetlenné tette a romániai magyar nemzeti közösség jelentékeny részének kapcsolattartását anyaországunkkal.
(Talán nem árt emlékeztetnünk arra a tényre, hogy az EMK éppen egy évtizede folyamatosan küzd az alanyi jogon minden magyar számára biztosítandó kettős állampolgárságért. Nem platformunkon múlt és múlik, hogy ez a jogos követelés máig nem került bele Szövetségünk programjába.)”
Itt van már a Kánaán?
Markó Béla az autonómiakövetelőknek:
- Ami az autonómia eszményét illeti - mondta - ennek különféle formái már meghonosodtak Romániában. Ilyen például a felekezetek autonómiája, a helyhatóságok autonómiája is megvalósult, a Helyi autonómia chartáját pedig becikkelyezték.
A kisebbségek, a kisebbségi közösségek életét érintő autonómiának két fontos szempontja van. Az egyik, hogy a kisebbségeknek legyen joguk részt venni a rájuk vonatkozó döntések meghozatalában. A másik pedig, hogy saját maguk határozhassanak a kizárólag őket érintő kérdésekben. Az RMDSZ programjának szerves részét képezik a különböző autonómia-formák - tette hozzá a szövetségi elnök.
Az autonómia eszménye a döntéshozatalnak ebben a két formájában ölt testet - hangoztatta. Az, hogy ténylegesen milyen intézményi, közigazgatási, oktatási, kulturális területeken valósul meg, és miként változik, az már a többség és a kisebbség párbeszédétől függ Romániában, csakúgy, mint másutt.
Vigyázó szemetek Erdélyre vessétek!
Szenvedélyesen egyoldalú, önzőnek mondható megnyilvánulást engedett meg magának Markó Béla, amikor kijelentette, a magyar közösségnek mindaddig egységesnek kell maradnia, amíg helyzetét nem lesz képes megnyugtatóan rendezni Romániában. Továbbá, hogy a romániai magyar választó 2004-ben nem csupán szavazni fog, hanem a szó szoros értelmében választani is aközött, hogy folytatja-e az egységes küzdelmet jogaiért, vagy viszálykodó pártokra bontja a magyar közösséget és ezzel azt is elveszíti, amit eddig kivívott.
Ez a kijelentés demokrácia-ellenes és hadilábon áll az igazsággal is.
Mi lenne, ha a Vajdaságban nem lenne VMDP, s a Markó-féle egységeszmény érvényesülne? Nem kérné senki a kettős állampolgárságot, sem az autonómia törekvések támogatását. S nem lenne olyan-amilyen, de mégis a demokratikus felé hajló kisebbségi közéletet.
A szakadékot nem lehet két lépésben átugrani. Ha most nem kap segítséget és politikai támogatást Tőkés László és a bátrak körülötte, elhúzódhat nemcsak az erdélyi, hanem a többi kisebbség folyamatos leépülés állapotából való felemelkedése is.
Dokumentumok:
A VMDP a Kovács-interjúról
Közlemény, 2004. március 10.
Nem a vajdasági magyaroknak kell dönteni
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt úgy látja, hogy a magyar külügyminiszter kettős állampolgárságra vonatkozó, a Magyar Szónak adott interjúval, Ficó fogadásával, valamint az erdélyi autonómia elleni megnyilvánulásaival a kádári alapvetést idézi, miszerint a kisebbségek „szőröstül, bőröstül” a kisantant államok illetékességi körébe tartoznak. Merthogy legfontosabb a jó viszony a szomszédos országokkal.
A magyar külpolitika első embere – a szlovákiai magyarok legitim pártjának ellenkezését semmibe véve – fogadta a szlovák magyarellenes párt vezetőjét, s felbujtónak tartja a magyar publicistát, aki autonómiát követel az erdélyi magyaroknak. Kovács László a titáni erőfeszítésekkel parlament elé vitt székelyföldi autonómiamodell képviselőivel szemben kitartóan a kétpólusú erdélyi politikai elit kis lépéseket szorgalmazó, hatalomhoz simuló szárnyát támogatja. A kettős állampolgárságra irányuló kéréssel szembeni ellenszenvét interjújában a vajdasági magyarság megosztottságával és a szerintünk nem várható nemzetközi bonyodalmakkal igyekszik palástolni.
A magyar külügyminiszter ezzel a magatartásával szembekerült több, a szomszédos országokban élő kisebbségi közösség alapérdekeivel. Ennek a magatartásnak a VMDP szerint két oka lehet.
Az egyik – jó, ha csak erről van szó – a közelgő EU parlamenti választások. A magyar külügyminiszter úgy akar a mögöttes politikai erőknek voksokat szerezni, hogy a schengeni vasfüggöny leeresztésének politikai megelőlegezésével igyekszik a magyarországi szavazók egy részének bebizonyítani: a 23 millió román helyett nem kíván a nyakukra hozni 8-10 millió magyarral kevert szerbiai állampolgárt.
A másik olvasata ennek a magatartásnak sokkal súlyosabb és nincs, vagy csak részben van összefüggésben a választási előkészületekkel.
Nemzetünk alapérdekeivel lenne ellentétben, ha a szomszédos országokban élő magyaroktól való kemény elhatárolódás, már annak lenne előhírnöke, hogy a magyar politikai elit egy része a rossz demográfiai mutatók szorításában a megoldást nem az egész nemzet belső tartalékainak alkotó felhasználásával kidolgozott nemzeti modellben látja.
A kettős állampolgársággal kapcsolatban a vajdasági magyarság egyet akar. A teljes jogú állampolgárságot, azokkal a jogokkal és kötelezettségekkel, amelyeket helyben lakás nélkül, Magyarország gazdasági helyzetét figyelembe véve reálisan megvalósíthat. Ezeknek a jogoknak és kötelezettségeknek a mértékét a magyar kormánynak, illetve a négypárti egyeztetés után az Országgyűlésnek kell megállapítania. A labda nem a vajdasági magyarság térfelén pattog.
Mégis, reménykeltő, hogy Kovács László Magyar Szónak adott interjújában reális helyzetmeglátással arra figyelmeztet, hogy „egy magyar párt – mármint a VMSZ – egyedül nem tudja érvényesíteni a magyar jogokat”. A VMDP is úgy látja, hogy a parlamenten kívüli magyar pártoknak össze kell fogni a vajdasági magyarságot érintő legfontosabb kérdésekben.
A VMDP a nemzeti tanácsok szabadkai találkozójáról
Közlemény, 2004. március 12.
A VMSZ mellőzi a perszonális autonómiát
A VMDP és a VMDK Memorandumának ellensúlyozására a Vajdasági Magyar Szövetség nemzeti tanácsa a minap Szabadkán vendégül látta a többi szerbiai kisebbség szintén tengődő, s elégedetlen nemzeti tanácsainak képviselőit.
Azzal, hogy a bosnyák, a bolgár, a bunyevác, a horvát, a roma, a román, a ruszin, a szlovák és az ukrán nemzeti tanácshoz csatlakozva a VMSZ nemzeti tanácsa is anyagi követelésekkel fordul Kostunica kormányához, a párt aprópénzre váltja a magyar (perszonális) autonómiára vonatkozó követelést. A többiekről talán elmondható, hogy nem tudják, mit cselekszenek, de a VMSZ tisztségviselői nem egyszer elismerték, hogy a nemzeti tanácsuk több szempontból is demokráciahiányban szenved.
Érthetetlen, hogy a VMSZ miért elégszik meg sima anyagi követelésekkel, amikor Kostunica már kormányfői belépőjében szorgalmazta a perszonális autonómiát a kosovoi szerbeknek. Ami pedig nemzetközileg bevett hivatkozási alapot ad a mi autonómiaköveteléseinknek is.
Kilóg a lóláb.
A VMSZ, nem először, alálicitál a VMDP és ezúttal a VMDK autonómiaköveteléseinek. Két oka is van erre, de közülük egyik sincs összhangban a vajdasági magyarság alapérdekeivel.
Először, a VMSZ az összejövetel megszervezésével kódoltan ugyan, mégis üzen az új kormánynak. Az üzenet lényege: mi ugyan Kostunica ellen acsarkodunk a médiában, de íme készek vagyunk a megegyezésre. Minimális anyagiak fejében lemondunk a lényegről, a perszonális autonómiára vonatkozó követelésről. S hogy bennünk – mármint a VMSZ-ben a szerb hatalom mindig megbízhat. Hát igen, ez így igaz.
De van még egy oka a parádés erőfitogtatásnak is beillő szabadkai fogadásnak. A VMSZ miután elvesztette a választásokat, most nemzeti tanácsán keresztül igyekszik megtartani valamiféle dominanciát, ha máshol nem, hát a szerbiai kisebbségek között. Célja, hogy ezzel egy másik kódolt üzenetet juttasson el Kostunica kormányához. Ha a szerb kormány megadja a kért anyagiakat, s egy régi jugoszláv törvény alapján – annak ellenére, hogy nincs köztársasági kisebbségi törvény – megengedi a kisebbségi szövetség megalakulását is, abban a VMSZ viheti a prímet, vele pedig tudvalevően meg lehet egyezni.
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt elítéli a a vajdasági magyarság alapérdekeit sértő politikai kereskedelmet és felszólítja a VMSZ-t, hogy csatlakozzon a VMDP és a VMDK Memorandumához. Annál is inkább, mivel Józsa László a VMSZ nemzeti tanácsának elnöke a minap a sajtóban is elismerte, hogy a VMSZ-nek – a VMDP számára érthetetlen okokból – kormányzati felelősségvállalása ellenére sincsenek adatai a kivándorlás mértékéről, de a lappangó, a magyarokat fenyegető szerb nacionalizmus valóban fenyeget.
Ágoston András levele az amerikai szerb diaszpóra azonosíthatatlan képviselői részéről halálosan megfenyegetett vajdasági politikushoz.
Tisztelt Kasza József és Nenad Canak! Megütközve vettük a hírt, hogy politikai tevékenységük miatt halálos fenyegetéssel kell szembe nézniük.
Mindegy, hogy a fenyegető levelet ki küldte, alapjában véve az sem fontos, milyen reális erő áll a fenyegetőző elégedetlenek mögött, már a fenyegetés tényét is a leghatározottabban elítéljük, s szolidaritásunkról biztosítjuk mindkettőjüket.
A VMDP politikai alapállása közismert. Az sem titok, hogy sok mindenben eltérőek a nézeteink, mégis úgy gondoljuk, hogy az ilyen és hasonló fenyegetések nem maradhatnak meg a magánszférában, mert ez a demokratikus erők egészének meghunyászkodása lenne.
A VMDP a demokratikus viszonyok megőrzése érdekében fontosnak tartja, hogy az illetékes szervek a megfelelő eljárás lebonyolítása után a nyilvánossággal is közöljék mire jutottak.
A lincshangulat kiprovokálása szöges ellentétben áll nemcsak az érintettek, de az egész szerbiai demokrácia alapérdekeivel.
Temerin, 2004. március 13.
Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket.