|
|
http://www.vmdp.freewebspace.com/
http://de.geocities.com/vmdp2002/
2004. április 7.
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia, a számaránynak megfelelő parlamenti képviselet, valamint a magyarok számára, akik ezt igénylik, a kettős állampolgárság. A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.
A Hírlevélben tájékoztatunk a VMDP-hez közel álló civilszervezetek tevékenységéről, s közöljük azokat a dokumentumokat, amelyeket, a VMSZ nyomása alatt álló vajdasági magyar média, elsősorban a Magyar Szó és a Hét Nap mellőz. Hírlevelünk ezért az első magát demokratikusnak nevező államban megjelenő szamizdat.
Köszönjük az észrevételeket. Ezúton is jelezzük, hogy Hírlevél a VMDP által szorgalmazott új konszenzus megteremtésének jegyében foglalkozik a Kárpát-medencei magyar politikai történésekkel.
Ágoston András, a VMDP elnöke
Figyelem!
A VMDP dokumentumaival találkozhatunk a következő honlapokon is:
Ágoston András:
Negyedszer a vajdasági magyarság érdekei ellen
A Vajdasági Magyar Szövetség, Kasza Józseffel az élen ezekben a hetekben negyedszer hagyja cserben a vajdasági magyarokat. Mindannyiszor a párt vezetőinek egyéni és csoportérdekei miatt.
Először 1995-ben, amikor Milosevic pártjával „technikai koalícióban”, szó nélkül befogadták a magyar többségű településekre beözönlő menekülteket. Jelenleg minden második, a balkáni háborúk idején Szerbiába menekült szerb a Vajdaságban talált menedéket. Sok közülük – erre vonatkozólag máig nem tettek közzé adatokat – a magyar többségű településeken telepedett le. Nemcsak Milosevic idejében, hanem 2000 után, a VMSZ „kormányzati felelősségvállalása idején”, Kasza egyik liberális alelnöktársának irányításával is.
Másodszor a bombázások idején, amikor már szerbiai parlamenti pártként, de „kormányzati felelősségvállalásra” áhítozva olyan kisebbségi dokumentummal kínálta meg a formálódó új szerb, magát demokratikusnak nevező ellenzéket, amely nem tartalmazott jogszabályalkotási és a végrehajtási jogosítványokkal is felruházott magyar (perszonális) autonómiát. Kasza a 2000-ben a Djindjic-kormány egyik alelnöke lett, a magyar autonómiából pedig nem lett semmi.
Legitimitás helyett bukás
Harmadszor a 2003. évi parlamenti választások előtt károsította meg a VMSZ a magyarokat. A Vajdasági Magyar Szövetség elnökeke, miután a postdjindjici Demokrata Párt előzetes ígéretei ellenére nem vállalta vele a választási koalíciót – egyik politikai szövetségesének állítása szerint – azzal az indoklással, hogy a szerbeknek nem tetszene, ha a magyarok a választásokon összefognának ellenük, meghiúsította a magyar pártok választási koalíciójának létrejöttét.
A néha már ámokfutóként viselkedő Canakkal alkotott választási koalíciót, és természetesen vesztett. Tette pedig Kasza és a VMSZ mindezt azért, mert a huszonvalahány pártból álló tarka-barka koalíció mégis több esélyt adott az ötszázalékos parlamenti küszöb meghaladására, mint a magyar pártok koalíciója. Amely – a magyarság fogyatkozása miatt - parlamenti helyekre nem, viszont legitimáló magyar szavazatokra számíthatott volna.
Emlékezetes, hogy a VMDP azért szorgalmazta a magyar pártok koalícióját, mert így a magyar szavazatok begyűjtésével – igaz csak parlamenten kívül, mégis nagy legitimitással lehetett volna megjeleníteni a vajdasági magyarság autonómiatörekvéseit.
És ha kimaradunk az alkotmányból?
És végül immár negyedszer, ezekben a hetekben hagyja cserben a VMSZ a vajdasági magyarságot.
Készül az új szerb alkotmány. Maga Kostunica kormányelnök jelentette ki, szükség van a kosovoi szerbek perszonális és területi autonómiájára. Megalakult az állami bizottság, amelynek az a feladata, hogy kidolgozza a szerbek autonómiájára vonatkozó tervezetet. Ahelyett, hogy legalább most, amikor ennek itt az ideje összefognának a vajdasági magyar pártok, Kasza József leírja, hogy ilyen periferikus dolgokkal nem kíván foglalkozni.
De hát akkor mivel foglalkozik a VMSZ? Keresi magának a partnereket, „tárgyal minden demokratikus párttal” csak a VMDP-vel nem, mert attól fél, hogy ha egyedül indul, a rövidebbet húzza a közelgő tartományi és helyhatósági választásokon is. Mert most nem a VMSZ, hanem a hatalmi pozícióban levő G17 Plus ígérhet fűt fát, gazdasági felemelkedést a hiszékeny magyaroknak. Mint ahogy ígér is. Most ez az a „jó demokratikus szerb párt” amelyre a magyarok nyugodtan szavazhatnak. Olyan, mint azelőtt Canak Ligája volt.
Hogy kívánatosabb legyen a menyasszony, a VMSZ tisztségviselői egymással versengve mellőzik a magyar autonómiát. Mindenütt ahol erre alkalma nyílik, hangoztatják: elég lesz az is, ha a VMSZ nemzeti tanácsa valamivel több pénzt kap, mint eddig.
Mit nekik magyar politikai autonómia, mit nekik magyar választók névjegyzéke? Nem szorgalmazzák a garantált helyek intézményének bevezetését sem, hiszen megtörténhet, hogy alulmaradnának a vajdasági magyar pártok demokratikus vetélkedésében.
Mindebből látható, azért nem jöhet létre a vajdasági magyar pártok összefogása, közös fellépése, mert a VMDP nem parlamenti helyeket akar, hanem magyar (perszonális) autonómiát, garantált helyeket a szerb parlamentben és azt, hogy mindez bekerüljön a szerb alkotmányba.
Dokumentumok:
2004. április 6.
Tisztelt Elnök Úr! A Vajdasági Magyar Demokrata Párt és a saját nevemben szívből gratulálok abból az alkalomból, hogy ma átvehette a II. János Pál pápa által adományozott magas rangú kitűntetést, a Nagy Szent Gergely lovagrend polgári tagozatának legmagasabb fokozatát, a nagykeresztet.
Ez a felemelő, ünnepi esemény tanulságos és jól szemlélteti: a politikus is küzdhet az igazságért, s ország- és nemzetépítő tevékenysége egyetemes keresztény értékké nemesedhet. Meg azt is, hogy a kitartó küzdelem elismerésre méltó, s eredményekhez vezet.
Kívánom, hogy a politikai életben újra a legfelelősebb poszton folytathassa tovább értékalkotó, a magyar nemzet felemelkedését célzó tevékenységét.
Hittel, kitartással, államférfiúi bölcsességgel, járuljon hozzá, hogy a Kárpát-medencében élő magyarok is nemzetként foglalhassák el helyüket az európai nemzetek közösségében.
Tisztelettel: Ágoston András, elnök
Levél Kovács Lászlóhoz
2004. április 4. (A Magyar Szó mellőzte)
Tisztelt Külügyminiszter Úr! A szerb kormány a múlt hét végén létrehozta a kosovói szerbek területi autonómiáját előkészítő bizottságot. Attól függetlenül, hogy Kostunica szerint a Szerbiához tartozó autonóm Kosovon belül van csak szükség szerb autonómiára, a döntés azt bizonyítja, hogy a szerb kormány elvben lemondott Kosovoról. A bizottság, feladatainak jellegét, személyi összetételét tekintve, Kosovo felosztását hivatott előkészíteni. Kostunica személyes felügyeletével. Egyesek szerint, a döntés, támogatásra talált a nemzeti alapon megnyert szavazatokat birtokló más pártok vezetőségeiben is. Mi a VMDP-ben mindezt nem kommentáljuk: szerb nemzeti ügyről van szó.
Meg kell viszont állapítanunk, hogy most, amikor mind a szerb, mind pedig a nemzetközi politikai színtéren tehetnénk valamit a magyar politikai autonómia ügyében, a vajdasági magyar politikai elit nem képes összefogni.
Kasza – a feje fölött tornyosuló veszélyek legalább részleges elhárítására céljából – kapkodva keresi a számára mentelmi jogot biztosító politikai koalíciót. A magyar kormány és diplomácia nem foglalkozik a vajdasági magyar politikai autonómia megteremtésének kérdésével. A Fidesz – MPSZ jelenleg – jóllehet nagyon fontos az autonómia ügyében kifejtett tevékenysége – nem tehet konkrét lépéseket.
Mindezt figyelembe véve arra kérem Miniszter Úr, hogy a Szerbia-Montenegró külügyminiszterének kinevezését követően, egy villámlátogatás keretében javasolja a következőket:
- a készülő szerb alkotmányban adjanak minimumként politikai, perszonális autonómiát a kisebbségeknek
- a Szerbia-Montenegró egyik alapdokumentumának és az európai követelményeknek megfelelően biztosítsanak szavatolt helyeket a kisebbségeknek a szerb parlamentben (példa Szlovénia és Horvátország, ahol az alkotmánytörvényt a többi között a garantált képviselői helyek ügyében kellett elfogadás előtt háromszor is láttamoztatni a nemzetközieknél)
- Mind az autonómia, mind pedig a garantált képviselői helyek intézményéhez szükség van a kisebbségi választók névjegyzékére. Felállításukra Szerbiában is megfelelne a Szlovéniában és a Horvátországban alkalmazott módszer is, amelyet a nemzetköziek szintén láttamoztak.
- Szerbia mielőbb hozza meg saját kisebbségi törvényét, amelyben elfogadja legalább a perszonális autonómia modelljét és a parlamenti garantált helyek intézményét.
A VMSZ túlélésre beállítódott vezetői körömszakadtáig védik a Várady Tibor által a nemzetköziekkel elfogadtatott elektori választásokat preferáló, és a hatalom által politikailag is ellenőrizhető nemzeti tanácsok rendszerét.
Kérésünk a lényeget érinti. Nem az egyes magyar pártok szembenállásáról, hanem a vajdasági magyarok közösségként való megmaradásának feltételeiről van szó.
Arra kérem Miniszter Úr, segítsen nekünk, vajdasági magyaroknak.
Tisztelettel: Ágoston András
VMDP Közlemény, 2004. április 7.
1. A VMDP – közös közlemény hiányában – tudomásul veszi a Kasza-Labus találkozón elhangzottaknak VMSZ-es változatát. Megállapítja, hogy a VMSZ két legyet akar ütni egy csapásra: küzd politikai monopóliumáért és fellép a szerb nacionalizmus ellen ellen.
A talmi siker ellenére a VMDP úgy látja, hogy a Vajdasági Magyar Ssövetség saját csoport- és pártérdekeit figyelembe véve lépett, s ez tevékenység a vajdasági magyarság alapérdekeit tekintve nem hozhat tartós eredményt.
A Kosovoi események miatt újra felajzott szerb közéletben a politikai színtéren a parlamenti pártok tehetetlenségtől mardosva, nemzeti alapon homogenizálódtak. Fokozza a tehetetlen dühöt, hogy Kosovoban a napokban elfogadták az új büntetőtörvénykönyvet és a büntetőeljárásról szóló törvényt. Bekövetkezett Szerbia és Kosovo jogrendszerének a legérzékenyebb pontokon történő szétválása. Ez újabb lépés Kosovo önállósága felé.
Ebben a helyzetben – figyelembe véve a vajdasági magyarság számbeli veszteségei és a szerb politikai színtér homogenizálása következtében előállt politikai súlycsökkenését – a magyar pártoknak tevékenységüket közösen, két irányban kell kifejteniük.
A nacionalista kilengések elleni küzdelemben végig kell járni a hivatalos utat. Tiltakozni kell a rendőri szerveknél, s a belügyminisztériumban is, követelve a belügyminiszter hathatós intézkedéseit az atrocitások, elsősorban a sajnos folyamatos magyarverések megszűntetésére. A VMDP ebben az irányban tett lépéseket, de ötpárti akciókra lenne szükség. A szerb kormányfő helyettes megtehette, hogy Kasza József hetvenkedésére angolosan megjegyezte, neki eddig tudomása sem volt az atrocitásokról. A belügyminiszter ezt nem tehette volna meg. De Kasza a belügyminisztert, ő tudja miért, nagy ívben elkerülte. Dobbal nem lehet verebet fogni. Különösen, ha a dobpergés, csak a vajdasági magyarságnak szól. Kaszáék belgrádi kirándulását ugyanis a szerb média kutyába sem vette.
Most már – a diplomáciai csatornák igénybevételével történő hatékony fellépéssel – csak a magyar külügyminisztérium segíthet. Bízzunk benne!
2. Szemmel látható, hogy a szerb kormány és a pártok is kettős mércével mérnek. Tényleges politikai autonómiát csak a kosovoi szerbeknek szánnak. De ez a politikai magatartás a vajdasági magyarság egységes fellépésével meg budapesti segítséggel megváltoztatható.
A VMDP arra kérte Kovács Lászlót, Magyarország külügyminiszterét, hogy segítsen a vajdasági magyaroknak. Szerbia-Montenegró új külügyminiszterének kinevezését követően, tegyen villámlátogatást Belgrádba, s javasolja, hogy a készülő szerb alkotmányban adjanak minimumként politikai, perszonális autonómiát a kisebbségeknek, s biztosítsanak nekik szavatolt helyeket a szerb parlamentben. Mind az autonómia, mind pedig a garantált képviselői helyek intézményéhez szükség van a kisebbségi választók névjegyzékére. Végül, a magyar külügyminiszter javasolja azt is, hogy Szerbia mielőbb hozza meg saját kisebbségi törvényét, amelyben mindezt konkretizálja és megteremti a jogi keretet a vajdasági magyarság közösségként való megmaradására Szerbiában. A VMDP továbbra is nyitott az ötpárti együttműködésre, mert a jelenlegi helyzetben csak a vajdasági magyarság érdekeit teljes legitimitással csak az öt párt közös fellépése segíthet.
2004. április 7.
- A Vajdasági Magyar Demokrata Párt alelnöke, Csorba Béla üdvözli a magyar kormány, illetve a magyar diplomácia lépéseit ebben az ügyben, bár véleménye szerint az előző szocialista kormány is részben oka a feszültség kiéleződésének.
– A vajdasági magyarság problémái jóval könnyebben kezelhetők volnának, ha 1995-ben az akkori magyar kormányzat, amelynek diplomáciáját akkor is Kovács László irányította, határozottabban kiállt volna a vajdasági magyarság érdekében és legalább részben meg tudták volna akadályozni azt, hogy elözönöljön bennünket a horvátországi és boszniai szerb menekültek többszázezres hada. Az, természetesen elégedettséggel tölt el bennünket, hogy a mostani válsághelyzetet nem nézi ölbe tett kézzel a magyar diplomácia, és támogatandónak tartom, Kovács László azon törekvéseit, hogy a szerb és a magyar felelős állami szervek kontaktusainak során oldani kell a feszültséget. Ennek a feszültségoldásnak a jelentőssége nagyon fontos. Úgy gondolom, hogy Szerbiának sem érdeke, hogy új krízishelyzet alakuljon ki a Vajdaságban.
– Mit tehetnek ezen
cselekmények ellen a vajdasági magyarok?
– Nagyon fontos, hogy minden, akár a legkisebb kisebbségellenes kilengésre,
atrocitásra reagáljunk. Ezeket regisztráljuk, ne hagyjuk szó nélkül. A
polgártársainkat arra kérem, hogy ezeket jelentsék a megfelelő helyi
képviselőknek, a helyben működő magyar pártok vezetőinek. Ezeket a saját
érdekünkben nem szabad szó nélkül hagyni. Ugyanakkor ezt a problémát nem szabad
hiszterizálnunk sem.
Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket.