|
|
http://www.vmdp.freewebspace.com/
http://de.geocities.com/vmdp2002/
2004. április 19.
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia, a számaránynak megfelelő parlamenti képviselet, valamint a magyarok számára, akik ezt igénylik, a kettős állampolgárság. A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.
Köszönjük az észrevételeket. Ezúton is jelezzük, hogy Hírlevél a VMDP által szorgalmazott új konszenzus megteremtésének jegyében foglalkozik a Kárpát-medencei magyar politikai történésekkel.
Ágoston András, a VMDP elnöke
Figyelem!
A VMDP dokumentumaival találkozhatunk a következő honlapokon is:
A mohácsi székhelyű Csele Polgári Kör
több mint 4.000 aláírást gyűjtött a kettős állampolgárság érdekében indított
népszavazási kezdeményezés támogatására. Egyre több fideszes vezető és
országgyűlési képviselő támogatja aláírásával az MVSZ népszavazási
kezdeményezését a kettős állampolgárság érdekében. Schmitt Pált követően többek
között Hende Csaba, Latorcai János, legutóbb pedig Orbán Viktor írta alá a
Világszövetség kezdeményezését. (Forrás:
Polgári-kör hírlevél 435 sz.)
Ágoston András:
Jelöltek, vagy kereskedők?
Június 13-án elnökválasztásokat tartanak Szerbiában. Demokrácia-szufficit állt volna be Szerbiában? Így is lehet mondani, de ez csak látszat. A tizenöt bejelentett elnökjelölt közül legfeljebb hárman gondolhatnak komolyan a győzelemre. Seselj radikális helyettese, a Djindjic örökös Tadic, meg a Kostunica-párt alelnöke számíthatnak csak sikerre. Leginkább Nikolic, a hágai Seselj helyettese reménykedhet.
A többiek eleve a futottak még kategóriába tartoznak. Mégis szólni kell róluk.
Ami a legszembetűnőbb: az eleve esélytelen jelöltek csoportját hétpróbás politikusok, pénzes üzletemberek alkotják. Őket két alcsoportra lehet osztani. Van egy-kettő, aki az esély nélküli jelöltséget vállalva befolyásának, netán népszerűségének növelésére vágyik. Ami ugyan nem ér fel a képviselői mentelmi joggal, de egy időre mégis valamiféle védelmet nyújthat. Akinek égető szüksége van bármilyen védelemre, annak ez is megteszi. Egy héttel a választások után csak nem tartóztatnak le egy volt elnökjelöltet. Milyen fényt vetne ez az országra? Meg azután, ha tiszta, állami pénz áll a házhoz, az sem elhanyagolható körülmény.
A jelöltek másik alcsoportjába azok a politikusnak is mondható üzletembereknek tartoznak, akiket érthetően vonz a befektetést követő 300 percentes törvényes nyereség lehetősége. Ők az elnökválasztást üzletnek tartják.
Nyerészkedés és párttörvény
A párttörvény jelenleg még érvényben levő paragrafusa értelmében az elnökjelölt-állítás kivételesen jó üzlet. Ha ugyanis mind a tizenöt bejelentett elnökjelölt átadja a jelöltségét támogató tízezer bíróságilag hitelesített aláírást, a választási bizottság kiutalja nekik a megerősített jelölteknek járó 50-50 ezer eurót. Ennyit ad az állam a kampány költségeinek fedezésére.
Az, akit Szerbia elnökévé is megválasztanak további 3 millió euróra számíthat.
Maradjunk a jelölteknél. Reálisnak tűnő számítások szerint a tízezer hitelesített aláírás begyűjtése legfeljebb 20 ezer euró befektetést igényel. Ha a jelölt a tessék-lássék kampány megszervezésére (nagyobb erőbevetésre nincs szüksége, hiszen úgy sem nyerhet) feláldoz is még tízezer eurót, magának még mindig megmarad 20 ezer. Ezzel is el kell ugyan számolnia, de az nem gond. Szerbiában nem mai keletű, a perlekedő parasztoknak tulajdonított, de más találékonyakra is érvényes szólás, miszerint, ha csak az eskü alatt tett tanúvallomásról van szó, a tehén a miénk.
Magyarán, a 20 ezer euró szabad felhasználását csak a megfelelő számlák beszerzésének kötelezettsége korlátozza. Hogy ez a kötelezettség mennyiben jelent reális korlátot, azt a bejelentkező jelöltek híven tükrözi.
Mindez arra az esetre érvényes, ha mind a tizenöt jelölt összegyűjti a tízezer hitelesített támogatói aláírást. Ha ez a művelet mondjuk, csak hétnek sikerül, a nyereség – mivel az egy jelöltre eső befektetés nem növekszik - több mint duplájára nő. (Továbbra is csak 20 + 10 ezer euró a kiadás, de ezt már nem az ötvenezerből, hanem a 100 ezer euróból kell kivonni.)
Európai, vagy nem európai
De, az ördög nem alszik. Dinkic pénzügyminiszter s most már a kormány is javasolják a parlamentnek, csökkentse egy tizedére a jelöltek és a megválasztott elnök számára államilag kiutalható kampánypénzek összegét.
Ellenvéleménnyel jelentkezett a Djindjic kormány volt pénzügyminisztere. Szerinte jó a jelenlegi megoldás, mert a bőséges állami támogatás megakadályozhatja a háttérből történő pénzellátást, s ezzel összefüggésben a szervezett bűnözés térhódítását. Ezen kívül, Djelic úr figyelmeztetett: annak idején az EBESZ szakértői is szorgalmazták a jelenlegi megoldást.
Várható, hogy a szerb parlament minden további nélkül elfogadja a kormány költségvetést kímélő javaslatát.
A jelenlegi pénzügyminiszter és pártja a G17 Plus jóban van Európával. De nincs is oka arra, hogy magyarázkodjon. Mert a nyerészkedés és a futottak még kategóriája komolytalanná tenné a választásokat. Márpedig erre Szerbiának nincs szüksége. A szervezett bűnözés elleni eredményes harcra igen, de a jelenleginél hatásosabb eszközökkel, mert ezek nem bizonyultak elégségesnek.
A törvényjavaslat elfogadása minden esetre nagy érvágás lenne mindazok számára, akik az elnökválasztásban csak jó üzletet láttak. Ezek után az elnökválasztási ringbe valószínűleg csak a komoly jelöltek és legfeljebb egy-két újgazdag népszerűség-gyűjtögető lép be.
Liberálisok és nemzetiek Szerbiában
- Kostunica visszafordítaná az időt Szerbiában – állítja a belgrádi Vreme c. liberális hetilap. Vojislav Kostunica kormányfő eddigi erőfeszítései kizárólag arra irányultak, hogy hatályon kívül helyezze az előző kormány döntéseit Zoran Djindjic a politikai örökségét.
Nem mintha nem támadták volna eddig is a szerb kormány felvilágosult nacionalista elnökét, de a Vreme vádja nem kerülhető meg. A Vreme rendelkezik a legerősebb nyugati kötődésekkel Szerbiában. A szerkesztőség hosszú évek óta a nemzetközi közvetítők – valóban tehetséges újságírókból álló – helyi csapataként fontos tényezője a szerbiai politika alakításának. Igaz, a lap elsősorban Kostunicát támadja, de közvetve a liberális ellenlábas, a G17 Plus nevű kormánypártot is érik a csapások. Tekintettel arra, hogy a hetilap nem a szerb szavazók széles rétegeiben népszerű, a támadásnak egyelőre csak jelzésértéke van. Illetve nyomásgyakorlás a célja.
Kostunicát közvetve arra inti a hetilap, jó lesz komolyan venni a Seselj emberével vívott harcot, mert ha bekövetkezik a legrosszabb, Nikolic Szerbia elnökévé történő megválasztása a nemzetköziek tartózkodás helyett esetleg hátat fordíthatnak. A Vreme cikke a G17 Plus számára figyelmeztetés. Felhívás, hogy nagyobb lelkesedéssel gyakoroljon nyomást, serkentse Kostunicát a radikálisok elleni küzdelemre. Mert a G17 Plus korrupciós vádakkal illetett vezetőinek biztonságát jelentő külföldi szálak szükség esetén kibogozhatók.
Kostunica alkotmánya
S ezzel elérkeztünk a lényeghez. Kostunica legfontosabb politikai, de egyéni célja is, megalkotni az új szerb alkotmányt. Pontosan tudja, hogy azt a szerb parlament legnagyobb, jelenleg ellenzékben levő frakciója, Seselj radikálisai nélkül lehetetlen elfogadtatni.
Éppen ezért nem tartaná tragédiának, ha a szerb szavazók pont a radikális jelöltet állítanák az elnöki posztra. Ezzel nemcsak a dolgok demokratikus rendje állna helyre, hanem vélhetően a mandátum végéig megszabadulna az utóbbi időben erősödő Djindjic féle demokratáktól és vezetőjüktől Tadictól.
Emlékezetes, hogy a decemberi választások után Kostunica minden áron el akarta kerülni, hogy a radikálisokkal alakítson kormányt. A radikális jelölt megválasztása esetén Kostunica egyszerre a demokratikus és mérsékelt közép képviselőjévé válna. Megnőne mozgástere, s szinte biztosra vehetné a nevéhez fűződő új szerb alkotmány meghozatalát.
Kostunica kockázatos politikai játékot folytat. Ha túlfeszíti a húrt a nyugat oktató jelleggel, de akár hosszabb időre hátat fordíthat Szerbiának, sőt, a szűkebb régiónak is. Az amerikai segély késleltetése már ilyen irányú figyelmeztetés.
Kostunica mégis kockáztat. Abban bízik, hogy a nyugat a jelenlegi nemzetközi körülmények között nem teheti félre Szerbiát csak úgy. Majd elválik.
Magyarok és a szerb elnökválasztás
Kasza József elismerte: az általa nyújtott politikai támogatást eddig egy szerb elnökjelölt sem viszonozta. Az évek óta ismétlődő csalatkozásokat megelégelve, Kaszának az a jövedelmezőnek vélt ötlete támadt, hogy az elnökválasztás első körében a VMSZ is indít jelöltet. Lendülete azonban láthatóan megtorpant, miután tudomására jutott, hogy 1/10-re csökken az elnökjelöltek állami támogatása. A hoppon maradt vezető most elgondolkodhat, megtépázott népszerűségének növelése céljából vállalja, hogy saját zsebből finanszírozza az elnökválasztás első fordulójáig vihető kampányt, vagy eláll ettől a projektumtól?
Fűződik-e a vajdasági magyaroknak valamilyen érdeke a szerb elnökválasztáshoz? A válasz igen.
A radikális Nikolic győzelme a magyaroknak nem lenne jó. Ő ugyan egyetért azzal, hogy az új szerb alkotmány Szerbiát az itt élő polgárok államaként is meghatározza, de azzal már nem, hogy a nemzeti kisebbségek jogai bármilyen formában megjelenjenek a szövegben. Kostunica a kisebbségek kollektív megjelenítését nem tartja lehetetlennek, jóllehet a mikéntről még nem nyilatkozott.
A vajdasági magyarság akkor szavazhatna nyugodt lélekkel bármelyik demokrata jelöltre, már az első körben is, ha az kinyilvánítaná: fontosnak tartja, hogy a nemzeti kisebbségek kollektív jogai helyet kapjanak az új szerb alkotmányban. Ez Európa felé vinné el Szerbia hánykolódó hajóját.
A kérdés csak az, lesz-e ennyire demokratikus jelölt a versenyben?
Elfogadhatatlan a mindennapi politikai akció kiváltását célzó politikai nézet miszerint csak az EU-ban való egyesülés teszi lehetővé a nemzet Kárpát-medencében élő részeinek egységesülését. A Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációja alapvető nemzeti érdek. Ilyen ajándékot senki sem ad manapság. Főleg nem ingyen. A nemzeti integráció feltétele a szomszédos országokban az autonómia, a nemzeti szinten pedig néhány olyan integrációs projektum, amely a kettős állampolgárság eszközének igénybevételével, Magyarország számára középtávon biztosítja fenntartható gazdasági fejlődés feltételeit.
Andreas Gross, az Európa Tanács autonómia ügyekben híressé vált jelentéstevője szerint Románia nem integrálódhat az Unió nemzetek fölötti struktúrájába, ha nem teremti meg a demokrácia állam alatti szintjét. A Krónikának adott interjúban a svájci képviselő elismeri: az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács autonómiatörekvései a demokrácia eme kiterjesztését szolgálják. S a gyengébbek kedvéért hozzáteszi: az autonómia létrejötte azt jelentené, hogy a magyar közösség tagjai jobb román állampolgárok lesznek
Körülbelül ez az a határ, ameddig Európa elmegy. Ettől kezdve a helyi autonómiakövetelő erők és magyar politikai elit egészének, illetve a magyar diplomáciának a feladata az, hogy ha kis lépésekkel is, de állandóan lépkedve elérje az autonómia megvalósulását.
Először is nekünk itt a Kárpát-medencében el kell döntenünk, milyen autonómiafajtákat preferálunk. Ezt követően meg kell alkotnunk egy prezentációs modellt, amely elég konkrét ahhoz, hogy senkinek ne nyisson utat a mellébeszélésre, ugyanakkor elég általános is ahhoz, hogy ha sor kerül a helyi a körülményeknek megfelelő alkalmazására, az se ütközzön nehézségekbe. Minderre azért van szükség, hogy senki se nyilváníthassa autonómiának azt, ami nem az. Sajnos, erre a Vajdaságban már volt példa.
Dokumentumok:
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt közleménye 2004. április 18.
Következhet a vajdasági magyarok választói névjegyzéke
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt üdvözli a legfelelősebb szerb vezetők részéről – legutóbb Markovic képviselőházi elnök beszélt erről – immár harmadszor elhangzott ígéretet, vagy felismerést, hogy a nemzeti tanácsok tagjait közvetlenül kell megválasztani.
A VMDP évek óta hangoztatja, hogy a VMSZ nemzeti tanácsa pont azért nem lehet legitim képviselője a vajdasági magyarság érdekeinek, mert nem demokratikus úton, közvetlen többpárti választások útján jött létre.
Ismeretes az is, hogy a demokratikus közvetlen többpárti választás elképzelhetetlen a kisebbségi választók névjegyzéke nélkül. Továbbá, hogy a kisebbségi választók névjegyzéke alapján a parlamenti garantált helyek intézménye is bevezethető.
Szerbiában megindult az alkotmányozás folyamata, a demokratikus intézményrendszer létrehozatala és megerősítése. Eljött az ideje annak, hogy rendeződjön a kisebbségek, közöttük a magyarok nyílt és megoldatlan helyzete.
A VMDP továbbfejlesztve az eddigi felemás megoldásokat, szükségesnek tartja, hogy az új szerb alkotmányban alapintézményként helyet kapjon a perszonális autonómia, és a kisebbségi választók névjegyzékével együtt a garantált parlamenti helyek intézménye is.
A részleteket az új, szerbiai kisebbségi törvényben kell kidolgozni. A VMDP mind a szerb mind pedig a magyarországi politikai színtéren megtesz mindent, hogy a vajdasági magyarok ne maradjanak ki a változásokból. Ebben a kérdésben is fontosnak tartja az öt vajdasági magyar párt közös fellépését és kész az együttműködésre.
Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket.