|
|
http://www.vmdp.freewebspace.com/
http://de.geocities.com/vmdp2002/
2004. május 3.
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia, a számaránynak megfelelő parlamenti képviselet, valamint a magyarok számára, akik ezt igénylik, a kettős állampolgárság. A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.
A Hírlevélben tájékoztatunk a VMDP-hez közel álló civilszervezetek tevékenységéről, s közöljük azokat a dokumentumokat, amelyeket, a VMSZ nyomása alatt álló vajdasági magyar média, elsősorban a Magyar Szó és a Hét Nap mellőz. Hírlevelünk ezért az első magát demokratikusnak nevező államban megjelenő szamizdat.
Köszönjük az észrevételeket. Ezúton is jelezzük, hogy Hírlevél a VMDP által szorgalmazott új konszenzus megteremtésének jegyében foglalkozik a Kárpát-medencei magyar politikai történésekkel.
Ágoston András, a VMDP elnöke
Figyelem!
A VMDP dokumentumaival találkozhatunk a következő honlapokon is:
Ágoston András:
Magyarország az EU-ban
Új konszenzusra van szükség
A Vajdasági Magyar Demokrata Pártot és vajdasági magyarságot megelégedettséggel tölti el, hogy Magyarország május elsején az Európai Unió tagjává vált. A sikeres csatlakozást a rendszerváltó magyar nemzet közös, demokratikus fegyvertényének tartják.
Elsősorban a magyarországi magyarok, az eddigi kormányok érdeme a csatlakozás. Az ország és kormányainak sikeres ország- és társadalomépítő lendülete tette lehetővé, hogy Magyarország beléphessen az európai nemzetek bizonyítottan sikeres szövetségébe. Jó, hogy a Magyarország számára szerencsés történelmi körülmények folytán Európának is érdekében áll az EU kereteinek bővítése. A tizenöt éves versenyfutás sikeréhez hozzájárult az áldozatkész, demokratikus politizálás is, amelyet magyar közösségek folytattak. Bebizonyították, hogy a Kárpát-medencében élő magyarok a trianoni trauma ellenére hívei a határmódosítás nélküli, demokratikus átalakulásnak. Autonómiatörekvéseikkel példát statuálnak a kisebbség és a többség közötti feszültségek békés rendezésére.
A VMDP szerint most új nemzeti konszenzusra van szükség. Csak ez vezethet el a trianoni trauma távlatokat nyitó meghaladásához, s egyben a Magyarország fenntartható fejlődése feltételeinek megteremtéséhez. Ahhoz, hogy akár néhány éven belül megtörténhessen a sikeres helyfoglalás Európában, legalább 65 százalék nemzetben gondolkodó szavazóra van szükség Magyarországon. Ez a minimum, ami még biztosíthatja a nemzeti érdek határozott, megalkuvásra nem hajló képviseletét az EU-ban.
Akarja-e az EU-tag Magyarország az új magyar konszenzust? Vállalja-e a többfrontos küzdelmet a kisebbségek autonómiatörekvéseinek érvényesítéséért, másrészt a nemzet határmódosítás nélküli politikai integrációjának sikeréért? Nemzetünk felemelkedése reményében Hinni akarjuk, hogy igen!
Szembenézve a rossz demográfiai mutatók által kiváltott, sajnos tartósnak ígérkező nehézségekkel olyan új, az egész nemzetet átfogó, annak belső energiaforrásait feltáró fejlesztési stratégia, s ebben egy új foglalkoztatáspolitikai modell kidolgozása a célravezető, amelynek eredményeként a magyar nemzet egésze, teljes vértezetben állhat ki a nemzetközi porondra. A Kárpát-medencében élő magyarság ezzel a 21. századra szóló nemzeti stratégiával foglalhatja el helyét Európában. A trianoni trauma okozta hátrányból előnyt kovácsolva, ésszel, munkával és bölcsességgel elért eredmények birtokában válhat a nemzet az EU-ban versenyző élboly sikeres, netán irigyelt tagjává. A kettős állampolgárság a 21. századra szóló nemzetstratégia kimunkálásának elengedhetetlen politikai és gazdasági eszköze.
Jó, hogy a magyar politikai elit szorgalmazza a kimaradó országok mihamarabbi felvételét az EU-ba. Az EU azonban magában alkalmatlan a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjának megvalósítására. Ez magyar feladat. És most van okunk az optimizmusra.
Megnyugtató, hogy az EU-tag Magyarországnak többé nem kell szembenéznie a kisantant gáncsoskodásával: nyugodtan élére állhat a kisebbségi közösségek autonómiatörekvéseinek. A demokrácia e térségben elképzelhetetlen a magyar, de a más kisebbségi közösségek számára is elfogadható autonómia nélkül. Magyarország számára előnyös lehet, ha a történelmi feszültségek feloldása céljából, józan kompromisszumként, az EU-ban élére áll a kisebbségi autonómiákért folytatott küzdelemnek.
Minél hamarabb vállalja ezt az új tevékenységet, annál hamarabb szokják meg azok, akik eddig hihettek a csatlakozást gátló hisztériakeltés taktikájában.
Orbán Viktor:
„A státusztörvény maradványaiért persze küzdeni kell, de be kell látnunk, hogy a megoldás a jövőre nézve már nem a státusztörvény, hanem a kettős állampolgárság. Úgy tűnik, a kettős állampolgárságot könnyebben el tudjuk fogadtatni – idehaza és külföldön is -, mint a státusztörvényt sikerült, tehát én támogatom teljes mellszélességgel a kettős állampolgárságot. Az autonómiát pedig egy európai kérdésnek tartom, ami lehet egy katalánnak Spanyolországban, egy osztráknak Olaszországban, Dél-Tirolban vagy egy németnek Brüsszelben, az, bizony kijár az Erdélyben vagy éppen Kárpátalján élő magyarnak is, tehát az autonómiákat mindenhol, mint európai módszereket és megoldásokat szerintem szabad, lehet, sőt nemzeti kötelességünk is támogatni.”
Forrás: Vasárnapi Újság, 2004. április 25.
Lehet az új helyzetnek megfelelően politizálni. Bizonyíték erre a magyar ET-képviselők sikeres kezdeményezése.
Az Európa Tanács tizenöt képviselője olyan határozat elfogadását kezdeményezi, amelyben az ET Parlamenti Közgyűlése figyelmezteti Romániát, hogy a helyhatósági választásokat szabályozó törvény diszkriminatív rendelkezéseket tartalmaz, és sérti a Tanács által képviselt európai szellemiséget. A kezdeményezők mindenekelőtt a nemzeti kisebbségi szervezetek választási részvételével kapcsolatban megszabott feltételeket tartják elfogadhatatlannak.
A tervezet szerint a román helyhatósági választásokat szabályozó törvény ellentmond az Európa Tanács alapdokumentumai szellemiségének. Az említett diszkriminatív jogszabályok, különös tekintettel olyan érzékeny területen, mint a választói jog, lehetetlenné teszik egy demokratikus társadalom elidegeníthetetlen részének tekintett pluralizmus megvalósulását, és súlyos veszélyt jelentenek a demokrácia működésére Romániában. - áll a szövegben.
Az aláírók: Braun Márton (Magyarország), Németh Zsolt (Magyarország), Bauer Edit (Szlovákia), Christos Pourgourides (Ciprus), Sali Berissa (Albánia), Michael Spindelegger (Ausztria), Lord Kilclooney (Nagy-Britannia), M. Andrzej Wielowieyski (Lengyelország), Paoletti Tangheroni (Olaszország), Luc Van den Brande (Belgium), Hanne Severinsen (Dánia), Manuela Aguiar (Portugália), Andreas Gross (Svájc), Boriss Cilevics (Lettország), Renate Wohlwend (Liechtenstein).
Forrás: Szabadság, Kolozsvár
Hírlevelünkben is szóltunk már róla, hogy Kasza József a vajdasági magyarság elleni nacionalista atrocitásokról szóló híreket felpörgetve, elérte, hogy Kovács László, magyar külügyminiszter találkozót beszéljen meg a számára Kostunica, szerb miniszterelnökkel. Jeleztük azt is, hogy Kasza nem az atrocitások ügyében akar eredményt elérni Kostunicánál, hanem a saját szabadkai embereit próbálja átmenteni. Első sorban a szabadkai, s a többi magyartöbbségű község belügyi főnökeinek leváltását szerette volna elkerülni.
Mielőtt valaki azt gondolná, hogy ezek a belügyérek korrekt módon felderítettek minden a korábbi években is sorjázó nacionalista atrocitást, s ez az oka annak, hogy Kasza küzd megmaradásukért, el kell mondani, erről szó sincs. Pont ezek az urak azok, akik az elkövetőket szinte kivétel nélkül futni hagyták.
Akkor meg miről van szó? Miért küzd értük Kasza a sivatagi oroszlán bátorságával és kitartásával. A felelet egyszerű: megértették egymást. Abban, amiben kellett.
Hogy miről lehet szó, kitetszik a tizenhárom Szabadkán működő párt közös petíciójából, amelyben a Kasza országlásának idején Szabadkán lezajlott gyanús ügyletek kivizsgálását követelik egyszerre három szerb minisztertől.
Kostunica eleget tett Kovács kérésének, meghallgatta Kaszát, majd mintha mi sem történt volna, szépen leváltotta a belügyi főnököket.
Kasza tehát rászedte Kovácsot, de, a balkáni mentalitást illető alapos ismeretei ellenére csalódnia kellett Kostunicaban. Mert ő szedte rá Kaszát, nem pedig fordítva.
A vérig sértett Kasza, ahelyett, hogy felfogná már végre, hogy a vajdasági magyarság politika súlyának drasztikus csökkenése folytán rá a szerb politikai színtéren, mint kezes bárány magyar káderre sincs többé szükség, tovább hetvenkedik.
Szereptévesztésben, a riadt politikus a megbántott pózában, a Beta hírügynökségnek keményen megrótta Kostunicát, aki szerinte kijátszotta közös megállapodásukat, s további konzultáció nélkül, úgy váltotta le a magyar többségű községek belügyi főnökeit, hogy még a községi önkormányzatok elnökeit sem értesítette. Mintha Kasza még alkudozhatna bár kivel is a szerb vezetők közül.
Hogy azok a fránya rómaiak minden helyzetben tudtak legalább egy bölcs mondással szolgálni. Van idevágó szentencia is: si fractus illabatur orbis, impavidum ferient ruinae.
(Ha a világ összeomolva rászakad is, akkor is rettenhetetlenül áll a romok felett.)
A mesterségesen felfokozott médiakampánynak vége. Kasza József bejelentette: az előzetes sejtetések ellenére nem lesz jelölt a június 13-ai szerbiai elnökválasztásokon. Ehelyett megállapodást szeretne aláírni a Boris Tadic (Djindjic örököse) által vezetett Demokrata Párttal. Annak ellenére döntött így a VMSZ, hogy Kasza korábban a Demokrata Pártot is azok közé sorolta, akik korábban többször is megcsalták „a legnagyobb vajdasági magyar pártot”.
De nem ez a lényeg. A lényeg, összehozni legalább egy megállapodást. Hogy az ünnepélyes aláírás nyomán megmaradjon a nagyság illúziója. Válságban van maga a párt, de még inkább az általa képviselt évtizedes hatalompárti politika. A VMSZ csak most fogta fel, hogy eljárt felette az idő, nincs szükség önálló magyar pártra a szerb politikai színtéren.
Ezzel magyarázható, hogy egy piruettel a VMSZ felsorakozott a VMDP követelése mögé. Maga is perszonális autonómiát követelve, Kasza most már hajlandó támogatni a csapodárnak kikiáltott Demokrata Pártot.
Vesztére, mert ezzel a kijelentésével a VMSZ nemzeti tanácsának tett keresztbe. Korábban ugyanis azt állította, hogy ez az egypárti legális, ámde nem legitim testület maga a magyar (perszonális) autonómia.
Mindeközben, mintha ez az ő dolga volna, Kasza élesen bírálta a magyar kormányt, mert az – szerinte indokolatlanul – támogatja a G17 Plus nevű liberális kormánypártot. Azt a pártot, amelynek korábbi elnökjelöltjét korábban a magyar többségű községekben látványos kampánnyal igyekezett szavazatokhoz juttatni. Merész fordulattal, Kasza Labusnak most azt rója fel, hogy a Kostunica-kormány pénzügyekkel foglalkozó alelnökeként a füle botját sem mozgatja a VMSZ által jelzett szerb nacionalista kilengések ügyében ügyében. (Hacsak nem arról van szó, hogy látványosan hátat fordítva a magyar kormánynak és az MSZP-nek, esetleg a Fidesz – MPSZ segítségével, újra megpróbál bejutni a néppártok európai szövetségébe.) Ravasz.
A kérdés most már csak az, hogy a VMSZ meddig tudja elviselni a gyakori száznyolcvan fokos fordulatokat.
Koszovó: területi és perszonális autonómia a szerbeknek A múlt csütörtökön a szerb parlament zárt ülésen, egyhangúlag elfogadta Kostunica autonómia-tervét. Eszerint a kosovoi szerbek számára több körzetben területi, a szórványban pedig perszonális autonómiát kell létrehozni. Kostunica a minap Busekkel folytatott tárgyalásai során is szólt kormányának autonómia-tervéről.
A szerb parlament javasolja Kosovo tartomány közigazgatási felosztásának módosítását. Öt 1991-ben még szerb községből autonóm szerb régió jönne létre: a tartomány középső és északi részén, a Morava folyó mentén, a dél-koszovói Sar hegység környékén és a tartomány nyugati, Metóhiának nevezett részén. Az autonóm régión kívül élő koszovói szerbek kulturális és személyi elvű autonómiát élveznének.
A kosovói albánok politikai képviselői elutasítják Kostunica tervét. Korábban az egyik albán politológus a klasszikus kifogást hangoztatta: nem engedhetik meg, hogy a szerbek Kosovóban gettóba vonuljanak.
Ismerős a kifogás. Korábban a szerb hatalom is ezt hangoztatta, amikor a magyar autonómiakövetelésekről volt szó. Mégis, jó, ha tudjuk, hogy a szerb miniszterelnök a legsúlyosabb körülmények között is törődik övéivel.
Már a románok is
Kettős állampolgárságot kér a szerbiai románságnak a Szerbiai Demokratikus Mozgalom. A testület 3. kongresszusa arra kéri Bukarestet, hogy a Szerbia-Montenegróval szembeni vízumkényszer bevezetése után az anyaország azoknak is adjon kettős állampolgárságot, akiknek házastársa román. A kongresszuson elhangzott: leginkább most van szükség arra, hogy Románia segítse a környező államokban élő románságot. A szerbiai közösség szerint Zajecarban román kulturális központot, Borban konzulátust lenne szükséges létrehozni. A testület tovább igényli, hogy mint eddig, a szerbiai román fiatalok kapjanak ösztöndíjat Bukaresttől. A tanácskozás mindezt a Nastase-kormánynak címzett közleményben hozta nyilvánosságra, közli a Rompres.
Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket.