Vajdasági Magyar Demokrata Párt

http://www.vmdp.freewebspace.com/

http://de.geocities.com/vmdp2002/

HÍRLEVÉL II. évf. 31. szám

2004. május 12.

 

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia, a számaránynak megfelelő parlamenti képviselet, valamint a magyarok számára, akik ezt igénylik, a kettős állampolgárság. A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.

A Hírlevélben tájékoztatunk a VMDP-hez közel álló civilszervezetek tevékenységéről, s kö­zöljük azokat a dokumentumokat, amelyeket, a VMSZ nyomása alatt álló vajdasági magyar média, elsősorban a Magyar Szó és a Hét Nap mellőz. Hírlevelünk ezért az első magát demokratikusnak nevező államban megjelenő szamizdat.

Köszönjük az észrevételeket. Ezúton is jelezzük, hogy Hírlevél a VMDP által szorgalmazott új konszenzus megteremtésének jegyében foglalkozik a Kárpát-medencei magyar politikai történésekkel.

Ágoston András, a VMDP elnöke

 

 

 

Törvényjavaslattal az autonómiáért

 

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt választmányának döntése értelmében Ágoston András felkérte a szerb parlament két magyar képviselőjét, Takács Istvánt és Ispánovics Ist­vánt, hogy nyújtsanak be törvénytervezetet a magyar (perszonális) autonómia elfogadá­sára.

A „megkaptam – nem kaptam meg” dilemmájának elkerülése végett a képviselőket a G17 Plus párt központi címén (office@g17plus.org.yu) kerestük meg.

A VMDP abból indul ki, hogy ha a VMSZ nemzeti tanácsa perszonális autonómia lenne – ahogy a párt vezetői elő­szeretettel becézik – a szerb parlament a már hatályos ki­sebb­ségi törvény alapján fogadta volna el autonómiatervezetét. Mivel a szerb parlament, csakúgy, mint a VMDP, úgy látja, hogy az érvényes jugoszláv kisebbségi törvény nem ad erre lehető­séget, a koszovoi szerbek­nek – mellőzve a létező, hatályos kisebbségi törvényt – tényleges autonómiát kíván létre­hozni. Az utóbbi napok eseményei a szerb vezetőket igazolják: auto­nómia-ter­vüket kiindulópontként, elfogadta két fontos nem­zetközi köz­vetítő is.

A VMDP nem tartaná indokoltnak a kettős mérce alkalmazását. Mind a vajda­sági ma­gyarok, mind pedig a kosovoi szerbek esetében a kisebbségi közösség védelméről, önazonos­ságának megőrzéséről van szó. Ebből a szemszögből nézve, ha a képviselő úr vál­lalja a VMDP felkérését, ezzel a kettős mérce alkalmazásának a lehetséges vádjától men­tesíti nem­csak saját pártját, hanem a szerb kormányt és a szerb parlamentet is. Bizonyítva egyben, hogy a vezető szerb pártok ténylegesen hozzájárulnak a szerb társadalom belső demokratizálásá­hoz. A kisebbségek vonatkozásában is.

 

 

Dokumentumok:

 

Vajdasági Magyar Demokrata Párt

Temerin

Választmány, 2004. május 8.

 

Nemzeti autonómiapaktum

Határozat

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt választmánya örömét és elismerését fejezi ki mindazoknak, akik munkájukkal hozzájárultak, hogy Magyarország 2004. május 1-én, az EU tagjává válhatott. A sikerhez hozzájárultak a határon túli magyar közösségek is. Azzal minden­képpen, hogy autonómiaköveteléseiket erőszaktól mentesen, demok­ratikus módsze­rekkel igyekeznek meg­valósí­tani.

A VMDP szerint a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli nemzeti integrációjának folyamatát most az EU-tag Magyarország autonómiatörekvéseket támogató magatartása viheti előre. A Kárpát-medencén belüli nemzetrészek ügyét differenciáltan kell kezelni. A különböző régiókban élő nemzettársaink számára a helyzetüknek megfelelő straté­giára van szükség.

Ezért az EU-tag Magyarország és a kisebbségi közösségek között a Máért ülésén új kon­szenzust kell kimunkálni. Az új nemzetstratégia elemei a vajdasági ma­gyarság vo­natkozá­sában a következők:

- a trianoni trauma meghaladása a Kárpát-medencében élő magyarok határ­módosítás nélküli politikai integrációja útján;

- a Magyarország fenntartható fejlődésének feltételeit a rossz demográfiai adatok elle­nére is szavatoló, nemzeti foglalkoztatáspolitikai modell;

- a nemzeten belüli érzelmi gazdasági és politikai kommunikáció eszköze a kettős ál­lampolgárság;

- az autonómiatörekvések érvényesüléséért folytatott demokrati­kus küzde­lem.

A történelmi VMDK, majd eszmei örököse a VMDP tizennégy éve szorgalmazzák a ma­gyar (perszonális) autonómia modelljét. A modell reális alapja lehet az au­tonómiáért foly­tatott közös politikai tevékenységnek.

A VMDP által végső formába öntött modell értelmében a magyar (perszonális) auto­nómia olyan alkotmányos, illetve törvényben meghatározott közjogi keret, amelyben a vajda­sági magyarok önállóan, a vajda­sági magyar választói névjegyzék alapján, többpárti választá­sok útján hozzák létre azt a köz­képviseleti testületet, melynek tagjai nem a szerb államnak, hanem maguknak a vajda­sági magyaroknak tartoznak politikai felelősséggel.

A perszonális autonómia így létrejött tanácsa alkalmas lehet arra, hogy feltárja, kife­jezze, és a politikai színtéren legitimen képviselje a kisebbségi közösség alapvető politikai érdekeit. A perszonális autonómia tanácsa jogszabály-alkotási és végrehajtási jogosítványok­kal bír. Végrehajtó szervével együtt intézheti a kisebbségi közösség oktatással, művelődéssel valamint a közszolgálati médiával kapcsolatos ügyeit. Tényleges gazdasági, pénzügyi önálló­ságát – az alkotmányos rendnek megfelelően és a köztársasági kisebbségi törvényben megha­tározott helyével és szerepével összhangban – a magyar (perszonális) autonómia a saját va­gyonára, a szerb költségvetésből származó önálló pénzforrásokra, és a kezelésébe tartozó ok­tatási, művelődési és a közszolgálati média intéz­ményeinek kezelésében levő ingatlanaiból származó jövedelemre alapozza.

A VMSZ kisebbségi koncepciója – a minimális kisebbségi jogokra alapuló jugoszláv kisebbségi törvény, valamint a VMSZ ennek alapján létrehozott kisebbségi tanácsa – a VMDP autonó­miamodelljénél kevesebbel is beéri. Ezzel szemben a Páll-féle VMDK – fel­újítva a területi autonómiára vonatkozó követelését – a VMDP modelljénél nagyobb elváráso­kat fo­galmaz meg.

A VMDP választmánya szerint az, amit a VMSZ preferál, nem elég, amit viszont a Páll-féle VMDK követel az nem reális. A perszonális autonómia bevezetése megtörténhet az alkotmányban és a törvényben meghatározott formában és eljárásban. Működése nem igényli sem a területi elhatárolódást, sem a többségi nemzet képviselőinek intézményes rész­vételét. A területi autonómia bevezetéséhez, a megfelelő jogi környezet megteremtésén túl­menően, szükség van a számbeli többségben levő szerb nemzet státust váltó, s az autonómia területén kisebbségbe kerülő részének állandó jóindulatú együttműködésére. A többségi nem­zet domi­nanciájának a területi au­tonómián belüli elkerülésére és jóindulatú együttműködésre sem Kostunica Kosovon az albánoknál, sem Páll a Vajdaságban a szerbeknél, nem számíthat.

A VMDP választmánya kész az autonómiára vonatkozó nézetek egyeztetésére. Egy új, az autonómiát magában foglaló szerb kisebbségi törvény meghozatalára irányuló közös kez­deményezés kidolgozására is. Ugyanakkor, a magyar (perszonális) autonómiára vonatkozó modelljét – csakúgy, mint az előzőeknek, Kostunica kormánynak is megküldi elfogadásra. A magyar (perszonális) autonómia modelljét megküldi Ispánovics István és Takács István kép­viselőknek, akik a G17 Plus nevű párt listáján kerültek be a szerb parlamentbe. Felkéri őket, hogy az autonómia modellt törvényjavaslat formájában nyújtsák be a szerb parlamentnek el­fogadásra. Ezzel egy időben a VMDP – összhang­ban, az érvényben levő szerb alkotmánnyal és Kostunica kosovoi szerbek számára javasolt autonómia-tervével – újra felkéri Miroljub Labust a G17 Plus elnökét, hogy amennyiben a G17 plus magyar képviselői ezt vállalják, a párt képviselőcsoportja ne akadá­lyozza meg a magyar (perszonális) autonómiára vonatkozó törvényjavaslat benyújtását.

Nincs ok a halogatásra sem Szerbiában, sem a nemzetközi politikai színtéren.

Erre figyelemmel a VMDP vállalja a Székely Nemzeti Tanács 2004. április 24-én kelt, a Kárpát-medencei magyar autonómiakövetelő politikai erők együttműködésére vonatkozó indítványát. A különböző közösségi autonómiaformák iránti igény kinyilvánítása és demok­ratikus eszközökkel való közös képviselete nemzeti érdek.

A VMDP ott, ahol erre alkalma nyílik, szorgalmazza az autonómiakövetelésekkel kap­csolatos nemzeti szintű megegyezést, lehetőleg még a Máért júniusra tervezett ülése előtt.  A nemzeti szintű autonómia-paktum és ennek részeként a vajdasági magyarság nyílt és megol­datlan helyzetének rendezésére alkalmas autonómiamodell elfogadása lehetővé tenné az EU-tag Magyarország hatékony diplomáciai fellépését. A magyar parlamenti pártok autonómiát szorgalmazó fellépése a nemzetközi pártszövetségekben, nagyban segítheti a Kárpát-meden­cében élő magyar közösségek törekvéseinek érvényesítését. A magyar nemzet politikai elitjé­nek közös nemzetközi fellépése nyomán növekedne az autonómiakövetelő kisebbségi közös­ségek esélye, de – ha a trianoni hátrányból most előnyt kovácsol – az EU-tag  Magyarország tekintélye s politikai súlya is.

 

Vajdasági Magyar Demokrata Párt

Temerin

 

Ispánovics István, képviselő

Belgrád

 

Takács István, képviselő

Belgrád

Tisztelt Képviselő Úr!

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt és a saját nevemben tisztelettel felkérem, hogy nyújtson be törvényjavaslatot a Szerb Köztársaság Népképviselőházának, a VMDP mellékelt magyar (perszonális) autonómia modelljének elfogadása céljából. A perszonális autonómia modellje alkalmazható a többi kisebbség nyílt és megoldatlan helyzetének rendezésére is.

A VMDP Vá­lasztmánya 16. ülésén, 2004. május 8-án Temerinben, határozatot hozott, hogy felkéri a szerb parlament magyar képviselőit a fent jelzett törvényjavaslat benyújtására.

Miután Ön a szerb parlamentben megszavazta a kosovoi szerbek számára készült au­tonómiatervezetet, elvileg, de erkölcsileg indokoltan vállalhatja ugyanebben a közképviseleti testületben a magyar (perszoná­lis) autonómiára vonatkozó javaslat benyújtását is.

Ezúton jelzem, hogy a VMDP javaslatán kívül más vajdasági magyar pártok prog­ramjaiban is megtalálható ez az autonómia-forma. A Páll-féle VMDK ezen felül területi auto­nómiát is követel, a VMSZ viszont félretéve saját programjának rendelkezéseit – vélhetően részérdekeit követve – megelégszik az általa létrehozott legális, ámde nem legitim nemzeti tanáccsal.

Ha a VMSZ nemzeti tanácsa perszonális autonómia lenne – ahogy a párt vezetői elő­szeretettel becézik – a szerb parlament a már hatályos ki­sebbségi törvény alapján fogadta volna el autonómiatervezetét. Mivel a szerb parlament, csakúgy, mint a VMDP, úgy látja, hogy az érvényes jugoszláv kisebbségi törvény nem ad erre lehetőséget, a koszovoi szerbek­nek – mellőzve a létező, hatályos kisebbségi törvényt – tényleges autonómiát kíván létre­hozni. S az utóbbi napok eseményei igazolják ezt a szándékot, hiszen a szerb autonómia-ter­vet kiindulópontként, már két fontos nem­zetközi köz­vetítő is elfogadta.

A VMDP nem tartja indokoltnak a kettős mérce alkalmazását. Mind a vajda­sági ma­gyarok, mind pedig a kosovoi szerbek esetében a kisebbségi közösség védelméről, önazonos­ságának megőrzéséről van szó. Ebből a szemszögből nézve, ha a képviselő úr vál­lalja a VMDP felkérését, ezzel a kettős mérce alkalmazásának a lehetséges vádjától men­tesíti nem­csak saját pártját, hanem a szerb kormányt és a szerb parlamentet is. Bizonyítva egyben, hogy a vezető szerb pártok ténylegesen hozzájárulnak a szerb társadalom belső demokratizálásá­hoz. A kisebbségek vonatkozásában is.

Abban a reményben, hogy eddigi sajtóbeli megnyilvánulásainak megfelelően in­do­koltnak látja a vajdasági magyarság autonómiatörekvéseit, s vállalja a törvényjavaslat be­nyújtá­sát, tisztelettel:

Temerin, 2004. május 12.

Ágoston András

Mellékletek:

A VMDP magyar (perszonális) autonómiára vonatkozó modellje magyar és szerb nyelven

Levél Miroljub Labusnak a G17 Plus elnökének

 

Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket.