Vajdasági Magyar Demokrata Párt

http://www.vmdp.freewebspace.com/

http://de.geocities.com/vmdp2002/

HÍRLEVÉL II. évf. 32. szám

2004. május 17.

 

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia, a számaránynak megfelelő parlamenti képviselet, valamint a magyarok számára, akik ezt igénylik, a kettős állampolgárság. A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.

A Hírlevélben tájékoztatunk a VMDP-hez közel álló civilszervezetek tevékenységéről, s kö­zöljük azokat a dokumentumokat, amelyeket, a VMSZ nyomása alatt álló vajdasági magyar média, elsősorban a Magyar Szó és a Hét Nap mellőz. Hírlevelünk ezért az első magát demokratikusnak nevező államban megjelenő szamizdat.

Köszönjük az észrevételeket. Ezúton is jelezzük, hogy Hírlevél a VMDP által szorgalmazott új konszenzus megteremtésének jegyében foglalkozik a Kárpát-medencei magyar politikai történésekkel.

Ágoston András, a VMDP elnöke

 

 

A vajdasági magyar szembenállás politikai gyökerei

 

Visszatekintve az elmúlt másfél évtizedre a politikának két örökzöld témája volt. Az egyik a magyar autonómia a másik a vajdasági magyar közösség önálló politikai szubjektivi­tása. Az egyik oldalon állt a történelmi VMDK, majd a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, a másikon Várady Tibor, majd Kasza József vezetésével, a politikai élet többi szereplője.

A vajdasági magyar-magyar vita részvevői a mai napig eltérő véleményen vannak. A VMDP képviseli a jogszabályakotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia másfél évtized alatt kifejlesztett modelljét. Vallja, hogy a vajdasági magyarságnak belső pluralizmust építve a nemzetbe integrálódva min­dig közelebb kell lennie Budapesthez, mint Belgrádhoz. A másik oldal mellőzve az autonó­miát, rész- és csoportérde­kek védelmében állandó jelleggel, a szerb hatalommal keresi a modus vivendi-t.

Az alábbi két dokumentum egybevetésével maga az olvasó is eldöntheti, mennyire helytállóak a fenti megállapítások. Pedig azokat csaknem tizenöt év választja el egymástól.

Az egyik a történelmi VMDK elnöke és alelnöke valamint az akkori legerősebb vaj­da­sági, magát demokratikusnak nevező szerb párt képviselőinek sikertelen koalíciós egyezkedé­sét követő napon keletkezett, hogy írásban is világossá tegye a partnerek előtt, miben külön­bö­znek. A másikat 2004. május 14-én írták alá Kasza József, a szerb hatalomhoz simuló VMSZ elnöke és a szerb elnökválasztási kampány egyik részvevője Boris Tadic a volt kor­mányzó Demok­rata Párt elnöke.

 

Idézet a VMDK Kronológiából:

 

1990. XI. 5.

Ágoston András és Vékás János megbeszélést folytatott dr. Dragoslav Petrovićtyal és dr. Várady Tiborral a koalíció lehetőségeiről.

 

1990. XI. 6.

 

Kezdeményezés a személyi elvű kisebbségi önkormányzat létrehozatalára

 

Elfogadva a polgárok szuverenitásának a Szerbia új alkotmánya 1. szakaszába beé­pí­tett elvét, a vajdasági magyarok nem tagadják a szerb állam szuverenitását, de nem mon­danak le azokról a közösségi jogaikról, amelyek összhangban vannak a nemzetközi és európai jog­renddel. Ez az álláspont a többpárti parlamenti rendszerben szükségszerűen felveti politi­kai és más érdekeik demokratikus és törvénnyel szabályozott kifejezésének kérdését. E szük­séglet természetesen nem kérdőjelezi meg kötelezettségüket, hogy a Szerb Köztársaság többi polgá­rával együtt fejlesszék és óvják a köztársaság demokratikus politikai rendszerének egészét.

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége úgy véli, létrejöttek a feltételek, és megvan a reális szükséglet is a vajdasági magyarok kollektív érdekeit kifejező közjogi keretek megteremtésére. A pluralista társadalomban, a demokrácia feltételei között ezen érdekek ki­fejezésének és megvalósításának legalkalmasabb közjogi formája a személyi elvű kisebb­ségi önkormányzat.

Ennek az elképzelésnek az alapján a kisebbségi önkormányzat szerve a vajdasági ma­gyarok önkormányzati tanácsa lenne. A tanácsnak demokratikus, reprezentatív testületnek kell lennie, amely közvetlenül kifejezi a vajdasági magyarok érdekeit. Jó lenne, ha e tanács tör­vénnyel előírt kapcsolatban állna a képviselőházzal olyképpen, hogy határozatai és álláspont­jai a javaslat erejével bírjanak a képviselőházi eljárásban. Fontos, hogy e testület demokrati­kus választások útján jöjjön létre, demokratikus ellenőrzés közepette. Tagjait a köztársaság­ban élő magyar nemzetiségű választópolgárok választanák meg, valamint azok, akik nemzeti­ségi hovatartozásukról nem nyilatkoznak, vagy nem magyarként nyilatkoznak, de használják a kisebbségi jogok érvényesítése céljából létrehozott intézmények szolgáltatásait, illetve mint polgárok anyagilag támogatják a kisebbségi jogok megvalósulását. A tanács tag­jává választ­ható lenne Szerbia minden polgára nemzeti hovatartozásától függetlenül, mint valamely párt vagy polgári csoport jelöltje.

A tanács illetékessége a vajdasági magyarok kollektív nemzeti jogaival kapcsolatos kérdéseket ölelné fel. E jogokat statútum határozná meg, amelyet a képviselőház is hitelesí­tene. A tanács mindenekelőtt az oktatás, a művelődés és a tájékoztatás terén fejtené ki tevé­kenységét.

E személyi elvű többpárti összetételű tanács, demokratikusan szabályozott tevékeny­séggel és szerepkörrel, a vajdasági magyarok legitim képviselője lenne.

Az önkormányzati tanács megteremtésével létrejönnének a feltételek a vajdasági mag­yarok politikai szubjektivitásának demokratikus kifejezésére anélkül, hogy ez sértené a Szerb Köztársaság, mint állam szuverenitását és érdekeit. Az ilyen közjogi intézménynek a politikai rendszerbe való beiktatása a további demokratizálódás, a humánus viszonyok és a bizalom tényezője lenne a Szerb Köztársaságban, mint többnemzetiségű államban.

 

Magyar Szó 2004. május 15.

Stratégiai megállapodás

 

A közösen elfogadott politikai értékektől vezérelve a Demokrata Párt és a VMSZ protokollt írt alá a stratégiai együttműködésről az alábbi közös célok megvalósítására:

1. Az európai civilizációs, politikai és kulturális értékeken alapuló Szerbia, amely a Béke­part­nerség és az Európai Unió tagja,
2. 2. Vajdaság tényleges autonómiája a decentralizált Szerbia keretében, amelynek mint multietnikai európai régiónak, a szerbiai alkotmánnyal megállapított tartományi illeté­kességek keretében törvényalkotó, igazságügyi és végrehajtó illetékessége, továbbá saját vagyona és pénzügyi autonómiája van,
3. 3. Erős helyi önkormányzat, saját vagyonnal és forrásbevételekkel, egyes települések szintjén az önkormányzat bevezetése,
4. 4. A joguralom elvének tiszteletben tartása és a vállalt nemzetközi kötelezettségek mara­dék­talan teljesítése,
5. 5. Az emberi jogok védelme és teljes mérvű érvényesítése Szerbiában,
6. 6. A nemzeti kisebbségek külön jogainak védelme és következetes érvényesítése, ame­lyek szavatolják a nemzeti kisebbségek teljes és tényleges egyenrangúságát, beleértve a kisebbsé­geknek az önkormányzatra és a személyi autonómiára valamint az arra való jogát, hogy a sza­badon és demokratikus úton megválasztott nemzeti tanácsaik révén döntsenek a kultúrájukkal, az oktatásukkal, a tájékoztatásukkal és az anyanyelvük használatával kapcsolatos kérdésekről,
7. 7. A magántulajdon teljes védelme és a megoldatlan vagyonjogi viszonyok rendezése, bele­értve a nacionalizált vagyon visszaszármaztatását vagy a nacionalizált és elkobzott vagyon reális kártalanítását,
8. 8. Az olyan személyek erkölcsi és pénzbeli kártalanítása, akiket a független bíróságok ítélete nélkül üldöztek a Szerb--Horvát--Szlovén Királyság megalakításától 2000. ok­tóber 5-ig,
9. 9. A társadalmi tulajdon privatizálása és a gazdaságba való külföldi befektetésekhez szüksé­ges feltételek megteremtése,
10. Depolitizált, decentralizált hivatásos katonaság és rendőrség,
11. A leghaladóbb polgári eszméken és értékeken alapuló polgári társadalom megterem­tése Szerbiában.

 

Honvédtalálkozó Újvidéken

 

Az ötletet állítólag Bús Ottó, a VMSZ egyik frontembere adta, de a Kárpát-medencé­ben egyedülálló honvédtalálkozó megszervezését, s – mint kiderült – az azzal járó politikai kockázatot már csak a Magyar Szó két vezetője Mihók Rudolf és Kókai Péter, valamint Matuska Márton közíró, az 1944/45-ös magyarirtások kutatója, az újvidéki polgári körök ko­ordinátora és a VMDP inté­zőbizottságának tagja vállalták. Becsülettel. A politikusok közül csak Ágoston András, és Ga­lambos László, a VMSZ egyik alelnöke jelentek meg.

A honvédtalálkozón nem vett részt a belgrádi magyar nagykövetség képviselője.

A részvevők pénteken, május 7-én, Újvidéken a Magyar Szó épületében találkozhat­tak. Ez a nap a volt honvédek és a többi részvevő számára feledhetetlen élmény marad. Min­den a legnagyobb rendben zajlott le, minden a helyén volt. A köszöntők, a budapesti Hadtör­téneti Múzeum képviselőinek szakszerű történelmi visszatekintése, a könyvismertető és a könnyes boldogság a szenvedésektől mélyen barázdált arcokon.

Nyilvános összejövetelen, az ősz hadfiak jelenlétében először hangzott el hivatalosan: a Magyar Királyi Honvédség sorozott katonái a második világháborúban nem „horthyfasiszták” voltak, hanem katonák, akik a kötelességüket teljesítették. Igaz, szerencsét­len történelmi kö­rülmények között kellett nekik helytállniuk, de a Magyar Királyi Honvédség nemzetközi jog szerint működő fegyveres testület volt. Csakúgy, mint a győztesek zöme.

Bensőséges hangulatban, a találkozó részvevői leginkább a még élő hadfiak felkutatá­sát, emlékeik begyűjtését és egy újabb találkozó megrendezését szorgalmazták. Egészében véve, az újvidéki honvédtalálkozó a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli integrációjának folyamatában emberpróbáló fontos esemény volt.

A szerb politikai elitnek meg kell végre szoknia, hogy az EU-tag Magyarország tria­noni diktátummal elszakított szerbiai kisebbsége valami más, más a gondolkodásában is. S hogy ettől a világ még nem dől össze.

 

A „demokraták” manőverei és a honvédtalálkozó

 

A honvédtalálkozó hírére még egyszer felvillant a múlt a vajdasági politikai színtéren. Kommunisták, volt kommunisták, szerb nacionalisták, báránybőrbe bújt demokraták, szerbek és sajnos magyarok is, a legelképesztőbb politikai szándékokkal a háttérben, frontális táma­dást indítottak a találkozó, s a vajdasági magyarság nemzeti érzelmei ellen.

A Politika c. belgrádi napilap „Mindenki elítéli a horthystákat” címmel közli Kasza József nyilatkozatát. Aki rá sem hederítve, hogy az újságíró esetleg mást is megkérdezhet, megtette, amit szükségesnek vélt ahhoz, hogy létrejöjjön a Protokol, a VMSZ közeledése az belgrádi szerb Demokrata Párthoz. Benignus öregembereknek titulálta a volt honvédeket, és a múlt század nyolcvanas éveinek stílusában kapásból elhatárolódott, majd támadásba lendült. Szerinte „a VMSZ-nek semmi köze sincs ehhez az eseményhez”. A szervezőt pedig Matuska Mártont, felelősségre kell vonni. Úgy bizony!

A tartományi kormány VMSZ-es tagja, Bunyik Zoltán az újságíró kérdéseire vála­szolva szintén elhárította a felelősséget. Kijelentette, hogy az összejövetelről – annak ellenére, hogy ő a Magyar Szó igazgatóbizottságának elnöke – mit sem tudott. Sőt, néhány napig nem is volt Újvidéken.

De az ördög nem alszik. Bunyik tájékoztatásért felelős minisztertársa, a szintén ki­sebbségi Ruszkovski, szemmel láthatóan megrettenve a terhére róható „politikai bűntől”, saját magát és a másik kettőt is bemártva, a Politika újságírójának elmondta, hogy a találkozóról Bunyiktól értesült, s azt is, hogy ő bizony éber volt:

- Bunyikot és Kasza Józsefet is kértem, - nyilatkozta Ruszkovszki - hogy a kiadóház (a Magyar Szó) ebben ne vegyen részt. Nyíltan figyelmeztettem őket a lehetséges következmé­nyekre. Ők lennének a kisebbségi főszereplők.

 

Canak és a honvédek

 

A mocskolódók tömegéből érdemes még kiemelni a Kasza által a minap cserbenha­gyott, s hosszú évek óta magyar szavazatokért ácsingózó Canakot. Miután a VMSZ kilépett a Vajdasági Szövetség nevű koalíciójukból, Canak politikai halála elkerülhetetlennek látszik. Ha ugyanis Kasza a magyar szavazatok egy részét elviszi régi-új koalíciós partnerének a De­mokrata Pártnak Belgrádba, Canak magára marad. Róla már csak az asszimilációra lelkileg felkészült, több brosúrával lemaradt magyarok, meg a rendszerváltást megelőző tizenöt évben a hatalmi réteghez tartozó szerbek tartják azt, hogy „egy jó demokratikus párt elnöke”.

Canaknak és embereinek a honvédtalálkozó kapóra jött. Nem kellett Kasza árulására nyílt viszontárulásra vállalkozniuk.

Canakék a számukra is fontos Magyar Szó megmentésének manőverét a tartományi par­lamentben a honvédtalálkozó dörgedelmes elítélésével, a Magyar Szó első vezetőjének lemondását követelve és az ősellenség, Kostunica-párt helyi szervezetével együtt tudták csak véghez vinni. Tükrözi ez a káoszt, ami a vajdasági politikai színtéren uralkodik. Ezen kívül, Canak a ma­nőverrel akart magának még egy esélyt adni. Arra, hogy Kaszához hasonlóan az ő pártja is csatlakozhasson a belgrádi demokratákhoz.

Paradoxon ugyan, de Canak most az egyszer segített. Megakadályozta Kaszát abban, hogy a VMSZ egypárti nemzeti tanácsa a Magyar Szót is magáévá tegye. Ez is valami.

 

Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket.