Vajdasági Magyar Demokrata Párt

http://www.vmdp.freewebspace.com/

http://de.geocities.com/vmdp2002/

HÍRLEVÉL II. évfolyam 39. szám

2004. június 11.

 

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia, a számaránynak megfelelő parlamenti képviselet, valamint a magyarok számára, akik ezt igénylik, a kettős állampolgárság. A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.

A Hírlevélben tájékoztatunk a VMDP-hez közel álló civilszervezetek tevékenységéről, s kö­zöljük azokat a dokumentumokat, amelyeket, a VMSZ nyomása alatt álló vajdasági magyar média, elsősorban a Magyar Szó és a Hét Nap mellőz. Hírlevelünk ezért az első magát demokratikusnak nevező államban megjelenő szamizdat.

Köszönjük az észrevételeket. Ezúton is jelezzük, hogy Hírlevél a VMDP által szorgalmazott új konszenzus megteremtésének jegyében foglalkozik a Kárpát-medencei magyar politikai történésekkel.

Ágoston András, a VMDP elnöke

 

 

 

Ágoston András:

Nemzeti egység

A VMDP azt szeretné, ha a magyarországi európai parlamenti választásokon az Orbán Viktor vezette Fidesz – MPSZ nyerne.

Orbán Viktor az a politikai vezető, aki a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli nemzeti integrációja érdekében konkrét politikai lépéseket tesz és ezzel, jó irányba, a nemzeti integráció irányába viszi nemcsak a magyarországi politikai elit egészét, hanem magukat a magyarországi szavazókat is.

Azzal, hogy odaállt az erdélyi magyar politikai elit autonómiakövetelő szárnya, valamint az autonómia és a kettős állampolgárság mellé, hozzájárul az új nemzeti konszenzus megteremtéséhez.

Magyarország EU-csatlakozása után éles megvilágításba került az igazi, nagy nemzeti dilemma. Nemzeti integráció vagy a magyar kisebbségi közösségek belső erőforrásainak egyoldalú kihasználása? Erre a kérdésre kell feleletet adnia a magyarországi politikai elitnek, ha mielőbb sikeresen akar beilleszkedni az Unión belül zajló kemény gazdasági vetélkedésbe, és meg akarja haladni, nemcsak a trianoni traumát, hanem a jelenlegi állandó feszültséget okozó megosztottságot is.

Jóllehet ez a dilemma teljes súlyával nem jelent meg a magyarországi európai parlamenti választások előtti kampányban, a nemzeti eszmékkel való kacérkodás azok részéről, akik ilyesmivel eddig nemigen foglalkoztak, jelzi, hogy olyan eltolódás érzékelhető a közéletben, amelyre a maga módján mindenki hasznosnak tartotta reagálni. 

 

Mit akar a magyar választópolgár?

Igen, tudjuk. A politikai berkekben továbbra is tartja magát a vélekedés, hogy a magyar választópolgár fél a kettős állampolgárságtól, s a beözönlő munka-vállalók sokaságától. Akkor is, ha azok magyarok. S ez a tény nem hagyható figyelmen kívül. Ugyanakkor tisztában kell lenni azzal is, hogy a Kárpát-medence kiürülésének veszélye olyan érv, amit sokan rosszindulatúan használnak. A kisebbségben élő magyarokat, nem lehet erőszakkal, a kettős állampolgárság megvonásával helyben, illetve távol tartani. Vannak közöttük, akik egyéni boldogulását keresve mennek. Magyarországra, Európába (ott is van igény a munkájukra, hisz nem miniszteri munkahelyekre pályáznak), vagy integrálódnak, beolvadnak a helyi többségi társadalomba.

Tényleges változásokra van szükség. Fordulatra ugyanis csak akkor számíthatunk, ha a magyarországi választók legalább hatvanöt százaléka kezd el nemzetben gondolkodni, s ha felismeri, hogy a kemény EU-s gazdasági vetélkedőt csak a határontúli magyar kisebbségek integrálásával lehet megnyerni.

Ha a magyarországi politikai elit egésze, vagy túlnyomó többsége nincs meggyőződve, hogy a kisebbségi közösségek belső erőforrásai, a megmaradásért folytatott küzdelemben kia-lakult értékrendje s a nemzeti egységesülés folyamata, a jövő szempontjából jobb, mint a Kár-pát-medencében élő magyar kisebbségek munkaerejének hideg fejjel történő „felhasználása”, akkor van remény.

 

Van megoldás

A tényleges nemzeti integráció és az egész nemzet felemelkedését szorgalmazó politi-kai erők nem adhatják fel, s nem indulhatnak el a kisebb ellenállás vonalán. Szembesülésre és szembesítésre van szükség, akkor is, ha az nem hoz pillanatnyi eredményt. Szembesülhetnek a nemzeti egység dilemmájával mindazok, akik a Magyarok Világszövetsége által a kettős állampolgárság ügyében folytatott aláírásgyűjtés kapcsán döntenek: aláírják-e vagy sem. Az esetleges népszavazás hasznos lehet akkor is magyarországi szavazók, referendumon vetik el a kettős állampolgárságra vonatkozó kisebbségi kérelmeket. Egyet mindenkinek tudni kell: a nemzeti integráció kérdése mindaddig hullámzásban tartja a közéletet, amíg lesznek magyar kisebbségi közösségek a szomszédos államokban. Ezen az EU-tagság sem segíthet, hisz máris kitetszik: a kisantant szelleme ott is kísért.

Ha a politikai cél a nemzet egyesítése, a megoldás kézenfekvő. A nemzet politikai elitje rövid objektív vizsgálódás után megállapíthatja, hogy a nemzeti integráció nemcsak szociálpszichológiai szükséglet, a trianoni trauma feloldásának elengedhetetlen feltétele, hanem gazdasági érdek is.

Magyarország fenntartható fejlődése olyan kötelezettség, amelyet az EU-ban nem lehet megkerülni. Az egységes nemzetstratégia fontos eleme ugyanis az a foglalkoztatás-politikai modell, amelyben a kisebbségek belső erőforrásainak feltárása és a nemzet egésze felemelkedését segíti. Magyarország a hátrányból előnyt kovácsolva megteremtheti tartós fejlődésének alapjait, miközben serkenti a kisebbségi közösségek fejlődését és a helyben maradásuknak kedvező feltételek megvalósulását is.

Fordulatra, új nemzeti konszenzusra van szükség. Biztató, hogy immár a Magyaror Vállalkozók Szövetségének az elnöke is célszerűnek tartja a stratégiai váltást.

 

Dokumentumok

Vajdasági Magyar Demokrata Párt Temerin

Közlemény, 2004. június 6.

 

Együttműködés az autonómiáért

 

Vajdasági Magyar Demokrata Párt üdvözli az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezését, hogy a Kárpát-medencében élő magyar nemzeti közösségek autonómiakövetelő szervezetei, közképviseletei június 16-án alakítsák meg a Kárpát-medencei Magyar Nemzeti Tanácsot.

A VMDP nagyra értékeli a kezdeményezők, Tőkés László és Dr. Csapó I. József, elképzelését, hogy az autonómiatörekvések érvényesítését közös brüsszeli képviselet lé­tesítésével is segítsük.

Fontos, hogy a Kárpát-medencei Magyar Nemzeti Tanács autonómiamodelleket képviseljen mind a magyarországi, mind pedig a nemzetközi politikai színtéren. Most, miután az autonómia eszméje polgárjogot nyert az európai intézményekben, már csak a konkrét elképzelések felmutatása hozhat eredményt.

Ismeretes, hogy a magyar (perszonális) autonómia eszméje a történelmi VMDK-ban már 1990-ben megjelent, s 1992-ben sor került egy konkrét autonómiamodell kidolgozására is.

A VMDP, a történelmi VMDK eszmei és politikai örököse, 1997-ben programpárt­ként a számarányos parlamenti képviselettel és a kettős állampolgársággal együtt a magyar (per­szonális) autonómia modelljét is felvette politikai követelései közé. Elsőnek e kárpát-meden­cei magyar szervezetek közül a VMDP elmondhatja, hogy a helyi többségi hatalom - igaz, egyelőre csak a saját hasznára - a perszonális autonómia modelljét maga is elfogadta. A szerb kormány, majd a parlament is, a kosovoi szerbek számára elfogadott autonómiatervezetében a perszonális autonómia olyan alap, amelytől a Kosovo sorsáról folyó tárgyalások során sem kíván lemondani.

Szomorú tény, s ez szintén a magyar összefogás jelentőségére utat, hogy a szerb par­lament elnöke pont budapesti látogatásáról hazatérőben közölte: kosovoi szerbek súlyos em­berjogi helyzete miatt az autonómia ügyében kettős mércét kívánnak alkalmazni.

A VMDP a kettős mérce alkalmazását elvileg és gyakorlatilag is elfogadhatatlannak tartja. Belső reciprocitást, a vajdasági magyar és a kosovoi szerb kisebbség autonómiaügyben történő politikai kiegyenlítését sürgeti.

Ebben a törekvésében kér támogatást a magyarországi politikai elittől és vár fontos eredményeket a megalakuló Kárpát-medencei Nemzeti Tanácsban megvalósítható szoros együttműiködéstől.

 

Vajdasági Magyar Demokrata Párt - Temerin

Közlemény, 2004. június 8.

Nincs ígéret

 

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt figyelemmel kísérte a szerb el­nökválasztási kampányt. Azt várta, hogy az általános ígéretek mellett, a magukat demokrati­kusnak nevező jelöltek közül legalább egy konkrét utalást tesz arra, ami a vajdasági magyar­ságnak a legfontosabb: a magyar (perszonális) autonómia megvalósítására.

Nincs ígéret, sőt Tadic a magyar autonómia helyett szórólapján a Kasza-Canak vajda­ságpárti koalíció összeomlása ellenére a Vajdaság autonómiájának illúziójával akar magyar sza­vazatokat szerezni. Ez elfogadhatatlan, ez a vajdasági magyarság lebecsülése.

Marsicanin kettős mércével mér. A kosovói szerbeknek autonómiát követel, a vajda­sági magyaroknak nem. A többi jelöltre nem érdemes szót vesztegetni.

Ebben a helyzetben a VMDP konkrét segítséget a vajdasági magyarság autonómiatö­rekvéseinek érvényesítésére, az EU-tag Magyarországtól vár.

A VMDP megérti azokat a vajdasági magyarokat, akik a választások első fordulójában nem mennek el szavazni. De nem hibáztatja azokat sem, akik valamiféle demokráciát várva valamelyik általuk elfogadhatónak tartott jelöltre szavaznak.

 

Vajdasági Magyar Demokrata Párt - Temerin

Közlemény, 2003. szeptember 30.

 

A kisebbségvédelem az EU-ban nemzeti érdekünk

 

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt üdvözli a magyar kormány, és az EU testületei­ben tevékeny magyar politikusok erőfeszítéseit, hogy a kisebbségi jogok bekerüljenek az EU készülő alkotmányába.

Várható azonban, hogy a Magyarország és szomszédjai közötti kisebbségügyi viták – ismertes, hogy külügyminiszteri találkozón Szlovákia a minap is ellenvetéssel élt – az EU-ban sem szűnnek meg. Ebből csak azt a következtetést lehet levonni, hogy a Kárpát-medencében élő magyarság politikai elitjének mielőbb közös nemzeti kisebbségvédelmi stratégiát kell ki­dolgoznia, különben az esetenkénti támogató nyilatkozatokon túlmenően nem számíthatunk eredményre. Csak a világos, jól védhető és jól védett álláspontok adnak lehetőséget arra, hogy egy-egy kisebbségvédelmi törekvésünk érvényesüljön a kibővített EU tagjainak egymást ke­resztező érdekeinek szövevényében.

Biztató, hogy a kettős állampolgárság ügyében zajló vita most már könnyen lekerekít­hető: egyre inkább teret hódít a nézet, hogy az csak egy eszköz, amely nagyban hozzájárulhat a határmódosítás nélküli nemzeti integrációhoz, s egyben a trianoni trauma feloldásához.

Az EU-ban való fellépés sikere azonban nagyban függ attól, megelégszik-e Magyaror­szág a minimális kisebbségi jogok elvére alapuló megoldásokkal, vagy síkraszáll a kisebbségi közösségekben már több, mint tíz éve formálódó autonómia-elképzelések megvalósításáért is.

Eljött az ideje, hogy a magyar-magyar párbeszéd során az autonómiák szükségességé­nek dolgában immár kialakultnak tekinthető elvi egyetértés konkrét formát öltsön.

Most a legnagyobb fajsúlyú kérdés az, összeegyeztethetőnek tartja-e a magyar kor­mány és a magyarországi politikai elit egésze a szűkebb értelemben vett államérdekekért folytatott mindennapos politikai küzdelmet, amelyet a nemzetközi politikai színtéren folytat és a kisebbségi autonómiatörekvések támogatását?

Az autonómiatörekvéseket – ez az elmúlt időszakban bebizonyosodott – nem lehet csak úgy általában támogatni. Konkrét autonómiamodellek léteznek ugyan, de elsősorban a kétpólusú kisebbségi eliteken belüli érdekkülönbségek miatt, s mert a magyarországi politikai elit is túl súlyos politikai tehernek tartja a konkrét autonómiamodellek támogatását, nem rendelkeznek kellő legitimitással.

Ebben a helyzetben a VMDP mindenütt ahol alkalma van rá, szorgalmazza a konkrét autonómiamodellekre vonatkozó magyar-magyar párbeszédet mind a Vajdaságban, mind pe­dig Magyarországon. A VMDP a Vajdaság esetében a többpárti választások útján létrehozott és a végrehajtási meg jogszabályalkotási jogosítványokkal ren­delkező magyar (perszonális) autonómia modelljének a megvalósítását célravezetőnek. De támogatja, mert a helyi viszo­nyoknak megfelelnek, azokat az autonómiamodelleket is, amelyeket az alakulóban levő Erdé­lyi Magyar Nemzeti Tanács vall a magáénak.

 

 

Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünk.