Vajdasági Magyar Demokrata Párt

http://www.vmdp.freewebspace.com/

http://de.geocities.com/vmdp2002/

HÍRLEVÉL II. évfolyam 49. szám

2004. június 28.

 

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia, a számaránynak megfelelő parlamenti képviselet, valamint a magyarok számára, akik ezt igénylik, a kettős állampolgárság. A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.

A Hírlevélben tájékoztatunk a VMDP-hez közel álló civilszervezetek tevékenységéről, s kö­zöljük azokat a dokumentumokat, amelyeket, a VMSZ nyomása alatt álló vajdasági magyar média, elsősorban a Magyar Szó és a Hét Nap mellőz. Hírlevelünk ezért az első magát demokratikusnak nevező államban megjelenő szamizdat.

Köszönjük az észrevételeket. Ezúton is jelezzük, hogy Hírlevél a VMDP által szorgalmazott új konszenzus megteremtésének jegyében foglalkozik a Kárpát-medencei magyar politikai történésekkel.

Ágoston András, a VMDP elnöke

 

 

Borbély Zsolt Attila:

Nem állom meg, hogy ehhez hozzá ne szóljak

 

Mert ezek így működnek, ezek, mármint  a határon túli komprádor elitek. Nem az a lényeg számukra, hogy segítsünk valakinek, hanem az, hogy mi lehet a politikai profit szintjén behozni. Bizonyára mindenki emlékszik, hogy a VMSZ prominensei eleinte tagadták (!!!) a magyarverések etnikai jellegét (!!!). Most, hogy szerencsére – sok-sok háttérlobbizás után, erről is mesélni tudnék, mert egy-két barátom nyakig benne volt abban, hogy érzékennyé tegye a médiát a kérdésre - a nyilvánosság oda figyel, és nem lehet a dolgot eltussolni, most ráülnek ők is a hullámra. Egyébként félreértés ne legyen, nem az a baj, hogy most lépnek, s nem várok el tőlük konzekvenciát a rossz vonalon, nem várom, hogy továbbra is sunyin lapuljanak. Sőt, örülök, hogy felhasználják ok is a kapcsolati tokéjüket az ügyben. De az viszont fontos, hogy minket ez ne tévesszen meg. Hasonló a helyzet ahhoz, amikor a marosvásárhelyi pogrom magyar mártírjainak emlékét egy idő után az RMDSZ is ápolja. Üdvözlettel: BZSA

(Forrás: HUNSOR)

 

Ágoston András:

 

Ami eredmény az nem az övék, ami az övék az nem eredmény

Kasza József bankigazgató, profitorientált Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a minap felsorolta mi az, ami szerinte a kétpólusú vajdasági magyar politikai elit helyi többségi hatalomhoz simuló magyar párt tízéves működésének köszönhető.

Ami számára mindenek fölött fontos: „önkormányzati, tartományi, köztársasági és szövetségi szinten is ott voltunk, vagyunk és leszünk a hatalom részesei”. Hát igen. Biacsi Antal, a VMSZ köztársasági képviselője annak idején Milosevic embereinek csapatában tárgyalt a „becsületes albánokkal”. (Becsületes albánoknak nevezte Milosevic az albánoknak azt a maroknyi csapatát, amely hajlandó volt vele együttműködni az 1999-ben bekövetkezett NATO-bombázások előtt.)

Továbbá, a VMSZ emberei segítették a világra azt a torz kisebbségi törvényt, amely magyar (perszonális) autonómia helyett egy szerb ellenőrzés alatt álló testületet kínál a kisebbségeknek. Kasza ma már elismeri, hogy a VMSZ által létrehozott nemzeti tanács, amelyet csak elnöke Józsa László becéz perszonális autonómiának, voltaképpen nem autonómia. S hogy most már ő is (mármint Kasza József) azt tartja fontosnak, hogy a magyar autonómia szerve többpárti alapon, a magyar választók névjegyzékének alkalmazásával jöjjön létre. Ezzel a szembefordulással az a baj, hogy inkább személyes ellentétekre vezethető vissza. Nincs jele annak, hogy Kasza autonómiaügyben tesz is valamit. 

Kinek hasznos a VMSZ „kormányzati felelősségvállalása”? A vajdasági magyaroknak bizonyára nem, hisz maga Pásztor István a vajdasági – valóban szűkös – fejlesztési alap kezelője a minap panaszkodott, hogy a vajdasági magyarok közül csak kevesen igényeltek kölcsönt. Vajon miért? Mert nem akarnak gyarapodni? Aligha! Inkább arról lehet szó, hogy a magyarok óriási többsége nem tudja vállalni a fejlesztési kölcsönökkel járó terheket.

A VMSZ szerepe a „két tehetséggondozó gimnázium megalapításában” valamint a „számos magyarvonatkozású rendezvény megszervezésében” valóban eredmény. Csakhogy ezt a magyar kormányok által nyújtott segítségből valósították meg.

Egészében véve: ami eredmény az nem az övék, ami az övék az nem eredmény.

 

A kétpólusú politikai elitek és a nemzeti integráció

Tíz évvel ezelőtt a vajdasági, most az erdélyi magyar politikai elit vált formálisan is kétpólusúvá.

Tíz évvel ezelőtt a törést lehetett személyi ellentétekkel, vagy a konc körüli marako-dással magyarázni. Annál is inkább, mivel ez a kommunikációs szempontból igencsak kézen-fekvő diskurzus lehetővé tette, hogy a magyar politikai elit a magyarországi támogatások fölött diszponálva a döntőbíró szerepében viszonyulhasson az autonómiatörekvésekhez.

Az erdélyi szakadás, ellentmondásaival együtt történelmileg is tiszta vizet öntött a po-hárba. Nem a marakodás, hanem a nemzethez, s az autonómiához való viszony a törésvonal.

Ebben a kontextusban a magyarországi politikai elit alapvető, el- és átháríthatatlan dilemma elé került.

A kérdés az, lemond a határon túli kisebbségeinek az európai értékrend szerint is de-mokratikus és elfogadható integrálásáról vagy sem? Ha igen, nincs más dolga, mint odaállni a határon túli magyar politikai elitek az időközben megerősödött, vagyonilag is megtestesedett és következetesen a helyi hatalomhoz húzó kormányzati felelősségvállalást szorgalmazó szárnya mellé.

Ha viszont az EU-tag Magyarország politikai elitje tovább akarja vinni a határmódosítás nélküli nemzeti integráció megtorpanások ellenére is visszafordíthatatlannak látszó folyamatát, akkor a parlamenti pártokon belül kell világos álláspontot kialakítani. Mindenek előtt az autonómia és a kettős állampolgárság ügyében. De jó lenne azt is tudni, hogy a Magyarország fenntartható fejlődésének stratégiája számít-e a nemzet erőforrásainak egészére, s azokat be akarja-e szervesen építeni a jövőképbe, vagy csak kihasználásukra törekszik.

Jó jel, hogy a Fidesz-MPSZ kezdeményezései nyomán a nemzeti vonal erősödése már az Orbán-kormány idején előrehaladt, s az EU-tag Magyarország a kisebbségeit érintő kérdésekben, mint amilyenek a Magyar Polgári Szövetség, vagy a magyarverések ügye, már kész a nemzetközi fellépésre.

 

Dokumentumok:

Vajdasági Magyar Demokrata Párt - Temerin

Patrubány Miklós,

Elnök

Magyarok Világszövetsége

Budapest

Tisztelt Elnök Úr! Nagy örömmel vettük a hírt, hogy az Ön által vezetett Magyarok Világszövetsége összegyűjtötte a kétszázezer aláírást, amelynek alapján ügydöntő népszavazásra kerülhet sor a kettős állampolgárság ügyében.

Ha az Országos Választási Bizottság engedélyezi az ügydöntő népszavazás megtartá-sát, nagy történelmi szembesülésnek leszünk szemtanúi. Döntsenek a magyarországi választó-polgárok! Adjanak az EU számára is nyílt, világos választ a kérdésre, amely itt lebeg közöttünk: vállalják nemzetüket, a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációját, vagy sem? Én biztos vagyok benne, hogy a felelet, igen.

A kettős állampolgárság kérdését eddig – tisztelet a kivételnek – a politikai tisztségviselők, és a szakértők hada tartotta fogva. Ismeretes, hogy kongresszusi, vagy más magas szintű testületi döntés formájában eddig egyetlen magyar parlamenti párt sem állt ki a kettős állampolgárság mellett.

A kétszázezer aláírás begyűjtése ezért civil eredmény, az MVSZ nagy politikai sikere.

Tisztelt Elnök Úr! A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Már 1997-től kezdve, megszakítás nélkül kér kettős állampolgárságot a magyar államtól, s magyar (perszonális) autonómiát Szerbiától. S a nemzetközi normáknak megfelelően garantált helyeket és számarányos képviseletet követel a szerbiai parlamentben.

A VMDP a legrövidebb időn belül megkeresi a magyarországi parlamenti pártokat, és arra kéri őket, foglaljanak állást a kettős állampolgárság ügyében. Tegyenek meg mindent, hogy a népszavazás eredménye hozzájáruljon a trianoni trauma feloldásához. Sikerre, nemzeti méretű katarzisra csak közösen számíthatunk.

Tisztelettel:

Temerin, 2004. június 28.                                                                     Ágoston András

 

Megkésett dokumentáció

Lesz-e felelősségre vonás a VMSZ-ben?

"A Vajdasági Magyar Szövetségben készítik a 2003 és 2004 folyamán a magyarok ellen elkövetett atrocitások dokumentumait, hogy várhatóan július elején azt Kasza József személyesen vigye el Washingtonba, vagy más úton juttassák el egy magyar származású kongresszusi képviselőnek... A magyar lobbi azután a Helsinki Bizottságnak előkészíti, és beterjeszti a délvidéki magyarokat ért atrocitások ügyét, mondta Kasza József" - számol be első oldalas hírben a Magyar Szó újságírója a VMSZ elnökének június 23-án megtartott sajtótájékoztatójáról (K-k: Az amerikai magyar lobbi az atrocitásokról, 2004. június 24., 1. és 4. oldal).A hírrel kapcsolatban, anélkül, hogy elvitatnánk a VMSZ jogát az említett dokumentáció elkészítésével kapcsolatban, vagy a párt (bel)ügyeibe avatkoznánk, szeretnék rámutatni a következőkre:

1. Az újvidéki székhelyű Árgus - Magyar Kisebbségjogi Civil Egyesület még 2004. február 3-án a tartományi ombudsmannak eljutatta a vajdasági magyarok emberi és kisebbi jogai 2003-ban történt megsértésére vonatkozó ún. Fehér Könyvét. Az Árgus megalakulása óta folyamatosan figyelemmel kíséri a vajdasági magyarok jogainak megvalósulását és ezzel kapcsolatban eddig két (a 2001. és a 2002. évre vonatkozó) évkönyvet jelentetett meg, amelyekben megtalálhatók a kisebbségi közösségünket ért (ismert) jogsérelmek is.

2. Elegendő lett volna, ha a VMSZ az egyesületünkhöz fordul segítségért - ahelyett, hogy most post festa (az alkalmat elmulasztva, elkésve) - kezd "az atrocitások dokumentumainak készítésébe". Felkérhette volna a tartományi ombudsmant is, hogy betekinthessen a nála lévő (általunk készített) dokumentációba. Annál is inkább, mert 2003. szeptember 24-én történt kinevezését az említett funkcióra a "legtöbben" éppen a Vajdasági Magyar Szövetség soraiból kezdeményezték (VARGA Attila: Nyelvvizsgán a hivatalnokok, Magyar Szó, 2003. szeptember 25., 1. és 4. oldal).

Tehette volna ezt azért is, mert az emberi jogi biztos - a megválasztása óta elmúlt kilenc hónap alatti munkájában - nem mutatott fel jelentősebb eredményt (amit a kilengések számának emelkedése is ékesen bizonyít). ["Sorozatos etnikumközi incidensek Vajdaságban témára a nemkormányzati szervezetek által szervezett nemrégi kerekasztal-beszélgetésen elhangzott, hogy Újvidéken az idén több etnikai hátterű incidens történt, mint Slobodan Milosevic, Szerbia egykori elnöke uralkodásának utolsó hét éve alatt" - nyilatkozta Canak a Beta hírügynökségnek (Canak a belügyminiszter lemondását követeli, Magyar Szó 2004. június 22., 4. oldal)].

A hír érdekessége az is, hogy a VMSZ csak most kezdi "készíteni" a dokumentációt, miután vezetője kibukott a köztársági kormány alelnöki pozíciójából. Pedig volt elég anyag (és ido) a dokumentációhoz, mert éppen a VMSZ-nek a kormányzatban való "felelősségvállalása" idejére esik a legutóbbi magyarellenes megnyilvánulások kezdete.

3. Az Árgus a vajdasági magyarságot és az itt élő más nemzeti kisebbségeket érintő eseményekkel kapcsolatos dokumentációt már megküldte a New York-i Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) budapesti irodájának (amely most készíti az erről szóló angol nyelvű jelentést) és a Szerbiai Emberi Jogok Helsinki-bizottságának, azzal elhatározással, hogy a Vajdaságban történt atrocitásoknak hangot adjon külföldön is. Feltételezzük, hogy e két nemzetközileg is elismert szervezet által az eseményekről tudomást szereztek mindazok, akik nemzetközi szinten felléphetnek az érdekünkben.

4. Napilapunk említett hírében utalás van arra is, hogy a "szerb belügyminiszternek már akkor le kellett volna mondani, amikor a dzsámi égett", de nem esik szó a VMSZ által funkcióba emelt tisztségviselők, mint például a kisebbségügyi titkár és az ombudsman felelősségéről a történtekért. Úgy tűnik, a VMSZ most ellenzéki pártpozícióban kíván tetszelegni, holott tisztségviselői továbbra is ott vannak a vajdasági hatalmi koalícióban.

5. Nem egy amerikai, nevenincs "magyar származású kongresszusi képviselőnek" és nem a Helsinki Bizottságnak kell készíteni a dokumentációt. És Kasza úrnak is szinte felesleges ez miatt New York-ba utaznia. A VMSZ - parlamenti és a hatalomban részt vevő pártként - elsősorban a tartományi Képviselőházban és (szükség szerint) az Európa Tanácsban kell(ene), illetve már kellett volna felvetnie az atrocitások kérdését. Ez azonban nem csak a magyarverésekben nyilvánul meg, hanem sokkal szélesebb síkon: kisebbségi jogaink általános megvalósulásában is.

Végezetül: Mikor vetődik fel a VMSZ-ben az eddigi kisebbségi politika eredménytelenségéért való párt- és tisztségviselői felelősség megállapításának kérdése?

Bozóki Antal az Árgus Intézőbizottságnak elnöke

Forrás: HUNSOR

 

A VMDP temerini körzeti szervezetének közleménye 2004. június 28.

Alávaló, becstelen cselekedet

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt temerini körzeti szervezete osztozik egész Temerin felháborodásában, és a leghatározottabban elítéli a június 26-án éjjel tőrténteket, melynek során -- a rendőrség által megfogalmazott alapos gyanú szerint -- öt temerini magyar fiatal félholtra verte az 1967-ben született újvidéki Z. Petrovićot. A példátlan és Vajdaságban teljesen szokatlan és különös, eddig csak újsághírekből ismert személyiségmegalázó módon végrehajtott brutalitásra semmilyen indíték nem adhatott okot, és nem adhat felmentést. Ha a vádak megalapozottaknak bizonyulnak, a bűnösöknek bűnhődniük kell. A történtek annál is súlyosabban érintik egész közösségünket, mert az utóbbi hónapokban Vajdaság-szerte elszaporodtak a fiatalok közötti etnikai alapú leszámolások, beleértve a magyarok elleni agresszív fellépéseket is, és szinte biztosra vehető, hogy a temerini eset tovább növeli a feszültséget, ami lehet, hogy néhány zavarosban halászó politikusnak kedvez, de nem segíti a gyümölcsözőnek ígérkező szerb-magyar közeledést és a normális mindennapi együttműködést.

Mindennek tudatában a VMDP körzeti szervezete, mint már korábban annyiszor, ismételten követeli, hogy a bűnüldöző szervek a törvényes kereteket betartva, de kímélet nélkül lépjenek fel a fiatalok körében elharapózott huliganizmus minden megnyilvánulása ellen, nemzetiségi hovatartozásra való tekintet nélkül. Ugyanakkor felhívjuk a figyelmet arra is, hogy a temerini brutális támadás annak a szórakozóhelynek a közelében történt, amely a temerini és környékbeli kábítószer-élvező fiatalok kedvenc gyülekezőhelye, és amely a helybéli polgárok elégedetlensége ellenére zavartalanul működik.

Temerin, 2004. június 28.                         Csorba Béla, a körzeti szervezet elnöke