Vajdasági Magyar Demokrata Párt

http://www.vmdp.freewebspace.com/

http://de.geocities.com/vmdp2002/

HÍRLEVÉL II. évfolyam 57. szám

2004. augusztus 3.

 

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogszabályalkotási és vég­rehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia, a számaránynak megfelelő parlamenti képviselet, valamint a magyarok számára, akik ezt igénylik, a kettős állampolgárság. A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő ma­gyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.

A Hírlevélben tájékoztatunk a VMDP-hez közel álló civilszervezetek tevékenységéről, s kö­zöljük azokat a dokumentumokat, amelyeket, a VMSZ nyomása alatt álló vajdasági magyar média, elsősorban a Magyar Szó és a Hét Nap mellőz. Hírlevelünk ezért az első magát demokratikusnak nevező államban megjelenő szamizdat.

Köszönjük az észrevételeket. Ezúton is jelezzük, hogy Hírlevél a VMDP által szorgalmazott új konszenzus megteremtésé­nek jegyében foglalkozik a Kárpát-medencei magyar politikai történésekkel.

Ágoston András, a VMDP elnöke

 

 

Dokumentumok:

Az atrocitások új generációja

Vajdasági Magyar Demokrata Párt közleménye

 

A Vajdasági Demokrata Párt álláspontja az, hogy a vajdasági magyarok elleni leg­utóbbi Szabadkán és Temerinben elkövetett támadások az atrocitások új generációjának elő­hírnökei.

A „sima” utcán, kocsmában, diszkóban lezajlott magyarveréseket követően – a lagy­matag budapesti reagálások miatt, de még inkább a szerb politikai elit speciális szükségletei­ből fakadóan – a szabadkai „bunker” eset és a temerini magyar bolt molotovkoktélal történt felgyújtása csakúgy, mint az azt követő rendőri intézkedések, sőt a nyomozás „hiányosságai” a vajdasági magyarok elleni atrocitások új generációjának megjelenését jelzik.

Mi az új ezekben az esetekben?

Mindenek előtt az elkövetés módja. Mindkét esetben magánrendezvényre illetve ma­gánterületre való behatolás az, ami fontos új eleme az atrocitásnak.

Új kategóriát jeleznek a mennyiségi mutatók. Szabadkán tömegverekedés tört ki, Temerinben a nagy anyagi kárral járó tűzesetet csak a viszonylag szerencsés körülmények között történt gyors reagálás akadályozta meg.

A hatalmi szervek működésében új, hogy az illetékesek, az esetek lehető leggyorsabb felderítése és a minden fontos részletre kiterjedő közlemény kiadása helyett, a kárvallottakat igyekeznek befolyásolni mondván, nehogy az atrocitásokat önhatalmúlag nemzeti alapúnak minősítsék, mert azt a politikusok felkapják, amiből mindenkinek csak baja származhat.

S végül, de nem utolsó sorban, a szabadkai kibérelt helységben (a „bunkerben”) le­zajlott tömegverekedést követően az egyik helyszínelő hivatalos személy a kárvallottakat hi­báztatta, mert az ilyen rendezvénynek a biztonságáról, már előzetesen gondoskodni kellett volna.

Szerb verőlegényeket kellett volna fogadni? Vagy éppen magyarokat?

A hatalomnak kell megmagyarázni a közismert tényt, hogy a nemzeti alapú összecsa­pásokat, különösen, ha az egyik fél máris megfélemlített kisebbségi, nem lehet kidobó-legé­nyekkel megelőzni?

A megoldás az, hogy az érdekeltek minden nagyobb összejövetelt előre bejelentsenek a rendőrségen. A kisebbségeket nem a verőlegényeknek, hanem a rendőrségnek kell megvé­denie.

Az összképet nézve a szemlélőnek egyre inkább az lehet a benyomása, hogy a vajda­sági magyarság, megfélemlített kisebbségi közösségként, túszhelyzetbe csúszik. Mintha a szerb politikai elit újonnan kialakuló tengelyének az lenne a célja, hogy a nemzetköziek, ne csak Hágára és Kosovóra összpontosítsanak. Pontosabban, ha azokról beszélnek, legyenek figyelemmel az EU-s kisebbségekre első sorban a megfélemlített magyarokra is.

Ahhoz, hogy a vajdasági magyarság ne kerülhessen túszhelyzetbe, nem a szerb pár­tokkal létrehozott „stratégia partnerségre” van szükség, hanem a magyar pártok összefogá­sára. A stratégiai partnerséggel a VMSZ a kialakulóban levő szerb hatalmi tengely segédcsa­patává degradálódik.

Vajdasági magyar összefogásra, közös cselekvésre van szükség. A VMDP a legrövi­debb időn belül olyan koordinációs testület felállítását javasolja a magyar pártoknak, amely az atrocitások ügyében, gyorsan, összehangoltan és legitimen tud politikailag minősíteni és en­nek alapján cselekedni.  

2004. augusztus 3.

Szándékos gyújtogatás volt

                                        (A VMDP temerini szervezetének közleménye)

               A helyi közösség tanácselnöke által a helyszínen kapott, valamint egyéb forrásokból származó információink szerint július 31-ére, szombatra virradóra ismeretlen tettesek illetéktelenül behatoltak Úri Zoltán temerini kiskereskedő Dózsa Görgy utcai boltjába, mely lakóházának földszintjén helyezkedik el, és benzinespalackokkal felgyújtották az üzlethelyiséget. Bizonyos, hogy a boltból semmi sem tűnt el, tehát szinte teljesen kizárható a rablás szándéka.

               A helyi lakosság körében azonnal különféle mendemondák keltek szárnyra, sokan összefüggésbe hozzák a legújabb bűntényt a múlt heti zászlóégetéssel, valamint azokkal a fenyegető tartalmú levelekkel, amelyeket egy eddig ismeretlen, állítólagos szerb nacionalista szervezet nevében küldtek Újvidékről különféle személyeknek, többek között a pár héttel ezelőtti szerbverés miatt letartóztatottak hozzátartozóinak is.

              Ilyen körülmények között nehezen értelmezhető az illetékesek által kiadott közlemény, ugyanis érthetetlenül homályban hagy egy lényeges mozzanatot: a szándékos gyújtogatásra utaló jeleket. Nem hisszük, hogy ennek a ténynek az elhallgatása előbbre viszi a nyomozást. Ellenkezőleg: elbizonytalanítja a közvéleményt, és azt a látszatot kelti, hogy a bűnüldöző szervek nem minden szintjén veszik kellően komolyan a Temerinben napról napra romló közbiztonsági helyzetet és annak nemzetek közötti vetületét. Mintha csak valakinek az lenne a szándéka, hogy teljesen devalválja a bűnüldöző szervek iránti megrendült bizalomnak még a maradékát is.

              Követeljük a teljes igazság kimondását, követeljük, hogy a tetteseket mihamarább állítsák elő, bárkik is legyenek, és bármi is legyen tettük indítéka!

Temerin, 2004. augusztus 1.                                             

 

Az Európai Néppárt elítélte a magyarveréseket

Az Európai Néppárt ifjúsági szervezete határozatban ítélte el a vajdasági magyarokat ért atrocitásokat és keményebb fellépésre ösztönzi a szerb hatóságokat az erőszakos megnyilvánulások kapcsán. A dokumentum egyúttal üdvözli annak a belgrádi vizsgálóbizottságnak a felállítását, amely a jövőben kiemelten foglalkozik az etnikai színezetű támadásokkal és támogatja Szerbia és Montenegró integrációs törekvéseit. "

Forrás: Magyar Rádió Online 2

 

 

Magyarellenes atrocitások: Vajdaságból senki sem volt az amerikai törvényhozási meghallgatáson

Központja (CHACR) kezdeményezésére szerdán megtartott amerikai törvényhozási meghallgatásra, amelynek napirendjén a vajdasági magyarokat ért atrocitások szerepeltek. Kezdetben úgy volt, hogy Józsa László, az MNT elnöke lesz a vendég, később Kasza Józsefnek, a VMSZ elnökének a nevét említették, majd Bunyik Zoltánt, a VMSZ alelnökét jelölték erre a feladatra, s ezt hivatalosan közzé is tették. Ám Bunyik végül mégsem utazott, mert a vajdasági magyar szervezet, úgymond, még egy esélyt adott Belgrádnak, hogy a kérdés itt nyerjen rendezést. Koštunica szerb miniszterelnök közben meg is kezdte a tárgyalássorozatát Vajdaságból senki sem utazott el az Amerikai Magyarok Kongresszusi Kapcsolatainak a vajdasági magyar politikusokkal. A tanácskozástól a derűlátóbbak azt várják, hogy sikerül véget vetni az atrocitásoknak.

Mindazonáltal az amerikai kezdeménezés nem állt le. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke Nagy Sándor Andrást, a CHACR vezetőjét kérte fel a vajdasági magyarok képviseletére. A kongreszszus emberi jogi frakciója által szervezett meghallgatáson azonban megjelent Szerbia-Montenegró washingtoni nagykövete, és hírek szerint képviseltetette magát az amerikai külügyminisztérium mellett az Amnesty International is. A CHACR közleménye szerint azért kérték a meghallgatást, mert az amerikai magyarok szívükön viselik a vajdasági magyarok sorsát.

Forrás: Vajdaság Ma

 

Vajdasági Magyar Demokrata Párt -Temerin

Kasza József, elnök

Vajdasági Magyar Szövetség

Szabadka

Tisztelt Elnök Úr!

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt választmánya 2004. július 31-i, szombati ülésén megállapította, hogy a magyarverések és a vajdasági magyarok elleni más atrocitások új, az eddigieknél is veszélyesebb hulláma indult el. (Újabb magyarverés Szabadkán, zászlóégetés, egy temerini magyar keres­kedő boltjának molotovkoktéllal történt felgyújtása.) Ezenkívül várható, hogy a választási kampányban a szerb hatalom mindent megtesz, hogy kiszorítsa a magyarokat mind az önkormányzatokból, mind pedig a tartományi képviselőházból.

Arra van szükség, hogy a vajdasági magyar pártok, félre téve minden ellenségeske­dést, most összefogjanak. A cél az, hogy a helyhatósági és a tartományi választásokon meg­mutathassuk: nem félünk az ellenséges hangulattól, s egyként mondunk nemet az erőszakra és állunk ki a magyar (per­szonális) autonómia és a kettős állampolgárság mellett.

Összefogásra int továbbá a kisebbségek választási jogszabályokban rögzített hátrányos megkülönböz­tetése. Annak ellenére, hogy a hiányosságokra a VMDP rendre rámutatott, a szerb hatalom dominanciája érvényesült: sem a helyhatósági, sem a tartományi választásokra vonatkozó jogszabályok­ban nem alkalmazzák az Európa szerte elfogadott demokratikus megoldást. A részarányos ki­sebbségi részvételt sza­bályozó, a kisebbségi szavazók névjegyzéke alapján lebonyolítható többpárti választások in­tézményét. Csakis ennek alapján választhatná meg a vajdasági ma­gyarság legitim képviselőit a községi képviselőtestületekbe, illetve a tartományi képviselő­házba.

Tisztelt Elnök Úr!

Három irányban van szükség közös fellépésre.

Hozzuk létre a vajdasági magyar pártok koalícióját és indítsunk közös jelölteket, il­letve listákat, mind a helyhatósági, mind a tartományi választásokon. Figyelembe véve a vaj­dasági magyarságnak a magyar pártok működése iránt megnyilvánult indokolt elégedetlensé­gét, javaslatunk az, hogy a közös jelöltek névsorára ne kerülhessen fel egyetlen olyan politi­kus neve sem, akinek elvarratlan korrupciós ügyei vannak. A VMDP kész figyelembe venni minden ilyen irányú észrevételt, s ugyanezt elvárja el a többi magyar párttól is.

Hívjuk fel közösen a hazai és a nemzetközi közvélemény, valamint a magyaror­szági politikai elit figyelmét a vajdasági magyarság helyzetének rohamos rosszabbodására. A leg­újabb atrocitások nyomán a vajdasági magyarság már a választási előkészületek elején túsz­helyzetbe kerül, melyben a politikai feszültség növekedése, s az ezzel járó félelem jelen­tősen hozzájárulhat a magyar választók akaratának eltorzulásához.

Harmadszor, nyújtsunk be közösen átfogó módosító javaslatokat a kisebbsé­gek hátrá­nyos megkülönböztetésén alapuló, most már Isakov Vajdasági Reformpártja és más szerb pártok által is kifogásolt tartományi választási határozattervezetre. A VMSZ-nek sem jó, ha támogatja a közbotrányt keltett határozattervezetet.

Abban a reményben, hogy felelősségünk tudatában mihamarabb tárgyalóasztalhoz ülünk, visszajelzését várva, tisztelettel:

Temerin, 2004. július 31.                                                                         Ágoston András, elnök

 

Kereskedelem

"A politika most tulajdonképpen kereskedelem" - mondta egyebek között Kasza József újságírói kérdésre válaszolva, hogy felkérték-e a kormányban való részvételre, közli a január 16-i Magyar Szó.

A kérdés előzményeihez tartozik az, hogy Vojislav Kostunica, a Szerbiai Demokrata Párt elnöke (és lehetséges kormányalakító) január 14-én a párt főbizottságának ülésén hangsúlyozta: "A jövőbeni kormányba be kellene kerülniük a nemzeti kisebbségek képviselőinek is"'. Hozzátéve, hogy "az nem megoldás, hogy a kormányba azon kisebbségi képviselők kerüljenek be, akik a többségi listák révén jutottak be a parlamentbe".

Rasim Ljajic emberi jogi és kisebbségi miniszter (Kaszának a december 28-i választásokon kudarcot vallott Együtt a Toleranciáért koalícióban partnere), Kostunica kijelentése kapcsán úgy értékelte, hogy "az ajánlat korrekt" és, hogy ez az egyedüli módja annak, hogy kiigazítsák az igazságtalanságot, amit a választási törvény okozott a kisebbségeknek. Mármint azt, hogy a legutóbbi szerbiai parlamenti választások során - a többpártrendszer 1990. évi bevezetése óta első alkalommal - a kisebbségi pártok képviselői még koalícióban sem jutottak be a szerbiai parlamentbe.

Kasza ezt megelőzően a NIN című belgrádi politikai hetilap január 9-ei számában terjedelmes interjúban rezignáltan mondta el a választási kudarccal kapcsolatos megállapításait és sérelmeit. Hangoztatta, hogy a televízióból értesült, hogy a Demokrata Párt egyedül vesz részt a választásokon. Vagyis volt koalíciós partnerei még azt sem tartották szükségesnek, hogy ezt közöljék vele.

A már idézett válaszában Kasza nem utasította el az esetleges (újabb) kormánytagságot, ha erre netán felkérik: - Ha Kostunica úrnak ilyen szándékai vannak, akkor hívjon meg a tárgyalásokra. A politika most tulajdonképpen kereskedelem. Attól függ milyen kormánya lesz Szerbiának és milyen programot kínál fel a kormányalakító, annak függvényében kell mérlegelni a döntést, de hangsúlyozom egyelőre itt még nem tartunk. Hivatalos megkeresésre nem került sor - mondta Kasza József.

Ez a válasz nagyon asszociál Kaszának a választási vereség (ami kormányalelnöki tisztségébe is került) utáni megnyilatkozásaira, amikor bejelentette, hogy "benyújtja lemondását a pártelnöki funkcióról", majd utóbb a lemondás "felajánlássá" változott, amit pártjának elnöksége "nem támogatott".

… A fotelokért folytatott ádáz küzdelemből arra lehet következtetni: egyes politikai vezetőknek nem az a fontos, hogy nincs megoldva a vajdasági magyarságnak és a többi nemzeti kisebbségnek a politikai döntéshozatalban, valamint a hatalmi szervekben való intézményes képviseletének, illetve számarányos részvételének a kérdése, hanem hogy be-, illetve visszakerülnek-e a hatalmi szervekbe. (Hogy folytassák az eddigi sikertelen politikát?) Nagy megrökönyödéssel értesültünk, hogy a politika most már "kereskedelem". De ki jogosította fel ezeket a (ki)bukott politikusokat, hogy a vajdasági magyarság érdekeivel, velünk illetve a nevünkben "kereskedjenek" és "kompenzáljanak"? Meddig tűrjük még ezt? 2004. január 17.                                                                                               BOZÓKI Antal

Forrás: Vajdaság Ma

 

Köszönjük, hogy elolvasta Hirlevelünket.