Vajdasági Magyar Demokrata Párt

http://www.vmdp.freewebspace.com/

http://de.geocities.com/vmdp2002/

HÍRLEVÉL II. évfolyam 58. szám

2004. augusztus 10.

 

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogszabályalkotási és vég­rehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia, a számaránynak megfelelő parlamenti képviselet, valamint a magyarok számára, akik ezt igénylik, a kettős állampolgárság. A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő ma­gyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.

A Hírlevélben tájékoztatunk a VMDP-hez közel álló civilszervezetek tevékenységéről, s kö­zöljük azokat a dokumentumokat, amelyeket, a VMSZ nyomása alatt álló vajdasági magyar média, elsősorban a Magyar Szó és a Hét Nap mellőz. Hírlevelünk ezért az első magát demokratikusnak nevező államban megjelenő szamizdat.

Köszönjük az észrevételeket. Ezúton is jelezzük, hogy Hírlevél a VMDP által szorgalmazott új konszenzus megteremtésé­nek jegyében foglalkozik a Kárpát-medencei magyar politikai történésekkel.

Ágoston András, a VMDP elnöke

 

 

 

Ágoston András:

A tusnádi malomkő

Orbán Viktor Tusnádon, amolyan célzott malomkövet dobott a szomszédságpolitika múlt században érvényes modelljét védelmező, különböző színezetű vitézei közé. Telitalálat volt.

A bírálók három irányból próbálják érvénytelenné, de legalább súlytalanná tenni Orbán Viktornak az autonómia és a kettős állampolgárság nemzeti modelljével kapcsolatban tett meg­nyilatkozását.

Magyarországon a baloldal a belpolitikai játszótér könnyelmű és veszélyes kiterjesztését kifogásolja. Horn Gyula a hosszú évek óta felépített jószomszédi kapcsolatokat félti. Olyannyira, hogy szívből ellenzi mind az autonómiaköveteléseket, mind a kettős állampolgárságot. Az MSZP-ben küszöbön álló nemzedékváltás azonban reményre jogosít. A trianoni trauma meghaladása, valamint Magyarország fenntartható fejlődése feltételeinek megteremtése ugyanis nemzeti ügy.

A kétpólusú határon túli magyar politikai elit helyi hatalomhoz simuló szárnyának vezetői is támadnak. Ők – nem alaptalanul – a már bejáródott pozícióikat látják veszélyeztetve.

A szomszédos országok vezetői berzenkednek. Adrian Nastase román miniszterelnök ki­fogásolta az Orbán-nyilatkozatot, mégis ő az, aki a leghajlékonyabbnak mutatkozik. Levele vis­szafogott, s alapjában véve nem támasztja alá a jelenlegi szomszédságpolitika védelmezőinek félelmeit. Nastase már tudja: miután a nyugati közvélemény felhördülése elmaradt, a hidegháború eszköztárából kölcsönzött eszközök nem biztos, hogy célravezetőnek bizonyulnak. Sőt!

Új szelek fújnak Európában. Ezzel magyarázható, hogy az Európai Néppárt számára Orbán Viktor vezetésével készített jelentés egyáltalán megjelenhetett. Ilyen politikai konstellációban belevágni és kimondani, hogy a román helyhatósági választási törvény és annak gyakorlati alkalmazása antidemokrati­kus és diszkriminatív, bátor tett volt. A romániai választási folyamat megfigyeléséről szóló bizottsági jelentés, tartalmát tekintve azt bizonyítja, hogy a demokratikus közélet olyan követelmény, amelyet nem az EU-csatlakozást követően kell megvalósítani.

Orbán Viktor autonómiára és kettős állampolgárságra vonatkozó bejelentését a szomszé­dos országok kétpólusú politikai elitjének nemzetben gondolkodó része egyöntetűen támogatja. A legutóbbi választási eredmények bizonysága szerint láthatóan ezen a véleményen van a magyaror­szági választók egyre nagyobb hányada is. Reméljük, hogy azért, mert egyre inkább általánossá válik a felismerés: a Kárpát-medencében élő magyarok ügye a határoktól függetlenül közös.

Nekünk magyaroknak jó, hogy Magyarország volt és vélhetően következő kormányfője világosan bejelentette: van már magyar nemzetpolitikai elképzelés, s azt a magyar kormány a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli nemzeti integrációja konkrét modelljé­nek formájában előbb-utóbb leteszi a nemzetközi politika asztalára. E modell két tartópillére az autonómia és a kettős állampolgárság.

A támadások, valamint a miért most, és miért így kérdések mögött rejlő bírálatok Orbánt inkább erősítik, mintsem gyengítik. A nemzeti érdek világos, átfogó és demokratikus szembesítés módszerével történő felvonultatása a nemzetközi politikai színtérre, ma talán még szokatlan. De a mértéktartó, részleteiben is demokratikus új módszer máris hatásosnak látszik. Leszámítva a bel­politikai ellenállást, az érintettek, ha lármásan is, de alapjában véve mérsékelten reagáltak. A durva, akár diplomáciai bonyodalmakhoz vezető megnyilatkozások elmaradtak.

Orbán Viktor tusnádi megnyilvánulásával jelentősen felemelte tolerancia-küszöböt a Kárpát-medencében. Ez a nemzeti integráció szempontjából biztató: élni kell vele!

------------

 

A vajdasági polgári körök III. találkozója Zentán

- Mind az autonómiáért, mint a kettős állampolgárságért itt és az anyaországban ne­künk, polgári körösöknek, össze fogva kell küzdenünk, az előttünk álló, nem tudni milyen hosszú időben, de hogy a célunkat elérjük, abban biztos vagyok - mondta Hende Csaba, a ha­zai polgári körök koordinátora Zentán a Vajdasági Polgári Körök III. találkozóján.

Az ötvennyolc vajdasági polgári kör képviselői, akik Heinrich Imre szervezésében ér­keztek Zentára, érthető helyesléssel és nagy tapssal fogadták a bejelentést.

A jelenlevők megértették: Orbán Viktor szavai nyomán most már a magyarországi polgári körök támogatására is számíthatnak. Első ilyen támogató megnyilvánulás lehet, ha hozzájárulnak a kettős állampolgárságra vonatkozó ügydöntő népszavazás sikeréhez.

 

Magyarverések és a magyar diplomácia

A VMDP időben jelezte, hogy Magyarország EU-csatlakozása után megváltozik a hely­zet. A szomszédságpolitika – a vajdasági magyarok tekintetében is – csak akkor le­het hiteles mind a Kárpát-medencében, mind a nemzetközi színtéren, ha Magyarország vállalja kisebbségeit, nem hagyja, hogy sérüljenek alapvető emberi jogaik, és nem igyekszik másokra áthá­rítani saját felelős­ségét. Miután Magyarország EU-tag lett a vajdasági magyarok ellen elkövetett atrocitásokkal a magyar kormánynak és a diplomáciának is kiemelten kell foglalkozni. A jövőben már csak ennek lesz súlya.

A vajdasági magyar pártok csak egyet tehetnek. Különösebb felhajtás nélkül be kell gyűjteniük az atrocitásra vonatkozó adatokat, s el kell azokat juttatniuk Budapestre és Belg­rádba vagy Brüsszelbe. De, ami a legfontosabb, Belgrádtól és Budapesttől is azt kell követel­niük, hogy a magyarveréseket a szerb belügyi szervek mielőbb szüntessék meg.

Hogy a magyar diplomácia ilyen alapállását megértenék a belgrádi politikai körök is, arról tanúskodik a Danas c. belgrádi napilap szerkesztőségi kommentárja is.

A liberális lap, szerkesztőségi kommentárban szögezi le: benevolentiát kell látni a kívülről jövő figyelmeztetésekben, mert azok arra irányulnak, hogy Belgrádnak utat nyissanak a jó megol­dások felé. Európai szemmel nézve általános ez a meghatározás, de a xenofóbia legsú­lyosabb formáitól megnyomorított szerb politikai közéletben ez is valami.

 

Kasza szerepzavarban

Emlékezetes, hogy Kasza József bankigazgató, a VMSZ elnöke miközben júliusban Tadic köztársasági elnök Demokrata Pártjával igyekezett „örökbarátsági” megállapodásra jutni – hogy egy kicsit megkenje a tárgyalások csikorgó kerekét – a sajtóban mennydörögve követelte Kostunica kormányának lemondását.

Ez még nem lenne baj, hiszen a demokráciában a sarkon játszadozó gyerekek is kó­rusban követelhetnek ilyesmit. A baj az, hogy Kasza összekeverte a magyarveréseket, és a politikai megmaradásáért folytatott élet-halál harcát. Mindezt betetézi, tragikomikussá teszi, hogy mindeközben úgy viselkedett, mintha a vajdasági magyarság lehengerlő súllyal bírna a szerb politikai színtéren.

Az általa szorongatottnak vélt hatalom most visszavágott. A belügyminiszter helyet­tese a magyarverések ügyében szervezett szabadkai tanácskozásról, melyen hívatlanul jelent meg, egyszerűen kiküldte. Kasza ahelyett, hogy gyorsan átengedte volna a terepet a pártjához tartozó meghívott polgármestereknek, újabb baklövést követett el.

A magyarverések egy részére vonatkozó dokumentációval hadonászva azt bizonygatta az újságíróknak, hogy a tanácskozásról történt eltávolításával nem az ő tekintélye szenvedett csorbát, hanem a magyarok ügye sérült. Merthogy ő a dokumentációt az összejövetelen kí­vánta átadni a belügyminiszter helyettesének.

A jelenlevő újságírók nem tudták kideríteni, mi fáj az újdonsült bankigazgatónak, az, hogy nem maradhatott benn a zárt tanácskozáson, vagy, hogy nem adhatta át a magyarveré­sekről szóló részleges dokumentációt személyesen a belügyminiszter helyettesének? (Mert­hogy a dokumentációt átadhatta volna valamelyik VMSZ-es polgármester is.)

A vajdasági magyarságnak tudnia kell: Kasza handabandázása és magyarverések sze­mélyes promócióra való felhasználása, mint módszer, idejét múlta.

Végül magára az eseményre vonatkozóan csak egy kérdés: hogyan szándékozik Kasza a zártkörű tanácskozásról kiebrudalt állapotában hitelt érdemlően jóvátenni azt a nyári mu­lasztását, hogy amikor lehetett, akár Tadic engedélyének a hiányában is nem ment el Ameri­kába? Pedig az út nem került volna pénzébe, és a kongresszusban beszélhetett volna a vajda­sági magyarokat ért atrocitásokról. Az a lehetőség szertefoszlott. A politikában ez megenged­hetetlen fényűzés.

 

Nincs automatikus megoldás

Szemléltető oktatást tartottak az optimistáknak a szlovák nacionalista politikusok.  Emlé­kezetes, hogy Bauer Edit az Európa Parlament Szlovákiából érkezett magyar nemzetiségű kép­viselője kifogásolta, hogy a szlovák törvényhozásban nem lehet a kisebbségek anyanyelvén felszólalni.

A pozsonyi szlovák pártok még nem érzékelik az új széljárást.

Szlovákia és a szlovákság durva megsértéséről beszélnek, és azt sürgetik, hogy Euró­pát figyelmeztetni kell a magyar sovinizmus veszélyeire.

Ennyit okulásul mindazoknak, akik úgy vélik, hogy csak a szomszédos országok EU-csatlakozása után automatikusan sor kerülhet a Kárpát-medencében élő magyarok nemzeti integrációjára.

Dokumentumok:

Vajdasági Magyar Demokrata Párt - Temerin

Közlemény, 2004. augusztus 7. (A Magyar Szó mellőzte)

 

Ljaljic mellébeszél!

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt elfogadhatatlannak tartja a Szerbia-Montenegró kisebbségügyi miniszterének a vajdasági magyarverésekkel kapcsolatos magyarázkodását. Megállapítja, hogy Ljaljic kijelentése melynek a lényege, hogy a magyarokat azért verik Szerbiában, mert nincs elfogadott kétoldalú kisebbségi megállapodás, nem felel meg a való­ságnak. Szerbiában a magyarokat azért verik a felajzott nacionalisták, mert nincs határozott politikai akarat az atrocitások megfékezésére. Nincs, mert egy túszhelyzetbe szorított szerbiai magyar kisebbség, különösen, ha már évek óta hiányzik a magyar illetékesek határozott fellé­pése a nemzetközi politikai színtéren, jó szolgálatokat tehet Szerbiának. A Kosovóval illetve a háborús bűnöseivel kapcsolatos évek óta húzódó nemzetközi tárgyalásain mindenképpen.

Ljaljic miniszter, aki Józsa Lászlóval és Várady Tiborral együtt, kisebbségi politikus­ként vállalta a vajdasági magyarság autonómiatörekvéseit ellehetetlenítő ma is érvényes ki­sebbségi törvény előkészítését, mellébeszél, amikor azt állítja, hogy nem a szerb politikai aka­rat, hanem valami vegyes-bizottság akadályozhatja csak meg az atrocitásokat.

A VMDP – ahogy ezt már előkészítésének során is jelezte – ellenzi a Szerbia és Mon­tenegró-i – magyar kétoldalú kisebbségvédelmi egyezményt. Arra kéri a magyar kormányt és a magyar országgyűlést, hogy azt a jövőben se cikkelyezze be.

A keretegyezmény tartalma nincs összhangban a vajdasági magyarság alapérdekeivel, első sorban az autonómiatörekvésekkel. Igaz, a dokumentum meghozatalát annak idején tá­mogatta a jelenleg bankigazgató és egyben a VMSZ vezetője, akkor egyik szerb kormányalel­nök Kasza József is, Ez azonban nem lehet mérvadó, amikor egy a szocializmusban honos viszonyokat idéző, a magyarság alapérdekeivel szemben álló és csak a szerb oldalnak hasznos egyezményről van szó. A Ljaljic vezette minisztérium, a szerb-montenegrói oldalon valóban gyorsan elfogadtatta a már említett magyar szerzők patronálásával készült kisebbségvédelmi egyezményt. El, mert a dokumentum magán viselte a magyar fél EU-csatlakozási görcsben az autonómia ügyében tett engedményeit, s elfogadásához a szerb-montenegrói vezetésnek konk­rét külpolitikai érdeke fűződött.

A VMDP a Máért következő ülésén kezdeményezi egy olyan autonómiacsomag elfo­gadását, amely alkalmas lenne a magyar nemzet határmódosítás nélküli integrációjára irá­nyuló törekvés nemzetközi megjelenítésére. Ezt kellene a kétoldalú kisebbségvédelmi egyez­mény elfogadása előtt beépíteni a dokumentumba. Ha az EU-tag Magyarországnak egy ilyen, a formájában és tartalmában is meghaladott kétoldalú megegyezésre egyáltalán szüksége van.

 

Állásfoglalás a vajdasági magyarok ügyében

A Sepsiszéki Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) megdöbbenéssel állapítja meg, hogy a Kárpát-medence magyar érdekképviseletei, de főként a magyar kormány, közömbösen szemlélik a vajdasági magyarokat ért sérelmeket. A szervezet állásfoglalásában felszólítja a magyar kormányt, hogy a határain kívül élő magyarság érdekében lépjen fel határozottan, és felkéri a szerb hatóságokat, vessenek véget a bántalmazás-sorozatnak, és a bűnösök nyerjék el méltó büntetésüket. Ugyanakkor az MPSZ sepsiszéki szervezete arra ösztönzi a Kárpát-medence civil szervezeteit, hogy a leghatározottabban adjanak hangot tiltakozásuknak.

- Ha nem lépünk fel közösen a bármely nemzetet ért bántalmazás ügyében, ha nem vetnek véget az érintett hatóságok a visszaéléseknek, akkor a jelenség kiterjedhet akár az egész Kárpát-medencére, s minden bizonnyal fő áldozata a magyarság lesz - szögezi le állásfoglalásában a Sepsiszéki Magyar Polgári Szövetség (MPSZ)

 

Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket.