Vajdasági Magyar Demokrata Párt

http://www.vmdp.freewebspace.com/

http://de.geocities.com/vmdp2002/

HÍRLEVÉL II. évfolyam 67. szám

2004. szeptember 05.

 

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogszabályalkotási és vég­rehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia, a számaránynak megfelelő parlamenti képviselet, valamint a magyarok számára, akik ezt igénylik, a kettős állampolgárság. A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő ma­gyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.

A Hírlevélben tájékoztatunk a VMDP-hez közel álló civilszervezetek tevékenységéről, s kö­zöljük azokat a dokumentumokat, amelyeket, a VMSZ nyomása alatt álló vajdasági magyar média, elsősorban a Magyar Szó és a Hét Nap mellőz. Hírlevelünk ezért az első magát demokratikusnak nevező államban megjelenő szamizdat.

Köszönjük az észrevételeket. Ezúton is jelezzük, hogy Hírlevél a VMDP által szorgalmazott új konszenzus megteremtésé­nek jegyében foglalkozik a Kárpát-medencei magyar politikai történésekkel.

Ágoston András, a VMDP elnöke

 

Tizenkétezer aláírás

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt felkészült a szeptember 19-én esedékes szerbiai helyhatósági és a vajdasági képviselőházi választásokra.

A helyhatósági választásokon a VMDP 12 községi listával lesz jelen, s öt községben ringbe száll a polgármesteri székért is. A VMDP-nek vajdasági képviselőházi választásokon 6 képviselőjelöltje jelenik meg a szavazólapokon.

A jelölések támogatására a VMDP embert próbáló körülmények között több mint ti­zenkétezer vajdasági magyar támogató aláírását szerezte meg.

A VMDP szegény párt. „Saját” hitelesítő hivatalnokok, „saját” választási bizottságok és főleg anyagiak hiányában nem tudta összegyűjteni azt a 3000 közigazgatási eljárásban hi­telesített aláírást, ami a tartományi lista felállításához kell. Ennek ellenére azok a vajdasági magyarok, akik egyetértenek a VMDP kettős állampolgárságra bejelentett igényével, s a ma­gyar (perszonális) autonómiára vonatkozó követelésével – mind a helyhatósági, mind a tarto­mányi választásokon – szavazhatnak a párt jelöltjeire.

Csak a Vajdasági Magyar Demokrata Párt Ágoston András neve alatt futó és listáit és jelöltjeit kell a szavazócédulákon megkeresniük.

 

Ágoston András:

Szabadka külön eset

Dr. Sepsey Csaba felcsillantja a reményt

Szabadka az elmúlt másfél évtizedben – eltekintve a maffiaele­mektől terhes gazdasági élet főszereplői által emelt, kirívóan hivalkodó épületektől – a leépü­lés szakaszába jutott. Aránytalanul nagy Szabadkán a magyar munkanélküliek száma. Soha ilyen kevesen nem dol­goztak az állami szervekben, szervezetekben, mint manapság. A szerb menekültek beözönlése és magyarok áttelepülése nyomán jelentősen megváltozott Szabadka nemzetiségi összetétele. A korrupció, a klientúra uralma minden szinten ránehezedik a városra. A tíz „gazdag magyar” képviseletében Kucsera Géza, Kasza jelenlegi kezes bárány polgár­mestere, valamint Miskolci József temetkezési vállalkozó és Internet szolgáltató, médiájuk teljes támogatása mellett, ket­tős céllal indulnak a választásokon. Egyrészt, a magyar politikai elit hatalomhoz simuló szár­nyának magyarságon belüli támogatottságát igyekeznek felmu­tatni, másrészt – amennyiben ez a zavaros politikai helyzetben netán kivitelezhető lenne – a labancok politikai befolyásának megtartását, illetve növelését szeretnék elérni.

A torz társadalmi struktúra, a politikai érdekviszonyoknak Szabadkán kialakult szöve­vényes modellje alkalmatlan arra, hogy ez a fontos, a magyar határhoz legközelebbi szerbiai nagyváros – amelyben a magyaroknak még mindig relatív többsége van – elinduljon Európa felé. Változásokra van szükség.

A változások szükségességét nem cáfolja, inkább aláhúzza a tény, hogy a szabadkai polgármester-választás magyar vonatkozásban – a VMDP szűkös anyagi lehetőségeiből szár­mazó hátrányától függetlenül – a kétpólusú vajdasági magyar politikai elit közvetlen megmé­rettetésének is tekinthető. A már véglegesített magyar jelöltek között csak dr. Sepsey Csaba mondhatja el magáról, hogy az elmúlt másfél évtizedben sorozatosan bizonyított: sem elveit, sem a szabadkai meg a vajdasági magyarok alapérdekeit nem hajlandó odadobni egy tál len­cséért.

 

Mit mondanak a szerbek?

Egész Szabadkát tekintve, a kérdés az, van-e dr. Sepsey Csabán kívül olyan változáso­kat hir­dető jelölt, aki az elmúlt időszakban maga is nem vált már hiteltelenné? Erre vonatko­zóan a magyar, horvát és a szerb választópolgárok fognak együttesen dönteni.

A belgrádi NIN c. politikai magazin – a szerb nemzeti érdekek következetes képvise­lője – múlt heti számában kerek perec kimondja: Szabadkán a szabadkai polgármester-vá­lasztás a annak ellenére, hogy maga nem vesz benne részt, Kasza Józsefért vagy ellene szóló népszavazássá válik. A hetilap idézi Mirko Bajicsot, a Szabadka, a Mi Városunk nevű, féltu­catnyi pártot számláló ellenzéki koalíció jelöltjét, aki rendszerváltáshoz hasonlítja a szabadkai polgármester megválasztását. Bajics azt állítja, hogy a VMSZ pánikban van, mert tudja, hogy Kaszával nem nyerhet választást, ezért Kucserával áll elő, és a magyarok veszélyeztetettségé­ről szóló történetekkel.

A NIN szerint a közel negyven százalékban magyarok lakta városban a versengés vé­gül két magyar jelölt között fog eldőlni a második fordulóban. Ez nem lenne rossz, hiszen a hetilap Kucsera esetében ugyanazt kifogásolja, amit a VMDP is. Nevezetesen, hogy Kucsera Kasza „bólintása nélkül még a sajtótájékoztatón sem nyitja ki a száját”.

A NIN behatóan foglalkozik dr. Sepsey Csaba személyével. Idézi a VMDP jelöltjét, aki közli, hogy a választás legnagyobb célja, hogy a várost megszabadítsák „a nagy kereszt­apától”. Sepsey ezt azzal indokolja, hogy a VMSZ elnöke politikájával „több magyart űzött ki a városból, mint Milosevics és Seselj együttvéve”, Szabadkán kliensrendszer alakult ki, amelyben dominálnak Kasza pártkatonai, akiknek kacsintása nélkül egy garázst sem lehet felépíteni a városban.

 

A pénz és a média

Új jelenség, hogy a pénz és a média először játszik igazán fontos szerepet a vajdasági kétpólusú vajdasági magyar politikai elit helyi hatalomhoz simuló szárnyának választási kam­pányában. Ennek a következménye kettős.

A helyi és a felsőbb szintű hatalomban való szerepvállalás elsődleges céllá vált. Min­den más, autonómia, kettős állampolgárság, magyarverések politikai reklámcélokat szolgál­nak. Tény, hogy a VMSZ uralja a vajdasági magyar médiát. Nemcsak a hatalmi pozícióból eredő lehetőségeket, a hitelesítés tekintetében meglevő befolyását használhatta ki szinte ellen­őrzés nélkül, hanem a budapesti támogatásokra alapuló egyeduralmát is. A VMSZ nemzeti tanácsa által birtokba vett Magyar Szó c. napilap, a Kasza érdekeltségébe tartozó szabadkai rádió és a szintén budapesti pénzből működtetett Mozaik TV is ugyanazzal az egypárti propa­gandával igyekszik a magyar választók bizalmát megnyerni.

De, van egy másik veszély is. A hatalom felé kacsingató gazdag magyar vállalkozók egy csoportja eszköznek tekinti a politikát és magát a VMSZ-t is akarja átvenni. Szabadkai jelöltjük világosan kimondta, ők nem politikusok, hanem szakemberek, akiknek a célja a gya­rapodás.

Éppen ezért, a soron következő választások fontos adatokat szolgáltathatnak a ma­gyar szavazótábor helyzetfelismerő képességéről.

Eddig a vajdasági magyarok a legnehezebb helyzetekben is meg tudták különböztetni a különböző politikai opciókat. Hogy ez nagyjából ma is érvényes, bizonyítja a VMSZ-es Korhecz tartományi kisebbségi titkár példája is. Neki nem elég, hogy a nagy anyagi kiadások­kal járó aláírás-hitelesítési eljárást belekomponálta a tartományi választási határozatba, s az sem, hogy a VMSZ befolyása alatt álló újságírók gyakran szerepeltetik. Jelöltként, a vá­lasz­tási programjába felvette a perszonális autonómiát. Tudja, hogy a magyar (perszonális) auto­nómia hangoztatása a vajdasági magyar választó tudatában a VMDP autonómiakövetelé­sét idézi fel, s a szükség törvényt bont alapon idegen tollakkal kíván a választási kampányban ékeskedni.

Az jó ugyan, ha a kétpólusú vajdasági magyar politikai elit is elismeri, hogy a vajda­sági magyarság akarja a kettős állampolgárságot és a magyar (perszonális) autonómiát. Az viszont rossz az, hogy saját részérdekeit szem előtt tartva a labancok eme díszes képviselője tényleges az autonómiát a még utánzatnak is rossz VMSZ-es nemzeti tanáccsal igyekszik be­he­lyettesíteni.

 

Sírnak a nemzeti tanácsok

Miközben a VMSZ-es jelöltek a média támogatásával azt hirdetik, hogy nemzeti tanácsuk már maga a perszonális autonómia, e szerencsétlen politikai képződmények képviselői (Korheczék és Józsáék kormányzati szerepvállalásuknak „köszönhetően” nemzeti tanácsokat hozattak létre a többi kisebbséggel is) Szabadkán zárt ajtók mögött, egymás vállára borulva sírták el bánatukat. Hogy a szandzsáki bosnyák tanács ellen szerb sajtókampány folyik, hogy a szerbiai parlamentnek még a kisebbségügyi bizottsága sem akar bajaikkal foglalkozni, és még a tiszt­viselőik fizetésére sincs pénz. Hiányolják továbbá, hogy a szerb hatalom nem akarja létre­hozni a felemás kisebbségi törvénnyel előirányzott szövetségi nemzeti tanácsot, amely remé­nyeik szerint egységesen léphetne fel a kisebbségek érdekében stb.

Az igazi botrányos közlés azonban a kellemetlen helyzetekben a Józsa nemzeti tanácsi elnö­köt rendre helyettesítő Pásztor Bálintnak jutott osztályrészül. Ő arra panaszkodott, hogy a VMSZ nemzeti tanácsa a szerb miniszternél azt sem képes elérni, hogy az Apáczai Alapít­vány által küldött magyar tankönyvek, kiszabaduljanak a szerb vámosok fogságából, s eljus­sanak a vajdasági magyar diákokhoz.

A probléma magva láthatóan az, hogy a szerb hatalom a nemzeti tanácsokat – mert a gyakor­latban sincs legitimitásuk – nemigen veszi emberszámba.

Nem, mert más a célja velük.

 

Figyelnek a szlovákiai magyarok is

Íme egy kuriózum, amit érdemes kiemelni. A belgrádi hetilapot csak a pillanat vonzá­sában érdekli a magyar pártok viaskodása. Látszik ez abból is, hogy dr. Sepsey Csabát követ­kezetesen egy másik magyar párt jelöltjeként mutatja be. Ami végül is nem meglepő, inkább indikatív jelenség. Ezzel szemben a Pozsonyi Új Szó c. napilap, amely gyors reagálással szemlézi a NIN cikkét, nem veszi át a NIN hibás közlését. Tudja, hogy dr. Sepsey Csaba a VMDP jelöltje.

Arról lenne szó, hogy a határmódosítás nélküli nemzeti integráció folyamatának ered­ményeként Szabadka – ebben a vonatkozásban – közelebb van a szlovákiai magyarokhoz, mint Belgrád? Jó ezzel a gondolattal eljátszadozni, még akkor is, ha „csupán” arról van szó, hogy az Új Szó az általa alkalmazott magas szakmai mércéknek köszönhetően tár gyors és pontos információkat a lap olvasói elé.

 

Biztonsági kockázat

Ha valakinek kétsége volt afelől, hogy a magyarveréseket a saját politikai részérdeke­iktől vezérelt VMSZ-es politikusok le tudják csitítani, az téved. A választási kampány idejére a rendőrség visszafogja ugyan a forrófejű szerb fiatalokat, de mindez nem megoldás.

Tadic még csak nem is nyilatkozott, Kostunica elismeri ugyan, hogy baj van, de nem tartja szükségesnek a helyzet internacionalizálását. A Tadic-Kostunica tengely igyekszik el­jelenteleníteni a nemzetközi érdeklődést, s ezzel szemléltető oktatásban részesíti a magyar érdekelteket. Nem mellékes, hogy pont Szabadkán a Tadic-párti polgármesterjelölt azt veti a „stratégiai partner” Kasza szemére, hogy a magyarverésekkel kapcsolatos kampányt – végső bukását megelőzendő – ő maga szervezte, s hogy az európai érdeklődők láthatják, vaklárma volt a magyarverésekkel kapcsolatos méltatlankodás.

Kovács László magyar külügyminiszter elfogadja a még 1994-ben a történelmi VMDK-ban kimondott értékelésünk felét. Nevezetesen, hogy a Vajdaságban a magyarok el­leni atrocitások nemzetközi biztonsági kockázatot jelentenek. Ez azonban nem elég. Hozzá kellene tenni, hogy az állandó jellegű biztonsági kockázat, csak a tényleges autonómia csök­kentheti.

Igaza van viszont Tabajdi Csabának, aki figyelmeztet: az EU-ban a kisebbségvédelem gyermekcipőben jár, s ezért a hatékonyságot a biztonsági kockázatra való utalással is növelni lehet, sőt kell is.

Van-e rá esély, hogy a magyarverésekkel kapcsolatos kampány lecsendesedése után, a magyarság megfélemlítése ne folytatódhasson, s a vajdasági magyarság ne kerüljön túszhely­zetbe?

Van, de akkor jóval szervezettebben kell fellépnünk.

A vajdasági magyar pártoknak koordinációs pontot kell létrehozniuk, amelybe minden atrocitásra vonatkozó hírt el kell juttatni. A hírt hozó párt tárgyra vonatkozó minősítésével együtt. A következő lépésben értesíteni kell a belgrádi magyar nagykövetséget, a szerb bel­ügyminisztert és a Határon Túli Magyarok Hivatalát. Természetesen a koordinációban együttműködő minden magyar pártot és a sajtót is.

Eddig nem volt róla szó, most ki kell mondani: megengedhetetlen, hogy a belgrádi magyar nagykövetség előkelő idegenként viszonyuljon a történtekhez. Arra van szükség, hogy a magyar pártok és szervezetek információinak nyomán a súlyosabb eseteket minden­képpen a belgrádi nagykövetség megbízottja hitelesítse, bizonyítva ezzel mind az áldozatok­nak, mind Belgrádnak, hogy az EU-tag Magyarország odafigyel, ahova kell.

A továbbiakban – szoros együttműködésben az EU és ET magyar képviselőivel – ál­landósítani kell az autonómiával kapcsolatos magyar követeléseket. A Vajdaságban csak a tényleges, magyar (perszonális) autonómia adhat olyan közjogi keretet, amely a többi között alkalmas az interetnikai feszültségek csökkentésére, s egyszer talán teljes kiküszöbölésére is.

 

Dokumentumok:

Önerőből szervezi meg a népszavazást az MPSZ

Önerőből szervezi meg a székelyföldi területi önrendelkezésről szóló népszavazást a Magyar Polgári Szövetség, ha a Székely Nemzeti Tanács referendum-kérését visszautasítják a megyei tanácsok - jelentette ki tegnap Szász Jenő, az MPSZ elnöke, miután az SZNT levélben kérte a politikai szervezetet, hogy támogassa autonómiatörekvéseit. Szász Jenő szerint, bár az MPSZ által szervezett népszavazásnak nem lennének közjogi következményei, közösségi aka­ratnyil­vánításként mind Romániában, mind az Unióban segítené a magyarság autonómiatö­rekvését.

Forrás: Erdály Ma

 

Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket.