http://www.vmdp.freewebspace.com/
http://de.geocities.com/vmdp2002/
2004. szeptember 16.
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia, a számaránynak megfelelő parlamenti képviselet, valamint a magyarok számára, akik ezt igénylik, a kettős állampolgárság. A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.
A Hírlevélben tájékoztatunk a VMDP-hez közel álló civilszervezetek tevékenységéről, s közöljük azokat a dokumentumokat, amelyeket, a VMSZ nyomása alatt álló vajdasági magyar média, elsősorban a Magyar Szó és a Hét Nap mellőz. Hírlevelünk ezért az első magát demokratikusnak nevező államban megjelenő szamizdat.
Köszönjük az észrevételeket. Ezúton is jelezzük, hogy Hírlevél a VMDP által szorgalmazott új konszenzus megteremtésének jegyében foglalkozik a Kárpát-medencei magyar politikai történésekkel.
Ágoston András, a VMDP elnöke
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt választási hirdetése:
Kettős
állampolgárság, perszonális autonómia
A Vajdasági
Magyar Demokrata Párt újra egyedül indul a választásokon.
Ennek két oka
van.
Az egyik,
hogy nem sikerült létrehozni a vajdasági magyar pártok koalícióját. A másik is
fontos: ismét nagy szükség van arra, hogy a kettős állampolgárság és a magyar
(perszonális) autonómia ügyét a vajdasági magyarok szavazataival is
alátámasszuk.
A tartományi
választási határozatból fakadó jogi visszásságok, botrányok, megnehezítették a
munkánkat, ennek ellenére több mint 12 ezer támogatói aláírással a VMDP
jelöltjei ott vannak a legjobbak között.
A VMDP
jelöltjei szavatolják a változásokat és a magyar érdekek képviseletét!
Tartományi
jelöltjeink:
Szabadka: dr.
Sepsey Csaba, László Gyula és Kanász Attila, Ada: Zolcer István, Becse: Rózsa
Péter, Temerin: mgr. Pál Tibor.
Polgármesterek:
Szabadka: dr.
Sepsey Csaba, Ada: Zolcer István, Temerin: Gusztony
András, Szenttamás: Robotka Angéla. Csókán
támogatjuk Tóth Árpádot, a polgárok csoportjának jelöltjét.
Községi
listavezetők:
Szabadka: dr.
Sepsey Csaba, Kanizsa: Hegedűs László, Zenta: Heinrich Imre, Ada: Zolcer István, Becse: Varnyú Ilona, Temerin: Gusztony
András, Csóka: Süveges Melinda, Újvidék: Matuska
Márton, Zombor: Neveda
Ferenc, Szenttamás: Robotka Angéla, Topolya: Kovács
László, Kishegyes: Kiss Kornél.
Arra kérjük a
vajdasági magyarokat, menjenek el szavazni, keressék meg a VMDP jelöltjeit és
szavazzanak rájuk.
A VMDP olyan
párt, amely függetlenül a politikai széljárástól, azt teszi, amit mond.
Aki magyar, velünk
tart!
Ágoston
András, a VMDP elnöke
Ágoston András:
A VMSZ kezében a Magyar Szó
A VMSZ vezetősége bekebelezte a Magyar szót. A Magyar Szó Lapkiadó Kft. igazgatója, a lap főszerkesztője, valamint a Kft. igazgatóbizottságának hat kültagja, közöttük az elnök, a VMSZ legszűkebb köreiből kerültek ki. Az igazgatóbizottságba a Magyar Szó szerkesztősége három tagot ad. Egyidejűleg, a VMSZ nemzeti tanácsának tájékoztatási bizottságának elnöke az évtizedes komisszári tapasztalatokkal rendelkező Fehér István lett.
A bekebelezésről – egyhangúlag – a VMSZ Józsa László által vezetett nemzeti tanácsa döntött. Józsa szerint, aki a biztonság kedvéért maga is tagja a Kft. Igazgatóbizottságának, ez jó megoldás, s ha a Magyar Szó szerkesztősége nem jelöli is ki a saját képviselőit a Kft. Igazgatóbizottságába, a testület működőképes lesz. Különben is, így Józsa, alapítói eréllyel állnak ellen minden visszahúzó törekvésnek.
Józsának hihetünk. Ha tudja, hogyan kell bánni a vajdasági magyarságnak juttatott magyarországi támogatásokkal, azt is tudja, hogyan kell betörni a Magyar Szó szerkesztőségének rebellis tagjait. Ha ezek után egyáltalán lesznek ilyenek.
Az már csak hab a tortán, hogy a VMSZ-es nemzeti tanács – Józsa elnökletével – a Magyar Szóhoz hasonlóan, egy füst alatt bekebelezte a szabadkai Hét Nap hetilapot és a Képes Ifjúság c. lapot is. Evés közben jön meg az étvágy.
Botrány, botrány hátán
A VMDP Hírlevélben már jeleztük, hogy a VMSZ tartományi képviselőjelöltje, Korhecz kisebbségi és közigazgatási titkár, csapnivalóan megszerkesztett választási határozata, amelyet a tartományi képviselőház Canak elnök szerint kényszerből, hibáival együtt fogadott el, nagy galibát okoz.
Okozott is.
A Korhecz-féle választási határozat ugyanis nem szólt arról, miképpen kell elfogadhatóvá tenni a támogató aláírásokat. A tartományi választási bizottság, amelynek alelnöke a VMSZ-es Miavecz Béla, döntött: minden támogatónak hitelesített formában kell leadni aláírását. Ez azt jelenti, hogy mintegy hetven-nyocvan ezer embernek kellett volna vagy a községházán, vagy valamelyik községi bíróságon a hitelesítő elé járulnia, hogy tanúbizonyságot tegyen párthovatartozásáról, esetleg csak pártpreferenciáiról. Azért csak kellett volna, mert bizony koránt sem volt ennyi támogatásra vállalkozó szavazópolgár a hivatalos hitelesítőknél.
Csodák csodájára, látszólag hiteles támogatói aláírásokkal „felszerelt” listák viszont jócskán voltak a választási bizottság asztalán. Kettőt közülük sebtében el is fogadott a tartományi választási bizottság. Nem kell találgatni: az első a Tadic-vezette Demokrata Párt, a másik a Kasza-vezette VMSZ listája volt. (A két első hely a szavazócédulán sokat jelent, hisz a szavazó, ha sok a jelölt leginkább az első két helyen álló listát részesíti előnyben.) Nekik – a választási bizottság szerint – négy-öt nap alatt sikerült összegyűjteniük a szükséges 6000, illetve a 3000 „helyszínen hitelesített” aláírást.
Mivel a VMDP a terepen nem látott különösebb mozgolódást a hitelesítő helyek közelében nyilvánosan felszólította, Korhecz Tamást, mutatná már be a hitelesített támogató aláírásokat az újságíróknak. Nem kell találgatni. Erre bizony nem került sor.
Baj lett viszont a Canak által benyújtott listával. Méghozzá nagy baj. A tartományi választási bizottság olyan sok „elfogadhatatlan” aláírást talált a benyújtott dokumentációban, amelyeket törvényes határidő, 48 óra alatt fizikailag is lehetetlen volt pótolni. Ekkor léptek színre Canak nemzetközi támogatói. Pontosabban nem léptek színre, de az egyik belgrádi rezidensük dörögve kinyilatkozta: alkotmányellenes dolog az aláírások hitelesítését kérni, s még elítélendőbb azok ellenőrzése kapcsán az érintetteket „zaklatni”. A tartományi választási bizottság értett a szóból. Canak listáját elfogadta, s hogy ki ne lógjon a lóláb, még néhány másikat is.
Ezt zűrzavart látva, vagy más okból, a Páll-féle VMDK is beadta listáját. A támogatói aláírásokkal, de azok hitelesítése nélkül. De, ezt már nem fogadta el a tartományi választási bizottság. Néma maradt a másodfokon megkeresett Szerbiai Legfelsőbb Bíróság is. Hacsak nem arról van szó, hogy Páll nem áll nemzetközi védelem alatt.
A VMDP különböző listáinak támogatására, maguktól a támogatóktól, összegyűjtött ugyan több mint tizenkétezer aláírást, de a három ezer hitelesítés költségeire már nem volt elég pénze. A VMDP más, úgy látszik lehetséges, manipulációs utat nem akart használni. Akkor sem élt volna ezzel a lehetőséggel, ha lenne olyan támogatója, aki ezt a manipulálással járó kockázatot el tudná hárítani. Ezeket a választási csalások kategóriájába tartozó manipulációkat ugyanis a büntetőtörvény 3 évig terjedő fogházbüntetéssel szankcionálja. A VMDP lista nélkül, de hat egyéni jelölttel indul a tartományi választásokon.
Nézzünk egy példát
Miodrag Isakov a Vajdasági Reformpárt újvidéki polgármester-jelöltje (Újvidéken a községi választások jelöltjeinek is hitelesített aláírásokat kellett bemutatniuk) a minap kijelentette: ha az elkövetkező 24 órában az ügyész nem indít eljárást mindazok ellen, akik bizonyítottan hamis támogató aláírásokat mutattak be a választási bizottságnak, visszavonja jelölését, és nem indul a választásokon.
A Blic c. belgrádi lap újságírója megkérdezte, mi az oka annak, hogy Isakov csak most reagál a már hetek óta keringő, a hamísításokról szóló mendemondákra? - Azért, hangzott a válasz, mert a rendőrség most fejezte be a nyomozást és megállapította, hogy egyes jelöltek esetében a hitelesített támogató aláírások több mint fele hamisított volt.
A riporter rákérdezett Isakov ellenlábasára a Canak-párti Pomoriskira is. Aki, mit ad Isten, nem is tagadja a vádat, de ellentámadásba ment át. - A hamisított aláírásokról szóló hírek súlyosan sértik a demokratikus választási jogszabályokat, mert favorizálnak egyes jelölteket – mondta Pomoriski. Gyanús aláírások megtalálhatók más jelöltek csatolt dokumentációjában is, de nálam ezeket hamisításnak nevezik, másoknál „technikai hibáknak”.
A Pomoriskinál talált „hibák” nyomán eddig nem indult eljárás.
Úgy látszik, rá is kiterjed az a nemzetközi támogatás, amely a Canak-féle tartományi listát már átsegítette a tartományi választási bizottságon.
Matuska Márton:
A felelősség Belgrádon van
Kétnapos
tanácskozással zárult szeptember 13-án és 14-én a vajdasági tartományi
parlament tényfeltáró vállalkozása, melynek neve igen sokatmondó: Az igazság a
Vajdaság Autonóm Tartomány 1941 és 1945 közötti eseményekről. A tanácskozás
keretében Matuska Márton egy okmányt idézve azt
bizonyította be, hogy a háború utolsó előtti évének végén és az utolsónak az
első hónapjaiban az egész Délvidéken lezajlott tömeges magyarirtásért mindenekelőtt
Belgrád tartozik felelősséggel. Közismert ugyanis, hogy Tito marsall, a
partizán hadsereg főparancsnoka 1944 október 17-én Versecen kiadott rendeletével az ország bánáti, bácskai és drávaszögi részén katonai közigazgatás bevezetését rendelte
el, s e rendelet szerint minden hatalom a hadsereg kezébe lett helyezve. A
terület élére Ivan Rukavina
tábornokot nevezte ki Tito, aki személyesen a főparancsnoknak, magának Titónak
tartozott felelősséggel. Üdvözlendő tehát, hogy a tartományi képviselőház
vállalkozott e fájdalmas események olyan méretű feltárására, hogy minden
ártatlan áldozat nevét fel kell kutatni, ez azonban nem elegendő. A kérdés
lezárásához nélkülözhetetlen, hogy Belgrád is megszólaljon, de Budapestre is
hárul feladat az ügy tisztességes befejezéséhez.
Matuska kifejtette, hogy az érdemi mérlegeléskor nem
fogadhatjuk el a háború győzteseinek eddigi uralkodó szemléletét, nevezetesen
azt, hogy ez a vidék 1918-ban egyesült az anyaországgal, 1941-ben magyar
megszállás alá került, 1944-ben pedig ismét
felszabadult. S az sem, hogy az 1944-1945-ös vérengzés csupán az 1942-es
délvidéki razziák által kiváltott reakciónak tekinthető. A délvidék magyarsága
ugyanis éppen a fentiekkel ellentétben határozza meg az eseményeket: 1918 után
elvesztette anyaországát s hosszú időre még a politikai jogait is. A bácskai, a
drávaszögi és a muravidéki rész magyar lakói 1941-et
felszabadulásként élték át, az 1944-es újabb fordulatot
pedig ismét leigázásként, amit tetézett a véres bosszú, ártatlan magyarok
tízezreinek kivégzése. Az 1918-tól kezdődő magyarellenes intézkedések váltották
ki azt az örömöt, amely a terület 1941-es visszacsatolásakor a délvidéki
magyarokon eluralkodott.
Matuska kijelentette: Üdvözlendő, hogy az Ankétbizottság,
amely a kutatást végzi, és a tanácskozást szervezte ugyanarra az álláspontra
helyezkedett, mint amit a történelmi VMDK 1990 elején megfogalmazott: A tények feltárását vegye kézbe a Magyar Tudományos Akadémia
és a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia. Nem csekély szerepet vállalhat
ebben a most alakult Vajdasági Tudományos Akadémia is.
Dokumentumok:
Vajdasági Magyar
Demokrata Párt – Temerin
Közlemény, 2004.
szeptember 14.
A magyar szavazókon sor
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt üdvözli az Országgyűlés kettős állampolgárságra vonatkozó egyhangú döntését. Az ügydöntő népszavazás kiírását támogató mintegy 270 ezer támogató aláírás begyűjtése a Magyarok Világszövetségének elévülhetetlen érdeme.
Biztató, hogy az ellenzéki pártok a Fidesz – MPSZ és az MDF támogatják a kettős állampolgárságot. Tekintettel arra, hogy a párt tisztújító kongresszus előtt áll reményre jogosít az is, hogy a MSZP képviselői a parlamentben nem vetették el eleve a kettős állampolgárság bevezetését. Az SZDSZ negatív állásfoglalása várható volt.
Annak ellenére, hogy a rendelkezésre álló három hónap alatt – még a népszavazás kiírása előtt – néhány állampolgárságra illetve a választási jogra vonatkozó törvényes előírást módosítani kell, máris megállapítható: nagy, elsősorban erkölcsi próba előtt állnak mind a magyar parlamenti pártok, mind a magyarországi szavazók.
A kérdés az, hogy a 21. század elején megkezdődik-e a Kárpát-medencében élő magyarok tényleges, a trianoni trauma meghaladására is alkalmas érzelmi és politikai integrációja.
A kettős állampolgársággal kapcsolatos mindkét lehetséges döntés nagy kihívásokat rejt magában. Ha a szavazók igent mondanak, a magyarországi társadalomnak növekedési, fejlődési válsággal kell szembenéznie. Erre gyorsan és a nemzeti érdekeket szem előtt tartva a lehető legnagyobb politikai egységben lehet csak felkészülni.
A negatív döntés újabb, a szocializmusban kifejlődött erkölcsi válságnál sokkal mélyebb érzelmi és politikai szembenállás veszélyét hordozza magában. Az állandó gazdasági nehézségek közepette, a kisebbségi közösségekre a helyi többség olyan asszimilációs nyomással nehezedhet rá, amely mint a pelyvát a forgószél, úgy szórja szét a már különben is kikezdett nemzeti közösségeket.
A VMDP több mint hét éve már, kitartóan szorgalmazza a kettős állampolgárság intézményének bevezetését.
A szerteágazó érzelmi, szociológiai érveken túlmenően, a VMDP a kettős állampolgárságot olyan eszköznek tekinti, amely segíthet abban, hogy Magyarország megteremthesse fenntartható fejlődésének feltételeit. Ez az oka annak, hogy a párt reményteljes várakozással tekint a népszavazás elé.
Fontos lenne, hogy a Magyarok Világszövetsége és a parlamenti, valamint a parlamenten kívüli pártok is hozzájáruljanak a népszavazás sikeréhez. Nemcsak a még nyitott jogi kérdések gyors tisztázásával, hanem magának az ügydöntő és némileg sorsdöntő népszavazásnak a népszerűsítésével is. Nem lehet, hogy a magyar szavazók a nemzet e nagy kérdésében is megosztottak legyenek. Egy negatív eredmény mély és tartós nyomokat hagyna a magyarországi legnagyobb magyar nemzettest belső életében, fejlődésében is.
Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket.