Vajdasági Magyar Demokrata Párt

http://www.vmdp.freewebspace.com/

http://de.geocities.com/vmdp2002/

HÍRLEVÉL II. évfolyam 69. szám

2004. szeptember 16.

 

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogszabályalkotási és vég­rehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia, a számaránynak megfelelő parlamenti képviselet, valamint a magyarok számára, akik ezt igénylik, a kettős állampolgárság. A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő ma­gyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.

A Hírlevélben tájékoztatunk a VMDP-hez közel álló civilszervezetek tevékenységéről, s kö­zöljük azokat a dokumentumokat, amelyeket, a VMSZ nyomása alatt álló vajdasági magyar média, elsősorban a Magyar Szó és a Hét Nap mellőz. Hírlevelünk ezért az első magát demokratikusnak nevező államban megjelenő szamizdat.

Köszönjük az észrevételeket. Ezúton is jelezzük, hogy Hírlevél a VMDP által szorgalmazott új konszenzus megteremtésé­nek jegyében foglalkozik a Kárpát-medencei magyar politikai történésekkel.

Ágoston András, a VMDP elnöke

Figyelem!

A VMDP dokumentumaival találkozhatunk a következő honlapokon is:

                                             www.vajdasagma.info   

 

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt választási hirdetése:

 

Kettős állampolgárság, perszonális autonómia

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt újra egyedül indul a választásokon.

Ennek két oka van.

Az egyik, hogy nem sikerült létrehozni a vajdasági magyar pártok koalícióját. A másik is fontos: ismét nagy szükség van arra, hogy a kettős állampolgárság és a magyar (perszo­ná­lis) autonómia ügyét a vajdasági magyarok szavazataival is alátámasszuk.

A tartományi választási határozatból fakadó jogi visszásságok, botrányok, megnehe­zítették a munkánkat, ennek ellenére több mint 12 ezer támogatói aláírással a VMDP jelöltjei ott vannak a legjobbak között.

A VMDP jelöltjei szavatolják a változásokat és a magyar érdekek képviseletét!

Tartományi jelöltjeink:

Szabadka: dr. Sepsey Csaba, László Gyula és Kanász Attila, Ada: Zolcer István, Be­cse: Rózsa Péter, Temerin: mgr. Pál Tibor.

Polgármesterek:

Szabadka: dr. Sepsey Csaba, Ada: Zolcer István, Temerin: Gusztony András, Szentta­más: Robotka Angéla. Csókán támogatjuk Tóth Árpádot, a polgárok csoportjának jelöltjét.

Községi listavezetők:

Szabadka: dr. Sepsey Csaba, Kanizsa: Hegedűs László, Zenta: Heinrich Imre, Ada: Zolcer István, Becse: Varnyú Ilona, Temerin: Gusztony András, Csóka: Süveges Melinda, Újvidék: Matuska Márton, Zombor: Neveda Ferenc, Szenttamás: Robotka Angéla, Topolya: Kovács László, Kishegyes: Kiss Kornél.

Arra kérjük a vajdasági magyarokat, menjenek el szavazni, keressék meg a VMDP jelöltjeit és szavazzanak rájuk.

A VMDP olyan párt, amely függetlenül a politikai széljárástól, azt teszi, amit mond.

Aki magyar, velünk tart!

Ágoston András, a VMDP elnöke

 

Ágoston András:

A VMSZ kezében a Magyar Szó

A VMSZ vezetősége bekebelezte a Magyar szót. A Magyar Szó Lapkiadó Kft. igaz­gatója, a lap főszerkesztője, valamint a Kft. igazgatóbizottságának hat kültagja, közöttük az elnök, a VMSZ legszűkebb köreiből kerültek ki. Az igazgatóbizottságba a Magyar Szó szer­kesztősége három tagot ad. Egyidejűleg, a VMSZ nemzeti tanácsának tájékoztatási bizottságának elnöke az évtizedes komisszári tapasztalatokkal rendelkező Fehér István lett.

A bekebelezésről – egyhangúlag – a VMSZ Józsa László által vezetett nemzeti  taná­csa dön­tött. Józsa szerint, aki a biztonság kedvéért maga is tagja a Kft. Igazgatóbizottságának, ez jó megoldás, s ha a Magyar Szó szerkesztősége nem jelöli is ki a saját képviselőit a Kft. Igazgatóbizottságába, a testület működőképes lesz. Különben is, így Józsa, alapítói eréllyel állnak ellen minden visszahúzó törekvésnek.

Józsának hihetünk. Ha tudja, hogyan kell bánni a vajdasági magyarságnak juttatott magyarországi támogatásokkal, azt is tudja, hogyan kell betörni a Magyar Szó szerkesztősé­gének rebellis tagjait. Ha ezek után egyáltalán lesznek ilyenek.

Az már csak hab a tortán, hogy a VMSZ-es nemzeti tanács – Józsa elnökletével – a Magyar Szóhoz hasonlóan, egy füst alatt bekebelezte a szabadkai Hét Nap hetilapot és a Ké­pes Ifjúság c. lapot is. Evés közben jön meg az étvágy.

 

Botrány, botrány hátán

A VMDP Hírlevélben már jeleztük, hogy a VMSZ tartományi képviselőjelöltje, Korhecz kisebbségi és közigazgatási titkár, csapnivalóan megszerkesztett választási határo­zata, amelyet a tartományi képviselőház Canak elnök szerint kényszerből, hibáival együtt fo­gadott el, nagy galibát okoz.

Okozott is.

A Korhecz-féle választási határozat ugyanis nem szólt arról, miképpen kell elfogad­hatóvá tenni a támogató aláírásokat. A tartományi választási bizottság, amelynek alelnöke a VMSZ-es Miavecz Béla, döntött: minden támogatónak hitelesített formában kell leadni aláírá­sát. Ez azt jelenti, hogy mintegy hetven-nyocvan ezer embernek kellett volna vagy a község­házán, vagy valamelyik községi bíróságon a hitelesítő elé járulnia, hogy tanúbizonyságot te­gyen párthovatartozásáról, esetleg csak pártpreferenciáiról. Azért csak kellett volna, mert bi­zony koránt sem volt ennyi támogatásra vállalkozó szavazópolgár a hivatalos hitelesítőknél.

Csodák csodájára, látszólag hiteles támogatói aláírásokkal „felszerelt” listák viszont jócskán voltak a választási bizottság asztalán. Kettőt közülük sebtében el is fogadott a tarto­mányi választási bizottság. Nem kell találgatni: az első a Tadic-vezette Demokrata Párt, a másik a Kasza-vezette VMSZ listája volt. (A két első hely a szavazócédulán sokat jelent, hisz a szavazó, ha sok a jelölt leginkább az első két helyen álló listát részesíti előnyben.) Nekik – a választási bizottság szerint – négy-öt nap alatt sikerült összegyűjteniük a szükséges 6000, il­letve a 3000 „helyszínen hitelesített” aláírást.

Mivel a VMDP a terepen nem látott különösebb mozgolódást a hitelesítő helyek kö­zelében nyilvánosan felszólította, Korhecz Tamást, mutatná már be a hitelesített támogató aláírásokat az újságíróknak. Nem kell találgatni. Erre bizony nem került sor.

Baj lett viszont a Canak által benyújtott listával. Méghozzá nagy baj. A tartományi választási bizottság olyan sok „elfogadhatatlan” aláírást talált a benyújtott dokumentációban, amelyeket törvényes határidő, 48 óra alatt fizikailag is lehetetlen volt pótolni. Ekkor léptek színre Canak nemzetközi támogatói. Pontosabban nem léptek színre, de az egyik belgrádi re­zidensük dörögve kinyilatkozta: alkotmányellenes dolog az aláírások hitelesítését kérni, s még elítélendőbb azok ellenőrzése kapcsán az érintetteket „zaklatni”. A tartományi választási bi­zottság értett a szóból. Canak listáját elfogadta, s hogy ki ne lógjon a lóláb, még néhány mási­kat is.

Ezt zűrzavart látva, vagy más okból, a Páll-féle VMDK is beadta listáját. A támogatói aláírásokkal, de azok hitelesítése nélkül. De, ezt már nem fogadta el a tartományi választási bizottság. Néma maradt a másodfokon megkeresett Szerbiai Legfelsőbb Bíróság is. Hacsak nem arról van szó, hogy Páll nem áll nemzetközi védelem alatt.

A VMDP különböző listáinak támogatására, maguktól a támogatóktól, összegyűjtött ugyan több mint tizenkétezer aláírást, de a három ezer hitelesítés költségeire már nem volt elég pénze. A VMDP más, úgy látszik lehetséges, manipulációs utat nem akart használni. Ak­kor sem élt volna ezzel a lehetőséggel, ha lenne olyan támogatója, aki ezt a manipulálással járó kockázatot el tudná hárítani. Ezeket a választási csalások kategóriájába tartozó manipulá­ciókat ugyanis a büntetőtörvény 3 évig terjedő fogházbüntetéssel szankcionálja. A VMDP lista nélkül, de hat egyéni jelölttel indul a tartományi választásokon.

 

Nézzünk egy példát

Miodrag Isakov a Vajdasági Reformpárt újvidéki polgármester-jelöltje (Újvidéken a községi választások jelöltjeinek is hitelesített aláírásokat kellett bemutatniuk) a minap kije­lentette: ha az elkövetkező 24 órában az ügyész nem indít eljárást mindazok ellen, akik bizo­nyítottan hamis támogató aláírásokat mutattak be a választási bizottságnak, visszavonja jelö­lését, és nem indul a választásokon.

A Blic c. belgrádi lap újságírója megkérdezte, mi az oka annak, hogy Isakov csak most reagál a már hetek óta keringő, a hamísításokról szóló mendemondákra?  - Azért, hangzott a válasz, mert a rendőrség most fejezte be a nyomozást és megállapította, hogy egyes jelöltek esetében a hitelesített támogató aláírások több mint fele hamisított volt.

A riporter rákérdezett Isakov ellenlábasára a Canak-párti Pomoriskira is. Aki, mit ad Isten, nem is tagadja a vádat, de ellentámadásba ment át. - A hamisított aláírásokról szóló hí­rek súlyosan sértik a demokratikus választási jogszabályokat, mert favorizálnak egyes jelölte­ket – mondta Pomoriski. Gyanús aláírások megtalálhatók más jelöltek csatolt dokumentáció­jában is, de nálam ezeket hamisításnak nevezik, másoknál „technikai hibáknak”.

A Pomoriskinál talált „hibák” nyomán eddig nem indult eljárás.

Úgy látszik, rá is kiterjed az a nemzetközi támogatás, amely a Canak-féle tartományi listát már átsegítette a tartományi választási bizottságon.

 

Matuska Márton:

A felelősség Belgrádon van

Kétnapos tanácskozással zárult szeptember 13-án és 14-én a vajdasági tartományi parlament tényfeltáró vállalkozása, melynek neve igen sokatmondó: Az igazság a Vajdaság Autonóm Tartomány 1941 és 1945 közötti eseményekről. A tanácskozás keretében Matuska Márton egy okmányt idézve azt bizonyította be, hogy a háború utolsó előtti évének végén és az utolsónak az első hónapjaiban az egész Délvidéken lezajlott tömeges magyarirtásért min­denekelőtt Belgrád tartozik felelősséggel. Közismert ugyanis, hogy Tito marsall, a partizán hadsereg főparancsnoka 1944 október 17-én Versecen kiadott rendeletével az ország bánáti, bácskai és drávaszögi részén katonai közigazgatás bevezetését rendelte el, s e rendelet szerint minden hatalom a hadsereg kezébe lett helyezve. A terület élére Ivan Rukavina tábornokot nevezte ki Tito, aki személyesen a főparancsnoknak, magának Titónak tartozott felelősséggel. Üdvözlendő tehát, hogy a tartományi képviselőház vállalkozott e fájdalmas események olyan méretű feltárására, hogy minden ártatlan áldozat nevét fel kell kutatni, ez azonban nem ele­gendő. A kérdés lezárásához nélkülözhetetlen, hogy Belgrád is megszólaljon, de Budapestre is hárul feladat az ügy tisztességes befejezéséhez.

Matuska kifejtette, hogy az érdemi mérlegeléskor nem fogadhatjuk el a háború győzte­seinek eddigi uralkodó szemléletét, nevezetesen azt, hogy ez a vidék 1918-ban egyesült az anyaországgal, 1941-ben magyar megszállás alá került, 1944-ben pedig ismét felszabadult. S az sem, hogy az 1944-1945-ös vérengzés csupán az 1942-es délvidéki razziák által kiváltott reakciónak tekinthető. A délvidék magyarsága ugyanis éppen a fentiekkel ellentétben hatá­rozza meg az eseményeket: 1918 után elvesztette anyaországát s hosszú időre még a politikai jogait is. A bácskai, a drávaszögi és a muravidéki rész magyar lakói 1941-et felszabadulásként élték át, az 1944-es újabb fordulatot pedig ismét leigázásként, amit tetézett a véres bosszú, ártatlan magyarok tízezreinek kivégzése. Az 1918-tól kezdődő magyarellenes intézkedések váltották ki azt az örömöt, amely a terület 1941-es visszacsatolásakor a délvidéki magyarokon eluralkodott.

Matuska kijelentette: Üdvözlendő, hogy az Ankétbizottság, amely a kutatást végzi, és a tanácskozást szervezte ugyanarra az álláspontra helyezkedett, mint amit a történelmi VMDK 1990 elején megfogalmazott: A tények feltárását vegye kézbe a Magyar Tudományos Aka­démia és a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia. Nem csekély szerepet vállalhat ebben a most alakult Vajdasági Tudományos Akadémia is.

 

Dokumentumok:

Vajdasági Magyar Demokrata Párt – Temerin

Közlemény, 2004. szeptember 14.

 

A magyar szavazókon sor

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt üdvözli az Országgyűlés kettős állampolgárságra vonatkozó egyhangú döntését. Az ügydöntő népszavazás kiírását támogató mintegy 270 ezer támogató aláírás begyűjtése a Magyarok Világszövetségének elévülhetetlen érdeme.

Biztató, hogy az ellenzéki pártok a Fidesz – MPSZ és az MDF támogatják a kettős ál­lampolgárságot. Tekintettel arra, hogy a párt tisztújító kongresszus előtt áll reményre jogosít az is, hogy a MSZP képviselői a parlamentben nem vetették el eleve a kettős állampolgárság bevezetését. Az SZDSZ negatív állásfoglalása várható volt.

Annak ellenére, hogy a rendelkezésre álló három hónap alatt – még a népszavazás ki­írása előtt – néhány állampolgárságra illetve a választási jogra vonatkozó törvényes előírást módosítani kell, máris megállapítható: nagy, elsősorban erkölcsi próba előtt állnak mind a magyar parlamenti pártok, mind a magyarországi szavazók.

A kérdés az, hogy a 21. század elején megkezdődik-e a Kárpát-medencében élő ma­gyarok tényleges, a trianoni trauma meghaladására is alkalmas érzelmi és politikai integráci­ója.

A kettős állampolgársággal kapcsolatos mindkét lehetséges döntés nagy kihívásokat rejt magában. Ha a szavazók igent mondanak, a magyarországi társadalomnak növekedési, fejlődési válsággal kell szembenéznie. Erre gyorsan és a nemzeti érdekeket szem előtt tartva a lehető legnagyobb politikai egységben lehet csak felkészülni.

A negatív döntés újabb, a szocializmusban kifejlődött erkölcsi válságnál sokkal mé­lyebb érzelmi és politikai szembenállás veszélyét hordozza magában. Az állandó gazdasági nehézségek közepette, a kisebbségi közösségekre a helyi többség olyan asszimilációs nyo­mással nehezedhet rá, amely mint a pelyvát a forgószél, úgy szórja szét a már különben is kikezdett nemzeti közösségeket.

A VMDP több mint hét éve már, kitartóan szorgalmazza a kettős állampolgárság in­tézményének bevezetését.

A szerteágazó érzelmi, szociológiai érveken túlmenően, a VMDP a kettős állampol­gárságot olyan eszköznek tekinti, amely segíthet abban, hogy Magyarország megteremthesse fenntartható fejlődésének feltételeit. Ez az oka annak, hogy a párt reményteljes várakozással tekint a népszavazás elé.

Fontos lenne, hogy a Magyarok Világszövetsége és a parlamenti, valamint a parla­menten kívüli pártok is hozzájáruljanak a népszavazás sikeréhez. Nemcsak a még nyitott jogi kérdések gyors tisztázásával, hanem magának az ügydöntő és némileg sorsdöntő népszava­zásnak a népszerűsítésével is. Nem lehet, hogy a magyar szavazók a nemzet e nagy kérdésé­ben is megosztottak legyenek. Egy negatív eredmény mély és tartós nyomokat hagyna a ma­gyarországi legnagyobb magyar nemzettest belső életében, fejlődésében is.

 

Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket.