Vajdasági Magyar Demokrata Párt

http://www.vmdp.freewebspace.com/

http://de.geocities.com/vmdp2002/

HÍRLEVÉL II. évfolyam 70. szám

2004. szeptember 17.

 

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogszabályalkotási és vég­rehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia, a számaránynak megfelelő parlamenti képviselet, valamint a magyarok számára, akik ezt igénylik, a kettős állampolgárság. A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő ma­gyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.

A Hírlevélben tájékoztatunk a VMDP-hez közel álló civilszervezetek tevékenységéről, s kö­zöljük azokat a dokumentumokat, amelyeket, a VMSZ nyomása alatt álló vajdasági magyar média, elsősorban a Magyar Szó és a Hét Nap mellőz. Hírlevelünk ezért az első magát demokratikusnak nevező államban megjelenő szamizdat.

Köszönjük az észrevételeket. Ezúton is jelezzük, hogy Hírlevél a VMDP által szorgalmazott új konszenzus megteremtésé­nek jegyében foglalkozik a Kárpát-medencei magyar politikai történésekkel.

Ágoston András, a VMDP elnöke

 

Ágoston András:

Magyar jelen képekben.

2. Történelmi – televíziós – kép a 21. század elejéről.

Mádl Ferenc, néhány kilométerre a magyar határtól Szerbiában, Szabadka külvárosá­ban, szerb gyűlöletszavakkal kidekorált szegényes magyar ház előtt magának, s a vele szem­ben álló meggyötört magyarnak, a lényéből áradó humanizmussal kérdésbe ágyazva mond biztatást: hol kereshetne menedéket a bajba jutott magyar, ha nem Magyarországon? Majd visszazökkenve köztársasági elnök szerepébe azt próbálta megértetni a szerencsétlen, és mé­diától agyonsanyargatott „alannyal”, mi az, amit a szerb vezetők megígértek.

A városszéli homokba süppedt világ magyar lakója értetlenül, kicsit megszeppenve fi­gyelte a Magyarország köztársasági elnökét, s miközben hallgatta, de már nem figyelte, csak arra összpontosított, hogy meghurcolt őseinek konokságával megismételje: holnap reggel a család menedék­jogot kér Magyarországon.

 

2. Állásfoglalás az Európai Parlamentben

Az EU-tag Magyarország képviselői Duka Zólyomi Árpád, szlovákiai magyar EU-képviselő képviselő támogatásával magyar bemutatót tartottak az Európai Parla­mentben. Az összefogás eredményeként, eddig nem tapasztalt gyorsasággal parlamenti hatá­rozat született a vajdasági magyarság ügyében. A csütörtöki határozat legfontosabb konkré­tuma, hogy az Eu­rópai Parlament hamarosan vizsgálóbizottságot küld a Vajdaságba. A vita végén az Európai Bizottság nevében Verheugen bővítési biztos azt ígérte, hogy a brüsszeli adminisztráció is komolyan kezeli ezt az ügyet, hiszen Szerbia-Montenegró csak akkor köze­ledhet az unióhoz, ha tudomásul veszi annak politikai normáit, és tiszteletben tartja a kisebbségek jogait, sőt vé­delmet nyújt a területén élő valamennyi kisebbségnek.

Reménykeltő a magyar összefogás, s az európai gesztus is, amellyel még a szőrös szívű Verheugen is elismerte: Magyarország és a magyarok az, valami más.

 

3. A belgrádi visszhang

Ami a legszembeötlőbb: a magyar köztársasági elnöknek a legújabb atrocitás színhe­lyén tett látogatásáról a belgrádi televízió egy szót, egy képet sem közölt. Szinte diadalittasan közölte viszont a televízió belgrádi tudósítója, hogy az EU-határozat nem ítéli el Szerbia-Montenegrót, s nem tartalmaz szankciókat. Azt, a hírt, hogy vizsgálóbizottság kiküldéséről is döntött az Európai Parlament, a belgrádi elektronikus média jobb időkre hagyta.

A Politika c. napilap szintén mellőzte a határozat vizsgálóbizottság kiküldésére vo­nat­kozó részét. Rámutatott viszont, hogy a holland képviselők bizony egyoldalúnak találták a magyar érvelést, s hosszan idézi Verheugen felszólalásának azt a részét, amelyben az elisme­rően nyi­latkozik Kostunica brüsszeli látogatásáról, s ígéreteiről, valamint Mádl Ferenc szer­biai láto­gatásáról.

A fontosabb szerb lapok közül csak az újvidéki Gradjanski list tudósít róla, hogy a Magyar Köztársaság elnökét Szabadkán soviniszta falfirkák várták.

 

4. Kostunica a VMSZ nemzeti tanácsát is tömörítő köztársasági kisebbségügyi tanács élén

A sorjázó vajdasági magyarság helyzetével kapcsolatos politikai akciók rávilágítanak egy másik jelenségre is.

Gyakorlatilag alkalmazhatatlanná vált, a még a Kis-Jugoszláviában 2002-ben megho­zott kisebbségi törvény. Igaz, időközben létrejött ugyan néhány, azóta is sokat vitatott nemzeti tanács Szerbiában, de egyiküknek sincs érdemleges politikai funkciója. Így a VMSZ nemzeti tanácsának politikai ügyeit értelemszerűen a VMSZ intézi. A ruszin nemzeti tanács már fel­bomlott és a jogilag elfogadhatatlan elektoros választási eljárást a kisebbségügyi mi­niszter nem meri megismételni.

Készül ugyan egy a köztársasági a nemzeti tanácsokról szóló törvény, de ennek a kon­cepciója körül egyelőre kibékíthetetlen ellentétek merültek fel.

Kostunica is tisztában van a jogi zűrzavarral, mégis egy radikális lépésre határozta el magát. Kicsit megnyújtott magyarázattal, az alkotmányra és a meg levő kisebbségi törvényre hivatkozva rendeleti úton hoz létre egy a már létező kisebbségi tanácsok tagjaiból, a hatalmi szervek képviselőiből, meg más érdekeltekből álló köztársasági kisebbségi tanácsot, amelynek elnöki posztját személyesen kívánja betölteni. Ez még annál is rosszabb, mint amit a szintén autonómiael­lenes érvényes kisebbségi törvény soha végre nem hajtott 18 szakasza irányoz elő. Eszerint ugyanis a Szövetségi Nemzeti Tanács tagjai csak a nemzeti tanácsokból kerül­hetnének ki.

Kostunica elegánsan megkerüli az anyagiakat is. Az érvényes kisebbségi törvényben előirányzott Szövetségi Nemzeti Kisebbségi Alap költségvetési eszközökből finanszírozta volna a nemzeti kisebbségek szükségleteit.

Kasza, Józsa, meg napilapjuk a Magyar Szó, egyelőre hallgat. Nesze neked autonó­mia!

 

5. Vesztes a magyar politikai elit is

Hihetetlenül nehéz helyzetben, nyakában Kosovóval, meg Hágával Kostunica diplo­máciai bravúrral a magyar ügyben úgy látszik, a hátrányból mégis előnyt kovácsol.

A hatályban levő kisebbségi törvény, a kisebbségekhez tartozó egyének jogait, (nyelv­használat stb.) pedánsan átvette a nemzetközi dokumentumokból. Ugyanakkor, a törvény – Józsáék segítségével – megkerülte a tényleges perszonális autonómiát és helyébe, a helyi ha­talomtól függő nemzeti tanácsokat iktatott be. Ezeket fogja most Kostunica a saját illetékes­sége alá vonni.

A vajdasági magyarság sajnálatára mindehhez a magyar politikai elit egésze legfeljebb bólogathat. Annak idején, „a kis lépések” politikájának jegyében ugyanis jóváhagyta a de­mokratikusnak tartott Djindjic-kormány, s benne Kasza József „törvényhozói” ténykedését. Kell-e bizonygatni, hogy mire megérkezik az Európai Parlament vizsgálóbizottsága, Kostunica már az általa alakított köztársasági kisebbségügyi tanács áldásos tevékenységéről is be fog számolni.

Ha közben a magyar országgyűlés becikkelyezi a magyar-szerb kisebbségügyi egyez­ményt, amely szintén megkerüli a tényleges autonómiát, akkor szép emlék maradhat a magyar képviselők európai bravúrja. A vajdasági magyarok meg tovább várhatják sorsuk jobbrafor­dulását.

 

6. Kampánycsendet sértett a Magyar Szó

A VMSZ napilapja a kampánycsend első napján a VMSZ elnökének kampánytevé­kenységéről tudósít: „Kasza József, a VMSZ elnöke is felkereste a Sötét családot. Valamivel a magyar köztársasági elnök előtt érkezett meg a külvárosi otthonba. Mint elmondta, a három gyerekes családot igyekezett lebeszélni arról, hogy összecsomagoljanak és elköltözzenek családi házukból.”

A Sötét család ma a magyar hatóságoknál kért menekültstátust. A szerb kisebbségvé­delmi politika és Kasza József nagyobb dicsősségére.

 

Dokumentumok:

ÁLLÁSFOGLALÁS

a délvidéki magyarságot sújtó erőszakos cselekmények ügyében

A Magyar Reformátusok Világszövetsége és a Magyar Református Egyházak Tanács­kozó Zsinata mai napon tartott együttes elnökségi ülésükön, alapszabályaikból adódó lelkiis­mereti kötelességük, valamint hitbeli felelősségük alapján, a következő állásfoglalást fogadták el a délvidéki magyarságot sújtó erőszakos cselekmények ügyében.

A szerbiai kisebbségek, kiemelten a magyarság sérelmére, szélsőséges nacionalista elemek által elkövetett etnikai indíttatású, civilizálatlan, a keresztyén értékrendnek ellent­mondó, erőszakos cselekményeknek az utóbbi időkben való megsokasodása láttán mélységes aggodalommal követjük a történteket, és életbevágóan fontosnak ítéljük az üldözöttek védel­mében való közös kiállást. A magyarellenes támadások, a magyarokat gyalázó feliratok, a milosevicsi idők etnikai tisztogatásaira emlékeztető esetek (magyar nemzetiségű szerb állam­polgárok verése, uszító falfirkák tömeges megjelenése, temetők meggyalázása stb.) arra utal­nak, hogy a szerbiai magyarok életveszélyben vannak. A helyzet kialakulásáért komoly fele­lősség terheli Szerbia-Montenegró államot, amely szinte tétlenül szemléli az elszaporodó gyűlölet-cselekményeket. A világban, a közelmúltban végbement, megannyi borzalmas ese­mény közepette és alig néhány esztendővel a véres balkáni háború után a Szerbiában elhara­pódzó szélsőséges indulatok odafigyelésre és szolidaritásra késztetnek bennünket.

Olyan időszakban szólalunk meg, és fordulunk a politikai, de főképpen az egyházi nemzetközi testületekhez, amikor egész világunkat a terrorizmus réme fenyegeti. Midőn a békeszerető országok az erőszak leküzdésére egyesítik erőiket, az Európai Unióba igyekvő Szerbia-Montenegró sem lehet tétlen, hiszen európai integrációja válik kérdésessé, amennyi­ben nem tud megfelelni a koppenhágai kritériumoknak.

Joggal feltételezhető, hogy a magyarellenes cselekmények hátterében a megfélemlítés szándéka áll: a magyar kisebbségnek a szülőföldjéről való elűzése (már eddig is tízezrek hagyták el Szerbiát) s végeredményben egy terület etnikai összetételének az erőszakos meg­változtatása. Mindez a szélsőséges politikai erők forgatókönyvének megfelelően történik, amelyek kihasználják a Vajdaságba több hullámban érkezett betelepülők, a Koszovóból és más területekről elűzött szerbek frusztrációját.

Mindezeket figyelembe véve, az MRVSZ és az Egyetemes Zsinat elnökségei azzal a kéréssel fordulunk Testvéregyházainkhoz, illetve a felelősen gondolkozó egyházi szerveze­tekhez, hogy saját hatáskörükben tegyenek konkrét lépéseket a szerbiai magyar és más nem­zetiségű keresztyéneket ért erőszak megállítása érdekében.

Tesszük ezt abban a reményben, hogy felhívásunk a megbékélést és a helyzet rende­ződését szolgálja, és elősegíti az Európához méltatlan, esztelen indulatok megfékezését.

János Evangéliumának szavával szólunk keresztyén Testvéreinkhez, a Szerb Ortodox (Pravoszláv) Egyház Szent Szinódusához, a Reformátusok Világszövetségéhez,  az Európai  Egyházak  Konferenciájához  és  az  Egyházak  Világtanácsa felelős Vezetőihez: "Új paran­csolatot adok néktek, hogy egymást szeressétek; a mint én szerettelek titeket, úgy szeressétek ti is egymást." (Jn. 13,34) Hisszük, hogy testvéri kérésünk nyitott szívekre talál, és joggal re­mélhetjük közbenjárásukat a Szerbiában állandósuló válságos helyzet megoldásában.

Állásfoglalásunkkal egyébiránt megkeressük még a következő kormányzati és nem­zetközi testületeket: Magyarország Kormánya, Szerbia és Montenegró Kormánya, a szerb országgyűlés emberjogi bizottsága, az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa, az Európai Parlament és az Európa Tanács.

Szervezeteink a továbbiakban is munkálkodni kívánnak a szerbiai kisebbségellenes megnyilvánulások leküzdésében, és amennyiben szükségesnek és célszerűnek mutatkozik, személyes helyzetfelmérő látogatásokat tesznek a szerbiai kárvallottak és testvéregyházak körében. Ugyanakkor annak a reményüknek adnak kifejezést, hogy a vajdasági válsághelyzet békés úton, rövidesen megoldódik, és nem lesz szükség erőteljesebb, demonstratív jellegű fellépésre.

Budapest, 2004. szeptember 13.

            Az MRVSZ nevében:                                                Az MRETZS nevében:

            Tőkés László                                                             Dr. Erdélyi Géza

            lelkészi elnök                                                              lelkészi elnök

            Takaró Mihály                                                Dr. Bodnár Ákos

            főtitkár                                                                        világi elnök

 

Szalma József professzor az amerikai magyarok között

Szalma József jogászprofesszor – a kettős állampolgárságra vonatkozó törvényes megoldás fő kidolgozója – az amerikai Magyar Baráti Közösség meghívására Chicagoban, Lake Hop-ban (Reménység Tava) és Columbusban tartott előadást.

Elsődleges témája a magyar, azaz a kettős állampolgárság, a felsőoktatási kérdéseink és a vajdasági magyarság országos, valamint helyi önkormányzati törekvéseink kérdésköre volt, de előadások során sok kérdés hangzott el a vajdasági magyarokat érintő türelmetlenségi je­lenségekről, a magyarverésekről. A kérdezőket érdekelte, hogy a szerbiai kormányzat hozzá járul-e e türelmetlenségi jelenségekhez, vagy sem. A professzor szerint a szerbiai kormányzat kötelessége, hogy minden intézkedést megtegyen, hogy megakadályozza e türelmetlenségi jelenségeket, indítványozza e jelenségek legsürgősebb kivizsgálását az illetékes szervek­nél. Kiemelte, hogy ezek a jelenségek a kormányzati nyilatkozatok egyik oldala szerint nem jelentősek, mellékesek. A tartományi kormányzati szervek oldaláról történt felszólítás arra, hogy a késlekedés miatt mondjon le a szerbiai belügyminiszter. Sajnos, erre nem került sor.

Szalma professzor felhívta a figyelmet arra, hogy többek között, a boszniai inciden­sekre is igen "naivnak" tűnő feliratok mentén került sor. Utána tudjuk mi történt. A Vajdaság­ban vannak "magyarok kifelé" feliratok, sírgyalázások, magyar fiatalokat vernek meg.

Utalt arra is, hogy az elmúlt 15 évben kényszerű szerb be- és kényszerű magyar ki­költözésre került sor. Mindez ellentétben áll az európai kisebbségvédelmi egyezménnyel, mely tiltja a hagyományos európai régiók etnikai összetételének kényszerű módosítását.

Az amerikai Magyar Baráti Közösség tagjai megkérdezték: miért nem ügyelünk mi délvidéki - vajdasági magyarok és miért nem jelentjük azonnal a szerbiai hatóságoknak az in­cidenseket. A professzor rámutatott: „ügyelünk, jelentjük is, de a hatóságok igen lassan rea­gálnak”.

 

Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket.