Vajdasági Magyar Demokrata Párt

http://www.vmdp.freewebspace.com/

http://de.geocities.com/vmdp2002/

HÍRLEVÉL II. évfolyam 81. szám

2004. október 12.

 

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogszabályalkotási és vég­rehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia, a számaránynak megfelelő parlamenti képviselet, valamint a magyarok számára, akik ezt igénylik, a kettős állampolgárság. A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő ma­gyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.

A Hírlevélben tájékoztatunk a VMDP-hez közel álló civilszervezetek tevékenységéről, s kö­zöljük azokat a dokumentumokat, amelyeket, a VMSZ nyomása alatt álló vajdasági magyar média, elsősorban a Magyar Szó és a Hét Nap mellőz. Hírlevelünk ezért az első magát demokratikusnak nevező államban megjelenő szamizdat.

Köszönjük az észrevételeket. Ezúton is jelezzük, hogy Hírlevél a VMDP által szorgalmazott új konszenzus megteremtésé­nek jegyében foglalkozik a Kárpát-medencei magyar politikai történésekkel.

Ágoston András, a VMDP elnöke

 

 

Vajdasági Magyar Demokrata Párt - Temerin

Dr. Szili Katalin

Elnök

Magyar Országgyűlés

Budapest

Tisztelt Elnök Asszony!

A vajdasági Magyar Demokrata Párt választmánya 2004. október 9-én megtartott 22 ülésén megismerkedett a Magyar Országgyűlésben elhangzott javaslattal, miszerint egy a ki­sebbségi jogok érvényesítéséről szóló Nyilatkozatot kellene csatolni az Erópai Alkotmány elfogadásra kerülő szövegéhez.

Az erre vonatkozó Állásfoglalást mellékelem.

Ezúttal is kiemelem: a vajdasági magyarság számára nagyon fontos, pontosabban el­engedhetetlen hogy autonómiatörekvéseit a magyar kormány és a magyar diplomácia, az egész magyar politikai elit segítse. Egy erre vonatkozó, az EU alkotmányhoz csatolt Nyilat­kozat mindnyájunknak bátorítást adhat, s kitartást a küzdelemben.

Szerintünk a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integ­rációja nemzeti érdek. Feltétele annak, hogy Magyarország egyenes derékkal, nemzetként s valóban független államként foglalja el helyét az Európai Unióban.

Tisztelt Elnök Asszony!

Meggyőződésem, hogy a nemzet alapérdekeinek megítélése tekintetében kialakítható az egyetértés a Magyar Országgyűlésben is.

Arra kérem, lehetőségeihez mérten járuljon hozzá, hogy a nemzeti kisebbségekre vo­natkozó Nyilatkozat odakerüljön az Európai Unió alkotmány mellé.

Abban a reményben, hogy ez nem lehetetlen, tisztelettel:

Temerin, 2004. október 11.                                                         Ágoston András, elnök

Vajdasági Magyar Demokrata Párt

Temerin

Választmány 2004. október 9.

 

Állásfoglalás a nemzeti kisebbségekkel összefüggő országgyűlési Nyilatkozat támogatá­sáról

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt választmánya 2004. október 9-én megtartott 22 ülésén megismerkedett a Magyar Országgyűlésben elhangzott javaslattal, miszerint egy a ki­sebbségi jogok érvényesítéséről szóló Nyilatkozatot kellene csatolni az Európai Alkotmány elfogadásra kerülő szövegéhez.

Ezzel összefüggésben a Választmány állásfoglalása a következő:

 

1. A Vajdasági Magyar Demokrata Párt támogatja a Fidesz – Magyar Polgári Szövet­ség országgyűlésben elhangzott felvetését, miszerint egy Nyilatkozatot kell csatolni a Kor­mányközi Konferencia záróokmányához. Ennek célja, hogy az EU keretei között meginduljon „a nemzeti és etnikai származáson alapuló megkülönböztetés leküzdéséhez szükséges közös­ségi jogalkotás, e közösségek hátrányos megkülönböztetése leküzdéséhez szükséges intézke­dések elősegítése céljából”.

 

2. A VMDP Választmánya nagyra értékeli a Magyar Köztársaság képviselőinek eddigi munkáját, mert ez tetemesen hozzájárult ahhoz, hogy az EU Alkotmányban egyáltalán szó es­sen a kisebbségekhez tartozó egyének jogairól. Ugyanakkor úgy véli, hogy a Magyar Köztár­saság a határon túli magyar közösségek és a nemzet egészének alapvető érdekeit szem előtt tartva okkal és joggal szorgalmazhatja a kisebbségügyi jogalkotás konkrét formáit az EU ke­retein belül. Aligha van még egy EU tagország, amelynek gyakorlati s egyben történelmi okai is lennének a nemzeti kisebbségek helyzetének demokratikus, elvszerű autonómiák útján tör­ténő rendezésére. Arra, hogy a nemzeti kisebbségek iránti magyar érdeklődés nem kelt ellen­érzéseket az EU tagállamaiban, a legjobb bizonyíték a magyarverésekkel kapcsolatos magyar parlamenti belépő sikere.

 

3. A VMDP szempontjából (remélhetőleg így van ez a többi vajdasági magyar párttal is) különösen fontos lenne ez a Nyilatkozat. Tekintettel arra, hogy Szerbiában – egyelőre csak a színfalak mögötti egyezkedés formájában – zajlik az új demokratikus alkotmány előkészí­tése, a Magyar Országgyűlés Nyilatkozata megalapozhatja a magyar kormánynak és diplomá­ciának a vajdasági magyarság autonómiatörekvéseinek érvényesítésére irányuló segítő szán­dékú tevékenységét.

 

4. A VMDP Választmánya megbízza a párt vezetőit, hogy a legrövidebb időn belül kezdeményezzék a többi vajdasági magyar pártnál a Nyilatkozat ügyében történő közös fellé­pést. A VMDP megkeresi a többi Kárpát-medencében működő magyar pártot, s támogatásu­kat kéri ebben a vajdasági magyarság szempontjából különösen fontos kérdésben.

 

5. A Vajdasági Magyar Demokrata Párt Választmánya arra kéri dr. Szili Katalint a Magyar Országgyűlés elnökét, hogy lehetőségeihez járuljon hozzá egy az Európai Unió al­kotmányához csatolandó Nyilatkozat Országgyűlésben való elfogadásához.

Temerin, 2004. október 9.

 

 

 

 

A Fidesz – MPSZ Nyilatkozatra vonatkozó javaslata a következő:

 

„A Magyar Köztársaság Nyilatkozata

az Európai Alkotmány létrehozásáról szóló Szerződés I-2. cikke alapján

megfogalmazott értékekről

 

Az Alkotmányos Szerződés I-2. cikke által a nemzeti és etnikai kisebbségek védelme az Unió alkotmányos alapelvévé vált. A Magyar Köztársaság szerint a cikk vonatkozik a nemzeti és etnikai kisebbségekhez tartozó személyek jogainak közös gyakorlására is.

A Magyar Köztársaság szerint a teljes egyenlőség és diszkriminációmentesség alkalmazásá­nak elve nem áll szemben a nemzeti és etnikai kisebbségek hátrányos helyzetbe kerülése megelőzésére vagy kiküszöbölésére vonatkozó intézkedések jogszerűségével.

A Magyar Köztársaság álláspontja, hogy az Alkotmányos Szerződés kirekesztést tiltó szabá­lyai tükrözik az alapelvek lényegét, és kizárnak mindennemű bizonytalanságot. A diszkrimi­náció tilalmán alapuló felsorolás, mely az Alkotmányos Szerződés II-81. cikkében található, kizárja a megkülönböztetést a III-117. és III-122. cikkekben szereplő területeken is.

A Magyar Köztársaság támogatja, hogy a Szerződés III-124. cikke értelmében induljon meg a nemzeti és etnikai származáson alapuló megkülönböztetés leküzdéséhez szükséges közösségi jogalkotás, e közösségek hátrányos megkülönböztetése leküzdéséhez szükséges intézkedések elősegítése céljából. A Magyar Köztársaság hisz abban, hogy a közösségi jogalkotás elősegíti majd a közös alapelvek és értékek lefektetését, illetve érvényre juttatását.” 

 

A határozati javaslat eredeti 2. pontja 3. pontként szerepelne.

 

Indoklás:

 

Az Európai Alkotmány létrehozásáról szóló Szerződés I. cím 2. cikke az Unió értékei között említi a ”kisebbségekhez tartozó személyek jogát”. Ezen pontosító nyilatkozat benyújtásával a Magyar Köztársaságnak két célja van. Az egyik annak kifejezésre juttatása, hogy ezen immár uniós alkotmányos alapelv alapján a nemzeti és etnikai kisebbségek jogaikat közösen is gya­korolhatják az Európai Unióban, s hogy az Alkotmány alapján van mód arra, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek közösségei jogainak vonatkozásában is meginduljon az EU-ban a jog­alkotás. A másik annak pontosítása, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek pozitív megkülön­böztetése nem ütközik a diszkrimináció általános tilalmára vonatkozó uniós szabályokba.

 

Vajdasági Magyar Demokrata Párt

Temerin

Közlemény 2004. október 12.

 

A vajdasági magyarság helyzete nyílt és megoldatlan

Az EU külügyminiszterek nem tettek pontot a magyarverések ügyére. Pontosabban a többi Szerbiával kapcsolatos gond közepette a magyarverések, s egyáltalán a vajdasági ma­gyarság helyzete szóba sem került a luxemburgi tanácskozáson.

Igaz, van egy talányos mondat a kommünikében, amelyből a vájt fülű elemzők követ­keztetéseket vonhatnak le, de ez az eredmény a vajdasági magyarok szempontjából legalább is kétséges.

Ha ugyanis a miniszterek az igencsak sommás belgrádi nagyköveti jelentésekre tá­maszkodva üdvözlik, hogy a szerb kormány vállalta „az országban élő minden etnikummal való szorosabb párbeszédet”, s ha ez alatt a külügyminiszterek az október 8-án Kostunica ve­zetésével megalakult Szerbiai Kisebbségügyi Tanácsra gondolnak, ez a vajdasági magyarok számára rossz jel. S csak remélhetjük, hogy az állásfoglalás kialakításában a magyar diplomá­ciának nem volt szerepe.

Mert a Kostunica vezette intézmény – figyelembe véve, hogy a községi képviselőtes­tületekben is megalakulnak a kisebbségeket tömörítő, un. kisebbségi tanácsok – voltaképpen nem más, mint befejező aktusa a kisebbségi ügyek központosítására irányuló szerb hatalmi törekvésnek.

A szerb kormányrendelet a Kostunica-féle Tanács és a már létrejött különben is el­lentmondásos tevékenységet folytató nemzeti tanácsok között alárendeltségi viszonyt hoz létre. Látszik ez abból is, hogy a kormányfő sajtóirodájának közleménye szerint a Szerbiai Kisebbségügyi Ta­nács „kiemelt fel­adata, hogy együttműködjön az országos intézményekkel, mindenekelőtt a szerbiai parlament kisebbségügyi bizottságával, az emberi jogi és kisebbség­ügyi minisztériummal, valamint minden köztársasági minisztériummal”. Ez jogi és politikai abszurdum, hiszen, ha figyelembe vesszük, hogy a törvény értelmében létrejönnek a községi kisebbségi bizottságok is, a már meglevő nemzeti tanácsok, így a VMSZ Józsa-vezette nem­zeti tanácsa is, afféle Mohamed koporsójaként, ég és föld között lebegve értelmetlen és ha­szontalan politikai szerepbe kényszerülnek.

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt álláspontja továbbra is az, hogy a vajdasági ma­gyarság kérdése nyílt és megoldatlan. A megoldás a magyar választók névjegyzékének alap­ján többpárti választással létrehozott, jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal is felruházott magyar (perszonális) autonómia. Csak egy ilyen, demokratikus kisebbségi intéz­mény alkalmas arra, hogy feltárja, kifejezze, és legitimen képviselje is a vajdasági magyarság identitásának megőrzésével összefüggő alapvető érdekeit.

Az EU-tag Magyarország politikai elitje akkor segíthet a vajdasági magyarság nyílt és megoldatlan helyzetének rendezésében, ha a nemzetközi politikai színtéren a látszatmegoldá­sokat mellőzve, síkraszáll a tényleges magyar autonómiáért. Ezért a Vajdasági Magyar De­mokrata Párt támogatja a Fidesz – MPSZ javaslatát, miszerint egy a ki­sebbségi jogok érvé­nyesítéséről szóló Nyilatkozatot kellene csatolni az Európai Alkotmány elfogadásra kerülő szövegéhez.

 

Dokumentum:

Eltérő nézetek

Önállóan indul a Magyar Polgári Szövetség a romániai parlamenti választáson – jelentette ki Szász Jenő a szövetség péntek esti országos választmányi ülése után. Az MPSZ bíztató jelet lát az Európai Unió országjelentésében, amelyben tételesen is elmarasztalják Romániát a helyhatósági választáson egyes kisebbségi szervezetek, így az MPSZ elgáncsolása miatt. Ezért megpróbál kisebbségi szervezetként 25 ezer aláírás újbóli összegyűjtésével indulni a választáson – döntött a területi elnököket és az elnökség tagjait magában foglaló választmány. Amennyiben ismét elgáncsolják a választáson való megméretkezésnek ezt a módját, úgy a Magyar Polgári Szövetég jelöltjei valamelyik román párt listáin indulnak, mondta Szász Jenő, de még nem nevesítették, hogy melyikkel szövetkeznének.

Tőkés László viszont ellenzi az MPSZ-jelöltek román pártok listáin való indítását, és mindent megtesz annak érdekében, hogy ez ne fordulhasson elő. A Mediafaxnak nyilatkozó református püspök szerint ezzel az önálló magyar politizálás csorbulna. Úgy véli, a helyhatósági válasz­tásokon más volt a helyzet, akkor nem járt ezzel a veszéllyel a román pártokkal való ilyen­szerű megállapodás. Tőkés Elmondta: az MPSZ nem tehet arról, hogy nem indulhat a válasz­táso­kon, ha viszont ezt ismét ellehetetlenítik, az a magyar szavazók tömeges távolmaradásával járna. (transindex/magyar rádió/szabadság)

 

Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket.