Vajdasági Magyar Demokrata Párt

http://www.vmdp.freewebspace.com/

http://de.geocities.com/vmdp2002/

HÍRLEVÉL II. évfolyam 82. szám

2004. október 20.

 

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogszabályalkotási és vég­rehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia, a számaránynak megfelelő parlamenti képviselet, valamint a magyarok számára, akik ezt igénylik, a kettős állampolgárság. A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő ma­gyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.

A Hírlevélben tájékoztatunk a VMDP-hez közel álló civilszervezetek tevékenységéről, s kö­zöljük azokat a dokumentumokat, amelyeket, a VMSZ nyomása alatt álló vajdasági magyar média, elsősorban a Magyar Szó és a Hét Nap mellőz. Hírlevelünk ezért az első magát demokratikusnak nevező államban megjelenő szamizdat.

Köszönjük az észrevételeket. Ezúton is jelezzük, hogy Hírlevél a VMDP által szorgalmazott új konszenzus megteremtésé­nek jegyében foglalkozik a Kárpát-medencei magyar politikai történésekkel.

Ágoston András, a VMDP elnöke

 

Vajdasági Magyar Demokrata Párt

Temerin

 

Dr. Hiller István

Elnök

Magyar Szocialista Párt

Budapest

Tisztelt Elnök Úr!

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt és a saját nevemben jókívánságaimat fejezem ki a Magyar Szocialista Párt elnökévé történt megválasztása alkalmából.

Az elhúzódó rendszerváltás viszonyai között a határon túli magyar kisebbségi közös­ségek helyzete továbbra is nyílt és megoldatlan. Az EU-tag Magyarország ma sem tudja pon­tosan, mit kezdjen velük. Ebben a helyzetben a legnagyobb parlamenti pártok vezetőgárdájá­nak különösen nagy a felelőssége. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr és az Ön megválasz­tása után a vitális nemzeti érdekek konszenzusos meghatározását, a nemzedéki ellentétek már nem hátráltathatják. Bízom benne, hogy rövid időn belül megtalálják azokat a politikai tám­pontokat, amelyek hosszabb időre elmélyíthetik a Kárpát-medencében élő magyarság határ­módosítás nélküli politikai integrációjának folyamatait.

Alapvető nemzeti érdekünk, hogy minél több magyar minél tovább megmaradjon ma­gyarnak. S nem mindegy, hogyan. Nemzetként, történelmi jogon, értékeink birtokában he­lyezkedjünk el Európában! A helytállás a nagy európai versenyben megköveteli a magyar nemzet egésze belső erőforrásainak összevont, takarékos, felelős felhasználását.

A VMDP szerint a kettős állampolgárság jól járható útja a trianoni trauma meghaladá­sának. S egyben eszköze a fenntartható fejlődés feltételei megteremtésének. A kettős állam­polgárság nélkül nehéz elképzelni az egész nemzetre kiterjedő EU-kompatíbilis komplex foglalkoztatási program megalkotását és működtetését. A kettős állampolgárság, magyar au­tonómiával együtt, jól szolgálhatja a történelmi szállásterületein fejlődő nemzet határmódosí­tás nélküli integrációját is.

A kettős állampolgárság, a jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal felru­házott demokratikus felépítésű magyar autonómia, a nemzet belső erőforrásainak feltárása és a határmódosítás nélküli integráció eszméje közötti összefüggések felismerése és a belőlük következő előnyök alkotó kibontása a 21. század elejének nagy feladata, nemzetünk felemel­kedésének és az Európába való sikeres beépülésünk záloga.

Tisztelt Elnök Úr!

Előbb a történelmi VMDK-ban, majd miután azt a szerb igazságügy miniszter elvette tőlünk, a Vajdasági Magyar Demokrata Pártban tizenöt éve töretlenül fenntartjuk a magyar autonómia eszméjét, 1997-től kezdve, pedig a kettős állampolgárságra vonatkozó kérelmünket is. Ez a mi hozzájárulásunk, nemzetünk felemelkedéséhez.

Arra kérem, hogy amennyiben ez lehetséges még ebben az évben fogadja a VMDP küldöttségét. Szeretnénk személyesen bemutatkozni, és közvetlenül felvázolni azokat a politi­kai eszméket, amelyek mentén küzdünk a magyar autonómiáért a Vajdaságban, s kérjük a kettős állampolgárságot Magyarországon.

Abban a reményben, hogy a Magyar Szocialista Párt is részvevője lesz a nemzeti in­tegráció 21. században kialakuló szerteágazó folyamatának, szíves visszajel­zését várva, tisz­telettel:

Temerin 2004. október 16.

Ágoston András

 

Vajdasági Magyar Demokrata Párt

Temerin

Közlemény, 2004. október 13.

 

Hatpárti egyeztetés vajdasági magyarság autonómiatörekvéseinek érvényesítéséről

Szerdán Temerinben, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt kezdeményezésére, a hat vajdasági magyar párt képviselője megbeszélést tartott, a vajdasági magyarság autonómiakö­vetelésének érvényesítéséről.

Megállapodtak, hogy a szerb alkotmány kidolgozása során konkrét javaslatot tesznek a kisebbségi autonómiák intézményének a szerb állam alapokmányába történő beiktatására.

Ezzel párhuzamosan ki kell dolgozni a magyar autonómia konkrét modelljét (figye­lembe véve a pártok programjaiban a perszonális és a területi autonómiára vonatkozó eleme­ket), amely alkalmas lesz arra, hogy az EU-tag Magyarország segítségével megjelenítsék a nemzetközi politikai színtéren.

A hat párt közös javaslatot dolgoz ki a részarányos parlamenti képviseletről, s arról is, hogy a kisebbségek megfelelő arányban legyenek jelen a hatalmi szervek foglalkoztatottjai között.

Lehetőség szerint közös álláspontot kell kialakítani a Vajdaság autonómiájáról és a települési önkormányzatok bevezetéséről is.

A pártok képviselői úgy határoztak, hogy ezekben a kérdésekben Szalma József pro­fesszort kérik fel együttműködésre. Az ő általa vezetett munkacsoport annak idején ma is ér­vényes javaslatot dolgozott ki a kettős állampolgárságra vonatkozóan.

 

Szalma professzor elfogadta a felkérést

Prof. dr. Szalma József elfogadta a vajdasági magyar pártok felkérését, hogy egy szak­értői bizottság élén dolgozza ki a magyar autonómia EU-konform modelljét, s azokat az elvi álláspontokat, amelyeket a magyar pártok a szerb alkotmányozó testületnek kívánnak meg­küldeni. Ebből az alka­lomból közöljük Szalma Józsefnek a jelenlegi helyzetre vonatkozó gondolatait. Szerinte mind a magyarországi baloldalnak, mind a polgári oldalnak át kellene gondolnia politikáját.

 

Át kell gondolni a kisebbségi politikát

Az EU-tag Magyarország politikai elitjének kötelezettségei vannak a határon túli ma­gyarság irányában. Sajnos sem az egyik, sem a másik oldal nem mutatott fel kellő eredmé­nyességet. Persze, szó sincs arról, hogy volna egy harmadik vonal, különösen arról, hogy va­lamiféle radikális megoldás szülessen. Csupán arról van szó, hogy mindkét oldalnak nagyon ko­molyan meg kell gondolnia határon túli magyarok irányába adott ígéreteit és politikáját.

Vannak konkrét megoldások, amit a délvidéki magyarok javasoltak, mint például a kettős állampolgárság. Ezzel kapcsolatban a szociálliberális sajtó elhíresztelte, hogy ez nö­velné a ma­gyar, amúgy is agyonsanyargatott, adófizető polgár terheit. Mindenféle igaztalan propaganda jutott el az adófizető polgárig: hogy a határon túli magyarok csak nyűg, stb. A határon túli magyarok legyenek jók, maradjanak otthon, akármilyen feltételek közepette. Ha verik őket, akkor is. Ha elveszik a kenyerüket, munkájukat, akkor is. Ha alapvető emberi jo­gaikat tipor­ják, akkor is.

Csakhogy ez a mechanizmus már nemigen működik. Ehelyett beígérték a gyor­sabb előmenetelt a szomszédos államok számára. Pl. ha az adott állam a középiskolai bizo­nyítványt nemcsak szlovákul adja meg, hanem magyarul is, máris történik a nagyfokú honoráció - EU társult tagság, sőt NATO tagság felkínálása és elérése. Örültek is az utódál­lamok, köszönik szépen. 

Szó sincs arról, hogy Magyarországnak bárminemű szomszédságpolitikai kifogást le­hetne tenni. Ellenkezőleg, ilyen kifogást időről időre, nemcsak Szerbiának lehet emelni, ha­nem Romániának, Szlovákiának, stb. Persze nem egyszerre, csupán akkor amikor a kifogás adott helyen indokolt. Sőt, ha ez több helyen indokolt, akkor több helyen. Az azonban igen kifogásolható politika, hogy a szándékos és szemenszedett, pimasz kisebbségelnyomó politika "ellensúlyozásául", utódállami  csekély engedményekre a magyar politika óriási honorációkat ad (pl. NATO tagság és EU tagság preferálása).  

 Át kell gondolni a magyar-magyar politikát. Alaposan. Anélkül, hogy az "átgondolás" konfliktust okozna. Ha a szomszéd, mint ország hálátlan abba kell hagyni a támogatásokat és ígéreteket, és inkább a határon túli magyarok sorsát kellene istápolni, anélkül, hogy ez rele­vánsan érintené az utódállamot. Az meg őszintén mutassa ki európai irányultságát, többek között a kisebbségek oltalmazása terén is.

Szerbiának jelenleg van vagy öt-hat zömében "privát" alkotmánytervezete. A szerzők belgrádi professzorok, s amelyek szövegét kivonatosan, sajtóból ismerem, részben. (Van ezekben minden: monarchikus államforma, köztársasági, stb.) Ami fontosnak tűnhet: mit mond a jelenlegi kormány által előirányzott változat? Ehhez még nem jutottam hozzá. Azt csak sejthetjük, miért késik Szerbia az Alkotmányával, s azt is, hogy az, ami ránk, vajdasági magyarokra vár egyes változatok elfogadása esetén az nemcsak edukációs és színtiszta tudo­mányos téma.

Nem hiszem, hogy azonnal új autonómiatervezetet kellene írni, hisz ilyenek már létez­nek. Várható, hogy a pártok prog­ramjai összeállnak. Azokat az elveket amelyek, a tudomány segítségével, nemcsak politikai nyilatkozat szintjén, hanem a kisebbségi önkor­mányzat né­hány normájának szintetizálásával megfogal­mazhatók, el lehet juttatni a szerbiai alkotmány-előkészítő testületnek. Ez lehet, hogy mesze van, lehet, hogy nem. Nekünk azonban nem árt, ha van véleményünk.” 

 

Bűnügyi feljelentés a honvédtalálkozó miatt

Az újvidéki rendőrség nyomozója ez év október 19-én kihallgatásra idézte be Matuska Mártont a május 9-én, a Magyar Szó szerkesztőségében megtartott honvédtalálkozó miatt.

Emlékezetes, az idén januárban a Magyar Szó meghirdette, hogy megszervezi azoknak a katonáknak a találkozóját, akik erről a vidékről lettek besorozva a magyar honvéd hadse­regbe 1941. és 1944. között. Kókai Péter, a lap felelős szerkesztője Matuska Mártont, a lap nyugalmazott újságíróját kérte fel, hogy a lapban megfelelő írások jelenjenek meg annak ér­dekében, hogy minél több egykori magyar honvédkatona szerezzen tudomást a vállalkozás­ról, és minél tömegesebb legyen a találkozó. Végül mintegy százhúszan jelentkeztek és közel nyolcvanan el is mentek.

Bizonyos Sava Grujić, aki a Svesrpski narodi pokret [Ösz-szerb nemzeti mozgalom] nevű szervezet elnökeként írta alá magát még májusban bűnvádi feljelentést tett Matuska Márton, Kókai Péter és Bunyik Zoltán, a FORUM Igazgató Bizottsága elnöke ellen a talál­kozó miatt, arra hivatkozva, hogy „fasiszta” katonák, az 1942-es délvidéki razzia tettesei” tartottak gyűlést. E feljelentés alapján kezdődött most el a rendőrségi vizsgálat.

Rendőrségi nyilatkozatában – amelyet az újvidéki belügyi titkárság épületében, Ha­rangozó Mária ügyvédnő jelenlétében, magyarul tett - Matuska Márton közölte, hogy szó sincs olyasmiről, amit a feljelentő állít, hiszen egyszerű magyar sorkatonák tartottak összejö­vetelt. Ők, hatvan éven keresztül voltak kénytelenek elhallgatni életüknek azt a keserves né­hány évét, amit háborúban és fogságban töltöttek, majd el kellett viselniük azokat a hátrányo­kat is, amelyeket a titói rezsimben a honvédségben eltöltött szolgálatuk miatt rájuk szabtak. Pedig ők ugyanúgy szolgáltak a saját nemzetüknek, mint például a csetnikek a sajátjuknak – közölte a beidézett. Végül kérésére azt is jegyzőkönyvbe foglalták, hogy hasonló szervezés miatt egészséges társadalomban senkinek eszébe nem jutna bűnvádi vizsgálatot kezdemé­nyezni, ez nálunk is csupán az itt élő magyarság megfélemlítését szolgálja.

Ugyanezen okból a rendőrségre beidézték Kókai Pétert a Magyar Szó felelős szer­kesztőjét is.

 

Nem kell fizetniük a határon túli románoknak a romániai tartózkodásért

Nem kell fizetniük, vagy jelentős kedvezményben részesülnek azok a kettős állampol­gár romániai tanárok és fiatalok, akik hazai tartózkodási engedélyt igényelnek - erről állapo­dott meg a belügyi és az oktatási tárca az állami vagyonigazgatósággal. Így a fizetség alól az ösztöndíjas középiskolások, egyetemi és magiszteri hallgatók, illetve az egyetemi idegen nyelvű lektorok és vendégtanárok mentesülnek. Szintén nem kell illetéket fizetniük a tartóz­kodási engedélyért azok a diákok, akik ugyan nem ösztöndíjasok, de iskoláztatási költségeiket az állam fizeti. (Kolozsvári Rádió)

 

Segítség a tisztázáshoz?

A romániai demokrácia sorsáért aggódó románok és magyarok mélységes felháboro­dással értesültek arról, hogy a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács vezetőségében RMDSZ-es szavazat segítette Corneliu Vadim Tudort besúgástól mentes, tiszta múltjának bizonyításához. Ez tette lehetővé, hogy a román politikus akár szenátorként, akár államel­nökjelöltként indulhasson a közelgő általános választásokon - áll a Magyar Polgári Szövetség közleményében. (A Hír TV nyomán.)

 

Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket.