|
|
http://www.vmdp.freewebspace.com/
http://de.geocities.com/vmdp2002/
2004. október 25.
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia, a számaránynak megfelelő parlamenti képviselet, valamint a magyarok számára, akik ezt igénylik, a kettős állampolgárság. A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.
A Hírlevélben tájékoztatunk a VMDP-hez közel álló civilszervezetek tevékenységéről, s közöljük azokat a dokumentumokat, amelyeket, a VMSZ nyomása alatt álló vajdasági magyar média, elsősorban a Magyar Szó és a Hét Nap mellőz. Hírlevelünk ezért az első magát demokratikusnak nevező államban megjelenő szamizdat.
Köszönjük az észrevételeket. Ezúton is jelezzük, hogy Hírlevél a VMDP által szorgalmazott új konszenzus megteremtésének jegyében foglalkozik a Kárpát-medencei magyar politikai történésekkel.
Ágoston András, a VMDP elnöke
Figyelem!
A VMDP dokumentumaival találkozhatunk a következő honlapokon is:
56-os megemlékezés Újvidéken
Megemlékezést tartott tegnap Újvidéken az 1956-os magyaror forradalomról a Futaki úti temető katonai részében az újvidéki Hagyományápoló és Műemlékevédő Egyesület. Papp Ferenc elnök mondott alkalmi beszédet, utána a jelenlevők megkoszorúzták az ott álló csonka turul szobrot, majd elénekelték a Himnuszt.
Vajdasági Magyar
Demokrata Párt
Temerin
Tőkés László
püspök
Királyhágó-melléki
Református Egyházkerület
Nagyvárad
Nagyrabecsült Püspök Úr, Kedves László!
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt és a saját nevemben jókívánságaimat fejezem ki a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspökévé történt újraválasztása alkalmából. Örömmel és megnyugvással vettük újraválasztásának hírét.
Itt a Vajdaságban a temesvári lelkipásztor Tőkés László hősies ellenállásán felbuzdulva indítottuk el a történelmi VMDK létrehozatalára irányuló kezdeményezést. Készen voltunk az elképzeléssel már nyolcvankilenc nyarán, de az Ön ellenállása volt a jel, amelynek nyomán december 18-án elindítottuk a vajdasági magyarság közösségként való megmaradásáért folytatott máig tartó küzdelmét.
Meggyőződésünk, hogy az erdélyi magyarság belső válságának leküzdése Tőkés László püspök tevékeny részvétele nélkül majdhogynem elképzelhetetlen. Ellenkező esetben a nemzeti szempontból kedvező kibontakozás elhúzódhat, netán kérdésessé válhat.
Mert a 21 század elején a Kárpát-medencében élő magyarok és Magyarország is, csak akkor számíthatnak felemelkedésre, ha a határmódosítás nélküli nemzeti integráció folyamata megtorpanás nélkül halad a kedvező végkifejlet – az egységes nemzet és a trianoni trauma feloldása – felé.
Abban a reményben, hogy Tőkés László püspök, a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács elnöke részt vehet a Máért soron következő ülésének munkájában, nagyrabecsüléssel:
Temerin, 2004. október 22.
Ágoston András
Vajdasági Magyar
Demokrata Párt
Temerin
Szávay István
Elnök
Nemzetpolitikai
Kabinet
Jobbik
Magyarországért Mozgalom
Budapest
Tisztelt Elnök Úr!
A Jobbik Magyarországért Mozgalom párttá alakulásának első évfordulóján minden jót kívánok a Programadó Nagygyűlés részvevőinek. Remélem, hogy a viszonylag rövid, de szerves fejlődés eredményeként körvonalazódó dokumentum előre viszi a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációját. Érdeklődéssel kísérjük pártjuk politikai tevékenységét. Mi, akik a rendszerváltás után immár két vajdasági magyar párt megalakításában szereztünk tapasztalatokat, érdeklődéssel várjuk a Jobbik Magyarországért Mozgalom programját.
Várjuk, mit mondanak Önök a kétpólusúvá vált kisebbségi politikai eliteket megosztó kérdésekről. Kezébe vegye-e Magyarország a határon túli magyar közösségek politikai irányítását? Vagy elég, ha a köztársaság a pénzügyi támogatásokkal tudja le a gondoskodást. Szükség van-e a kisebbségi többpártrendszerre? Hogyan tekint a Jobbik az ún. „kormányzati felelősségvállalás”, meg a parlamenti képviselet kérdésére? Szükség van-e a számarányos kisebbségi képviseletre és a garantált helyekre a helyi többségi parlamentben, vagy egy kisebbségi versenypárt megléte jelenti a megoldást?
Mi az Önök számára a kisebbségi autonómia? Érvényesíthetők-e a kisebbségi közösségek autonómiaigényei az EU-tag Magyarország aktív részvétele, nemzetközi kezdeményezése nélkül? Mi kidolgoztunk, egy úgy véljük, alkalmazható modellt, de – tizenöt éve már – nem tudjuk elfogadtatni még Magyarországon sem. (A szerb parlament alapjában véve elfogadta a modellt, de nem a magyarok, hanem a leszakadó Kosovoban élő szerbek számára.)
A jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítvánnyal is felruházott magyar (perszonális) autonómia modellje nem követel területi elhatárolódást, nem területi autonómia. Feladata a vajdasági magyarság alapérdekeinek feltárása, kifejezése és legitim képviselete, elsősorban az oktatás, a művelődés és a tájékoztatás területén. A modell felöleli a Vajdaságban élő magyar közösség minden tagját. Alapintézménye a magyar autonómia tanácsa, amelynek tagjait többpárti választások útján a magyar szavazók névjegyzékére feliratkozott polgárok választják meg. A Tanács tagjai, nem a szerb hatalomnak, hanem magyar választóiknak tartoznak politikai felelősséggel. Szerintünk a magyar autonómia olyan közjogi keret, amelyben megvalósul a kisebbségi közösség többpártrendszerre alapuló, demokratikus közéleti tevékenysége. Afféle kis parlamentként a magyar (perszonális) autonómia tanácsa alkalmas az oly sokszor megkövetelt kisebbségi egység demokratikus kialakítására és legitim kifejezésére.
Tisztelt Elnök Úr!
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt az egyetlen vajdasági magyar párt, amely minden anyagi támogatás, különösebb választási propaganda nélkül, a legutóbbi választások után megkétszerezte jelenlétét a politikai közéletben. Ezt annak köszönheti, hogy hosszú évek óta síkraszáll a magyar (perszonális) autonómiáért és a kettős állampolgárságért.
Abban a reményben, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom is támogatja a vajdasági magyarság kettős állampolgárság és az autonómia iránti igényét, tisztelettel:
Temerin, 2004. október 24.
Ágoston András
99 %
A Kosovoban vasárnap megejtett választásokon a kisebbségi szerb szavazók 99 százaléka eleget tett a Szerbiából érkezett bojkottfelhívásnak. Ami magát, az albánok iránti ellenérzést tükröző számot illeti, az nem meglepetés. Az sem, hogy az érdekelt szerbek fütyültek a nemzetköziek választási felhívására. Tanulságos viszont, hogy Tadic szerb elnök felhívása is falrahányt borsó maradt.
Hacsak nem arról van szó, hogy Tadic meglehetősen kényszeredett – a nemzetköziek által kikényszerített, majd dícséretekkel honorált – felhívását a kosovoi honfitársak éppen, hogy elértették. S szavaztak úgy, ahogy az ebben a pillanatban a szerb nemzeti érdekeknek megfelel. Mert a kosovoi választások eredményes bojkottja két dologra mindenképpen felhívja a világ (legalább is az érdeklődők) figyelmét.
Az egyik, hogy nem lesz egyhamar multietnikus Kosovo, a másik, hogy nemigen lesz olyan szerb, aki aláírná a Kosovo elszakadására vonatkozó egyezményt. Az amputációt, előbb utóbb, egy nemzetközi értekezleten kell megejteni.
Erre utal Kostunica kormányfő kijelentése is, miszerint az emberek csak a személyes biztonságuk elemi feltételeinek megteremtése után gondolkodhatnak arról kimennek-e szavazni, vagy sem.
Temerinben az önkormányzati választások után megváltozott a községi képviselő-testületben a pártok erőviszonya. Most már ciklikusan hol a szocialisták, hol pedig a radikálisok szerzik meg a legtöbb mandátumot. Ugyanakkor új pártok is megjelentek, sőt egy polgári csoport is két mandátumhoz jutott. A választásokon részt vevő két magyar párt, a VMSZ és a VMDP ugyanakkor „leszerepelt”. A 30 százalékban magyarok lakta község önkormányzatának 33 tanácsnoka közül csupán 8 képviselőt választottak meg a magyar pártok színeiben, azaz kevesebbet, mint az a nemzetiségi megoszlás szerint elvárható lenne.
Mi ennek az oka, és hogyan értékeli temerini választási szereplését a VMDP? – kérdeztük Csorba Bélától, a VMDP körzeti szervezetének elnökétől. Ugyanakkor jeleztük, hogy hasonló kérdéseket már feltettünk a VMSZ helyi szervezete elnökének, válaszait szerdai számunkban közöltük. – A temerini magyar szavazók számításaim szerint legalább három mandátummal ajándékozták meg a mérsékelten szerb nacionalista Demokrata Pártot. Megjegyzem, ezt a lojalitást a demokraták nem viszonozták, hiszen az új képviselők között csak egyetlen van, aki anyanyelvi szinten tud magyarul. A belgrádi szerb pártra történő átszavazásnak több oka van, a legfontosabb talán az, hogy a VMSZ ezúttal is szakított az önálló magyar politizálással, és teljes gőzzel arról akarta meggyőzni a választókat, hogy nem a magyar, hanem a demokrata párti elnökjelöltre kell szavazni. Ezt az egyébként igen gyorsan kudarcot vallott sikerpropagandát sok magyar úgy értelmezte, hogy a pártok közül is a demokratákra voksolt. Egyébként mi Temerinben nem vagyunk elégedetlenek: a VMSZ-t ezúttal is sikerült legyőznünk, annak ellenére, hogy a teljes vajdasági magyar és anyaországi média nekik kampányolt, a Duna Televíziótól kezdve a kereskedelmi adókig, a szocialista kormánytól egészen a Vajdaságba látogató, félreinformált, vagy informálódni nem is akaró Fidesz-vezérkarig. Beleértve természetesen az önök napilapját, a Magyar Szót is. Ilyen méretű ellenpropagandával még sohasem kellett megküzdenünk, az ellenünk, és személyesen ellenem irányuló helyi lejáratási kampányról nem is beszélve. A VMSZ stratégiája viszont csődöt mondott, mert mindebből nem nekik, hanem a demokratáknak lett hasznuk.
Még tartanak a pártközi megbeszélések arról,
hogy kik alkossák a hatalmi koalíciót a községben. A VMDP részt vesz ezeken a
megbeszéléseken?
– A VMDP-t eddig a Demokrata Párt és a Szerb Radikális Párt kereste meg konkrét ajánlatokkal. A radikálisokkal nem kötünk semmilyen koalíciót, sem nyilvánosat, sem titkosat, sem úgynevezett technikai megegyezést. Szemmel látható ugyan, hogy az SZRP az egész országban tett néhány tétova lépést, hogy a szélsőséges politikai múltat maga mögött hagyva, klasszikus jobboldali párttá váljon, és kitöltse azt az űrt, amire Koštunica pártja nem volt képes. Mindez azonban még kevés. Nekik mindenekelőtt a Šešelj jelképezte eszmei örökségtől kell megszabadulniuk, erre azonban egyelőre képtelenek, és ez nem is annyira temerini, mint amennyire általános jelenség. Függetlenségünket a demokratákkal szemben is meg kívánjuk őrizni, ugyanakkor a képviselő-testület tisztségviselőinek megválasztása kérdésében nyitottak vagyunk, és a kölcsönös érdekek figyelembe vétele mellett biztosra veszem, hogy meg tudunk egyezni.
Ön szerint mely pártok a legesélyesebbek a
hatalom gyakorlására Temerinben?
– A hatalom egyik gyakorlójáról már döntöttek a szavazók, azzal, hogy az SZRP jelöltjét választották meg polgármesternek. Ha a másik oldal képes lesz a képviselő-testületi többség biztosítására, akkor jó esetben kialakulhat egyfajta kettős hatalom, erősen korlátozott polgármesteri mozgástérrel, rossz esetben viszont egy folyamatos krízishelyzet, amely akár a képviselő-testület feloszlatásához és új választásokhoz is vezethet. Megtörténhet azonban az is, hogy a radikálisok maguk mellé állítanak még öt képviselőt, és egy időre bebetonozzák a hatalmukat.
A község újonnan megválasztott elnöke, Stojan
Tintor (SZRP), szívesen venné, ha a magyarok is tisztséget vállalnának az
önkormányzatban. Elfogadnák-e a felkérést, hogy a radikálisokkal közösen
vegyenek részt a községi hatalom gyakorlásában?
– Stojan Tintor szándéka akkor is gesztusértékű, ha az előbb elmondottak okán ránk koalíciós partnerként nem számíthat. Ennek ellenére, széles körű polgármesteri hatásköre folytán, sokat tehet annak érdekében, hogy a magyarokat naponta érő jogsérelmek és gazdasági hátrányok legalább részben orvoslást nyerjenek. A gyakorlat majd megmutatja, mit tud, és mit akar tenni.
Kivel tudna a legjobban együttműködni a VMDP
az önkormányzatban, tekintettel arra, hogy a választásokon nem volt koalíciós
partnerük?
– Sem a VMDP, sem a Demokrata Párt nélkül nem képzelhető el egyfajta demokratikus tömb a községben, viszont bármelyik másik csoportosulás elvileg mellőzhető, természetesen ez nem vonatkozik a túloldalon álló radikálisokra. A fentiekből következik, hogy a VMDP és a DP együttműködése nemcsak kívánatos, de szükségszerű is.
Milyen a viszonyuk a VMSZ-szel, a másik
önkormányzati magyar párttal?
– Rossz. A VMSZ képviselői a Szerbiai Szocialista Párttal és a radikálisok
akkor egyetlen képviselőjével összefogva egyszer már megbuktattak egy demokratikus,
mi több magyar végrehajtó bizottsági többséggel rendelkező önkormányzatot.
Mindez beárnyékol mindenfajta együttműködést. Az ő részükről nem számítunk
semmiféle őszinte támogatásra, de érdekeik igen könnyen ismét oldalunkra
kényszeríthetik őket.
Úgy tűnik, ellenzékből lesznek kénytelenek
politizálni, mire fektetik a fő hangsúlyt?
– Arra, amire eddig: jóban, rosszban kitartunk a helyi magyarság érdekeinek védelmében – válaszolta kérdésünkre Csorba Béla, a VMDP temerini körzeti szervezetének elnöke.
Góbor Béla (Magyar Szó)
Köszönjük, hogy
elolvasta Hírlevelünket.