Vajdasági Magyar Demokrata Párt

http://www.vmdp.freewebspace.com/

http://de.geocities.com/vmdp2002/

HÍRLEVÉL II. évfolyam 90. szám

2004. november 14.

 

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogszabályalkotási és vég­rehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia, a számaránynak megfelelő parlamenti képviselet, valamint a magyarok számára, akik ezt igénylik, a kettős állampolgárság. A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő ma­gyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.

A Hírlevélben tájékoztatunk a VMDP-hez közel álló civilszervezetek tevékenységéről, s kö­zöljük azokat a dokumentumokat, amelyeket, a VMSZ nyomása alatt álló vajdasági magyar média, elsősorban a Magyar Szó és a Hét Nap mellőz. Hírlevelünk ezért az első magát demokratikusnak nevező államban megjelenő szamizdat.

Köszönjük az észrevételeket. Ezúton is jelezzük, hogy Hírlevél a VMDP által szorgalmazott új konszenzus megteremtésé­nek jegyében foglalkozik a Kárpát-medencei magyar politikai történésekkel.

Ágoston András, a VMDP elnöke

 

Minél több magyar, minél tovább maradjon meg magyarnak!

 

Ágoston András:

A csőből ki kell jönni

 

A Magyarok Világszövetsége csőbe húzott bennünket, s most a másik végén kell ki­jönnünk.

Így jellemezte a minap az egyik vezető ellenzéki politikus a kettős állampolgárság ügyében kiírt ügydöntő népszavazás nyomán előállt helyzetet. Igaza van, ez az egészséges, felelősségteljes reakció. Hozzátehetjük: a magyarországi politikai elit vezető pártjai a csőből csak együtt, majdnem azt mondtam, karonfogva jöhetnek ki.

A nemzetet érintő ügyekben vak tyúk módjára kapirgáló Tamás Gáspár Miklós két szó híján, fején találta a szöget, amikor így nyilatkozott: „A kettős állampolgárság eszelős ötleté­ben rejlő erkölcsi lényeg – az utódállami, kisebbségi magyarság iránti tiszteletteljes és testvéri érzések kifejeződése – érvényes”. Azt ugyanis, hogy „eszelős ötletről” lenne szó, ez a Ma­gyarországra már régen áttelepült „patrióta” már csak erkölcsi okokból sem mondhatta volna ki. Durvábban: eszelős, aki mondja, nem a több mint 350 ezer aláíró, akinek köszönhetően elkerülhetetlenné vált, hogy a magyarországi politikai elit foglalkozzon a kettős állampolgár­sággal.

Legjobb lett volna, ha a kettős állampolgárságról szóló törvényt – az új nemzeti kon­szenzus jegyében, a parlamenti ellenzék egyetértésével – még az Antall-kormány terjesztette volna be az országgyűlésnek. Ez a törvény, rögtön az oroszok kivonulása s Magyarország európai orientációjának bejelentése után, a rendszerváltás egyik sarokpontja lehetett volna. Bizonyítéka annak, hogy Trianon ellenére, a nemzet egésze kíván saját erejéből, egyenes de­rékkal felemelkedni, s beépülni Európába. Ezt nem kifogásolhatta volna senki. Sem az utód­államok, sem a nemzetközi közösség.

 

Van helye a jó kompromisszumnak

De, ami késik, az nem múlik. Az EU-tag Magyarország politikai elitje most újra pró­batétel előtt áll.

A Máért VIII. ülése után a kérdés az, hogy a Fidesz – MPSZ és a Magyar Szocialista Párt elháríthatatlan és átruházhatatlan felelőssége tudatában talál-e kiutat az előállt hely­zetből vagy sem?

Orbán Viktor és Hiller István javaslata is elfogadható. Hozza meg az Országgyűlés akár már ezen a héten a kettős állampolgárságról, illetve a hatá­ron túli magyarok számára adandó uniós útlevélről. A kormány, pedig kezdje meg a „nemzet­polgárság” fogalmának jogi meghatározását. Külön törvényben, vagy a megfelelő törvények módosításával szabályozza, mi jár a határon túli magyarnak az állampolgári jogokból és kötelezettségekből.

De, ez most már nem elég. Szólítsa fel az Országgyűlés a magyar szavazókat, hogy december 5-én menjenek el szavazni, s mondjanak igent a kettős állampolgárságra és a par­lamenti pártok erőfeszítéseire is.

Mert Mádl Ferenc köztársasági elnök is megmondta: jogi akadálya nincs annak, hogy a határon túli magyarok magyar állampolgárságot kapjanak anélkül, hogy lenne magyaror­szági lakhelyük. Történelmi elégtétel lenne ez a kisebbség számára, s ez nem gyorsítaná fel az elvándorlást a szülőföldről.

A köztársasági elnök a választópolgárokat arra szólította fel, hogy vállaljanak közös­séget a határon túli magyarokkal december 5-én a kettős állampolgárságról szóló népszavazá­son.

 

Orbán Viktor akarja

Vannak mesterséges és mondvacsinált dilemmák a kettős állampolgárság és a szorosan hozzátartozó tényleges magyar autonómia körül. Emeljünk ki néhányat.

A VMDP kezdettől fogva hangsúlyozza: a kettős állampolgárság és a tényleges ma­gyar autonómia között nincs ellentmondás. A kettős állampolgárság a Kárpát-medencében élő magyarság határmódosítás nélküli politikai integrációjának, s egyben Magyarország fenntart­ható fejlődése feltételeinek megteremtéséhez szükséges eszköz. Másfelől, a magyar (perszo­nális) autonómia, amely lehetővé teszi a kisebbségi közösség alapérdekeinek feltárását, kife­jezését és képviseletét, a szülőföldön való megmaradás nélkülözhetetlen közjogi kerete. Ily módon feltételezik és kiegészítik egymást. A kettős állampolgárság és az autonómia korrelá­cióját korábban többen kétségbe vonták. A Máért-en már csak az SZDSZ hangoztatta, hogy a két jogi intézmény politikailag kizárja egymást.

Az ellentmondás hangoztatói nemigen fejtették ki nyilvánosan mi a gondjuk a kisebb­ségi önazonosság megőrzésének e két egymást feltételező pillérével.

Pártdokumentumokban ilyesmi nem fogalmazódott meg soha, de az aggodalmaskodók egy-egy alkalommal mégis kirukkoltak a kérdéssel: hogyan akartok majd ti, kettős állampol­gárságú magyarokként a helyi hatalomtól még autonómiát is követelni? Ennél tovább nem mentek, de az aggodalmaskodásuknak aligha van egy mélyebb oka is.

A magyar politikai elit egy része fél attól, hogy a kettős állampolgárságú magyarok érdekeit a nemzetközi politikai színtéren, s főleg a bilaterális kapcsolatokban nem lehet majd úgy kezelni, mint eddig. Távolságtartással, hidegen, „nem akarunk nektek ártani” módon, folyton azt latolgatva, milyen ellenvetésekkel, s az izgágáknak kijáró milyen megrovással kell majd szembenézni a magyar partnernek ha „minden szomszédtól kö­vetelni kezdi az autonó­miát”? Főleg, ha magyar állampolgárok, illetve a kettős állampolgárok részére kellene azt követelni.

A VMDP-ben két dolgot mondhatunk erre.

Aki akarja a határmódosítás nélküli nemzetegyesítést, annak bizony lehetnek átmeneti kellemetlenségei attól függetlenül, hogy a határ melyik oldalán politizál.

A másik: ha Magyarország nem csak bólogató Lászlóként kíván megjelenni az EU-ban és egyáltalán a nagypolitikában, akkor világosan meg kell mondania: Trianon elle­nére a továbbiakban nemzetként kíván megjelenni a nemzetközi politikai porondon. S azt is, hogy az autonómiát jó kompromisszumnak tartja amely kiküszöbölhet egy fontos feszültségforrást.

Ezért van olyan nagy jelentősége annak, hogy Orbán Viktor is egyszerre száll síkra a kettős állampolgárságért, meg a tényleges autonómiáért. Az állam és a nemzet érde­keinek védelme nem új dolog az EU-ban. Hozzá fogunk szokni. A magyar miniszterelnök NATO-ban tett kijelentése, miszerint Magyarországnak jelenleg nincs an­nyi pénze hadikiadásokra, amennyit kérnek tőle – főleg, ha Gyurcsány Ferenc kitart álláspontja mellett – már az új tí­pusú nemzetközi fellépés kategó­riájába tartozik.

 

Dokumentumok:

 

A magyar állampolgárok fontosabb jogai és kötelezettségei

Minden magyar állampolgár joga:

Útlevél használata, konzuli védelem, korlátozás nélküli hazatérés joga, lakóhely léte­sítésének joga, kiutasítás tilalma, kiadatási tilalom (kettős állampolgárok esetén kivételekkel).

Életkorhoz kötött utazási kedvezmény, szabad mozgás az EGT-államokban*

Egészségügyi ellátás az EGT-államokban, a letelepedés és a munkavállalás szabadsága az EGT-államokban (egyelőre bizonyos korlátozásokkal).

Csak a Magyarországon élő magyar állampolgár joga és kötelezettsége:

Aktív és passzív választójog (hajléktalanként nyilvántartásba vettek is), ingyenes köz­oktatás, felsőoktatásban ingyenes első diploma. Pénzbeni és természetbeni szociális ellátások, lakástámogatások korlátozás nélküli munkavállalás joga.

Foglalkoztatáshoz kapcsolódó támogatások, nyugellátás, egészségügyi ellátás**.

Adófizetési kötelezettség, honvédelmi kötelezettség (ez nem sorkatonaság).

* EU és Norvégia, Lichtenstein és Izland

** közoktatásban, felsőoktatásban alanyi jogon, egyébként biztosítási elven, járulékot fizető munkavállaló esetén az eltartott hozzátartozóknak is ingyenes ellátás jár.

 

Vajdasági Magyar Demokrata Párt - Temerin

Közlemény, 2004. november 10.

A Máért mérföldkő lehet

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt úgy véli, hogy a küszöbön álló Máért, a Kárpát-medencében élő magyarok legmagasabb szintű találkozójának részvevői újabb közös lépést tehetnek a határmódosítás nélküli nemzeti integráció folyamatának serkentésére.

A konszenzus először a státustörvénnyel kapcsolatban alakult ki. Ennek nyomán az Országgyűlés elsöprő többséggel fogadta el ezt a jog­szabályt.

A VMDP javaslata az, hogy a Máért zárónyilatkozatába kerüljön be a következő szö­veg:

„A Magyar Állandó Értekezlet részvevői a Kárpát-medencében élő magyarok határ­módosítás nélküli politikai integrációjának folyamatában elérkezettnek látják az időt arra, hogy a határon túli magyarok, akik ezt igénylik felvehessék a magyar állampolgárságot anél­kül, hogy letelepednének Magyarországon.

A Magyar Állandó Értekezlet részvevői arra kérik a magyarországi szavazókat, hogy december 5-én vegyenek részt személyesen is a nemzeti integráció folyamatának előmozdítá­sában, s az ügydöntő népszavazáson szavazzanak igennel.”

A VMDP az ügyhöz méltatlannak tartja a vitát, ami a kettős állampolgárságra vonat­kozó ügydöntő népszavazás körül kibontakozott. A maga részéről úgy véli, nem lehet a kettős állampolgárságnak a nemzeti integráció történelmi jelentőségű folyamatában játszott szerepét garasoskodó érvekkel tagadni. Antidemokratikus és az emberi jogokat sérti a nézet, amely a kettős állampolgárságot azért nem akarja megadni, a határon túli magyaroknak, nehogy azok otthagyják szülőföldjüket.

Nincs olyan ország, sem az Európai Unióban, sem azon kívül, amely tönkrement volna amiatt, hogy jogrendszerében helyet kapott a kettős állampolgárság intézménye. Egyik ilyen országban sem következett be földindulásszerű bevándorlás. Ellenkezőleg. A kettős ál­lampol­gárság társadalmi kohéziót növelő szerepe van. Ezért szorgalmazzák alkalmazását nemcsak a megállapodott demokráciákban, mint amilyen Olaszország, hanem az újonnan létrejött bal­káni államokban is, mint amilyenek Horvátország és Szerbia. Nem véletlen, hogy ezeknek a háborúból frissen kikeveredett országoknak a nemzetközi közösség képviselői még 1997-ben, bizalomerősítő megoldásként javasolták a kettős állampolgárság bevezetését.

A VMDP javasolja, hogy a Máért-re kapjon meghívást Tőkés László is.

A VMDP üdvözli a parlamenti pártok döntését, hogy részt vesznek az MDF által kez­deményezett négypárti egyeztetésen. A Máért – ha sikerül konszenzusra jutni a kettős állam­polgárság támogatását illetően – újabb mérföldkővé válhat a trianoni trauma feloldásának és a határmódosítás nélküli nemzeti integráció folyamatában.

 

Nyilatkozat a kettős állampolgárságról

 (Csak a Máért-on részt vevő ellenzéki és határon túli képviselők írták alá, a kormány vala­mint az MSZP és az SZDSZ képviselői nem)

1)      Felkérjük a magyarországi választópolgárokat, hogy a december 5-ei népszavazáson minél nagyobb számban vegyenek részt és mondjanak igent a kettős állampolgárságra.

2)     Kijelentjük, hogy a kettős állampolgárság intézménye a határok módosítása nélküli nemzeti újraegyesítés további eszköze.

3)     Felkérjük a magyar kormányt, a magyarországi pártokat és társadalmi szervezeteket, hogy a népszavazási kampányban tartózkodjanak a túlzó kijelenésektől, a demagógiától és minden olyan megnyilvánulástól, amely hangulatot próbál szítani a határon túli magyarsággal szem­ben.

4)     Sikeres népszavazás esetén felkérjük a Magyar Országgyűlést, hogy a nemzetközi példákat követve és a magyar költségvetés realitásait figyelembe véve olyan állampolgársági jogsza­bályt alkosson, amely egyszerre garantálja a határon túli magyarság szülőföldön való megma­radását és az akadálytalan kapcsolattartást az anyaországgal.

Aláírók:

Orbán Viktor, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség, Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum képviseletében. Markó Béla, Romániai Magyar Demokrata Szövetség hivatalosan eltávozott elnöke nevében Takács Csaba, a Bugár Béla, a Magyar Koalíció pártja, Ágoston András, a Vaj­dasági Magyar Demokrata Párt nevében. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szö­vetség elnöke nevében Dudás Károly. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, Gajdos István, az Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetsége, Jakab Sándor, a Horvátországi Magya­rok Demokratikus Közössége, Juhász Sándor, a Magyar Egyesületek Szövetsége, Tomka György, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség, Deák Ernő, az Észak és Nyu­gat-európai Magyar Szervezetek Szövetsége, Hámos László, a Hungarian Human Rights Foundation, Léh Tibor pedig a Magyarok Világszövetsége Nyugati Régiója képviseleté­ben.

Budapest, 2004. november 12.

 

Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket.