Vajdasági Magyar Demokrata Párt

http://www.vmdp.freewebspace.com/

http://de.geocities.com/vmdp2002/

HÍRLEVÉL II. évfolyam 92. szám

2004. november 20.

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogszabályalkotási és vég­rehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia, a számaránynak megfelelő parlamenti képviselet, valamint a magyarok számára, akik ezt igénylik, a kettős állampolgárság. A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő ma­gyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.

A Hírlevélben tájékoztatunk a VMDP-hez közel álló civilszervezetek tevékenységéről, s kö­zöljük azokat a dokumentumokat, amelyeket, a VMSZ nyomása alatt álló vajdasági magyar média, elsősorban a Magyar Szó és a Hét Nap mellőz. Hírlevelünk ezért az első magát demokratikusnak nevező államban megjelenő szamizdat.

Köszönjük az észrevételeket. Ezúton is jelezzük, hogy Hírlevél a VMDP által szorgalmazott új konszenzus megteremtésé­nek jegyében foglalkozik a Kárpát-medencei magyar politikai történésekkel.

Ágoston András, a VMDP elnöke

 

Minél több magyar, minél tovább maradjon meg magyarnak!

 

Magyarország sodródik az eseményekkel

Mirnics Károly szabadkai demográfus:

- Trianontól napjainkig mintegy százezer őshonos magyar költözött el a Vajdaságból a világ minden részébe. Magyarország politikája évtizedek óta legalább annyira szenved a trianoni traumától, mint a kisebbségei. Az utód országok politikai hálójában fogoly, sodródik az ese­ményekkel, és passzívan nézi, mi történik a kisebbségeivel. A mindenkori magyar kormány nem tud oda hatni, hogy javítsa, befolyásolja kisebbségei sorsát.

Forrás: Kossuth Rádió / Határok nélkül

 

Erősíteni a magyarság összetartozásának érzését

Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke:

- A választóknak lelkiismeretük szerint kell meghozni döntésüket december 5-én. A sikeres népszavazás segíthetne abban, hogy olyan törvény szülessen, amely egyetértésre talál Ma­gyarországon és határainkon túl is, ez erősítené a magyarság összetartozásának érzését a Kár­pát-medencében olvasható a házelnök Magyar Nemzethez eljuttatott közleményében.

Forrás: Magyar Nemzet

 

Ágoston András a kettős állampolgárságért

2004. NOVEMBER 21. (vasárnap) 18:00 - SZOMBATHELY, Sportház
Beszédet mond: Kövér László, Ágoston András, Szentmihályi Szabó Péter, Hende Csaba
Fellép: Amriskó Anett, Varga Miklós, Makrai Pál, a Kormorán és még sokan mások.

2004. NOVEMBER 22. (hétfõ) 18:00 - KECSKEMÉT, Árpádvárosi Sportcsarnok
Beszédet mond: Németh Zsolt, Ágoston András, Szentmihályi Szabó Péter, Hende Csaba
Fellép: Molnár András, Makrai Pál, Kóka Rozália, a Kormorán és még sokan mások.

 

Ágoston András:

Polarizálódott a politikai elit

Az MSZP választmányának a nemet megerősítő mai döntése után tovatűnni látszik a kettős állampolgársággal kapcsolatos jó kompromisszum lehetősége. Kár.

Amikor november másodikán a média hírül adta, hogy saját szavazóbázisuk kemény magját megóvandó, Hiller István és Kuncze Gábor párban mondtak kettős nemet a december 5-i ügydöntő népszavazás kérdéseire, már körvonalazódott: kíméletlen előválasztási kampány előtt állunk. Ennek megfelelően a MÁÉRT kenyértörést célzó összehívása, úgy látszik eleve a bekövetkezett látványos polarizálódást volt hivatott, a média érdeklődése közepette, megjele­níteni. A meghívóban ugyanis szó sem volt a kettős állampolgárságról. Ennek ellenére a rész­vevők mégis a kettős állampolgárság ügyében felizzott légkörben polarizálódtak.

Tudott dolog, hogy a VMDP korábban is síkraszállt a kettős állampolgárságért. A MÁ­ÉRT-en Markó Béla a romániai választások miatt, Kasza József pedig néptribun pózában, saját politikai médiaképének védelmében, nem taktikáz­hatott. Egyik is, másik is kiállt a kettős állampolgárság mellett. Így alakult ki az eddig nem látott megoszlás: az egyik oldalon a kormánypártok, a másikon a kisebbségek meg az ellen­zék. Közeledik a kampány hajrája.

Az egyik oldalon a két nagy parlamenti párt vetélkedik. A Fidesz – MPSZ előnyben van, hisz egy történelmi, a nemzet szempontjából egyértelműen hasznos, felemelő döntésért agitál, de az MSZP sem hagyja magát. Polarizál, és a fenyegető veszélyek felsorolásával igyekszik növelni a nemmel szavazók számát. Érdekes az SZDSZ magatartása: mintha nem akarna túlságosan elpisz­kolódni a kampányban.

A másikon ott a civil szféra. Az MVSZ egyre másra veszi az akadályokat. Elnöke, Patrubány Miklós jól tartja a frontot a politika oldaláról indult támadásokkal szemben. De az MVSZ-nek a sok más szervezettel együtt kifejtett együttes tevékenysége a terepen is jól érzé­kelhető. A polgári körök az európai parlamenti választások előtti kampányban debütáltak, s a kitűnő rajt után, most egy nagy horderejű politikai csata egyik főszereplőjeként tevékenyked­nek. Meg kell mozgatni a nemzetben gondolkodó szavazókat. S ez bizony nem könnyű fel­adat.

 

Ki akarta, s ki nem?

A kettős állampolgárság körüli vita egyik leágazásaként felmerült a kérdés, vajon Or­bán Viktor még kormányon volt, miért nem kezdeményezte a kettős állampolgárság ügyének rendezését?

A VMDP álláspontja szerint, a legegyszerűbb lett volna, ha még a még az Antall-kor­mány, csakúgy, mint több más térségbeli államok még a kezdet kezdetén rendezte volna a kettős állampolgárság kérdését. Tény azonban, hogy ezt Antall Józseftől egyik magyar szer­vezet sem kérte.

Időközben, jóllehet konzultációk voltak garmadával, az autonómia és a kettős állam­polgárság ügyében végül mindig az államérdek érvényesült. Az EU-csatlakozás és a szom­szédságpolitika rendre megelőzte a határon túli magyar közösségek iránti felelősségvállalást. (Ebben az időben bizonyosodott be, hogy a szlogen, miszerint „semmit róluk nélkülük”, vagy nem érvényes, vagy pedig csak arra szolgál, hogy a magyarországi politikai elit könnyebben megszabadulhasson a vállára nehezedő felelősségtől.)

Volt egy kivétel. Orbán Viktor, már a csatlakozás előtt nyitott. Kötöttségei ugyan neki is voltak, de ennek ellenére elindult a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nél­küli politikai in­tegrációja gyakorlati megvalósításának útján. 2001-ben, a kettős állampolgár­ság irányában is tett egy lépést, de a másodikat Kasza József, a VMSZ elnöke és az akkori szerb kormány egyik alelnöke meghiúsította.

Ez lehet az oka annak, hogy Kasza József – a fenyegető vád­emelés árnyékában – most, 2004-ben a neofiták buzgalmával, sztentori hangon követeli a kettős állampolgárságot. A VMDP számára nem az a fontos, mi­lyen színű a macska, hanem az, hogy zavarja az egeret. Akkor is, ha egyelőre az egér ügye­sebb.

A VMDP 1997-től kezdve, programpártként küzd a kettős állampolgárságért. Elismeri a Magyarok Világszövetségének teljesítményét. Az MVSZ észlelte a történelmi vákuumot és a több mint háromszáz ötvenezer magyarországi szavazópolgár önfeláldozó segítségével döntési helyzetbe hozta, mind a parlamenti pártokat, mind magukat a magyarországi választó­polgárokat. Szokatlan formában kerül sor a döntéshozatalra, de a kettős állampolgárság té­mává vált nemcsak a magyarországi politikai színtéren, hanem a magyarországi szavazók között is.

S ami a legfontosabb: a határon túli magyaroknak tisztában kell lenniük azzal, hogy a nemzeti egységesülés folyamata többé nem tőlük függ. A kérdés az, vállalja-e a magyaror­szági politikai elit a kisebbségeit vagy sem? A Kádár-rendszerben szocializálódott tisztségvi­selők számára ez a 21. századi dilemma bizonyára felkavaró. De a fiataloknak, így Hiller Ist­vánnak és Gyurcsány Ferencnek sem lehet mindegy, milyen döntést hoznak a kettős állam­polgárság ügyé­ben. Egy nagy párt elnökéről, s egy miniszterelnökről a történelem minden­képpen megemlé­kezik. Vagy így, vagy úgy.

A VMDP bizalommal van a magyarországi választópolgárok iránt. Óriási többségük törté­nelmi felelősségének tudatában fog szavazni.

 

Dokumentumok:

Magyar Szó 2001. augusztus 19.

A kettős állampolgárságot kérni kell

A magyar szervezeteknek kell megfogalmazni az igényt –

Orbán Viktor magyar miniszterelnök exkluzív interjúja a Magyar Szónak

 

Magyar Szó: Az utóbbi időben több alkalommal is elhangzott a Vajdaságba látogató kormánypo­litikusoktól, hogy a délvidékiek által szorgalmazott kettős állampolgárság megbe­szélés tár­gyát képezheti. A jugoszláv törvények nem tiltják a kettős állampolgárságot. Mi­niszterelnök Úr, kaphatnak-e a délvidékiek magyar állampolgárságot, és ha igen, ez mikorra várható?

Orbán Viktor: A magyar kormány nem zárkózik el semmilyen lehetőség megfontolá­sától. Ha a vaj­dasági magyarság szervezetei felvetik azt, hogy a magyar kormánynak a kettős állampol­gár­ság felé kellene lépnie, akkor mi ezt meg fogjuk fontolni. A magyar kormány úgy gondol­ko­dik, hogy a helyben élő magyarok tudják a legjobban megmondani, hogy mire van szüksé­gük.

 

Magyar Szó 2001. szeptember 7.

Véleménycsere a kettős állampolgárságról

"A VMSZ tudja, mit kell tennie a vajdasági magyarság érdekében" -- Kasza József vá­lasza Ágoston András felhívására

A Vajdasági Magyar Szövetség eddig is nagyon jól tudta, s ezután is tudni fogja, hogy mit kell tennie a vajdasági magyarság érdekében -- közölte az MTI-vel Kasza József, a VMSZ elnöke, szerbiai miniszterelnök-helyettes, reagálva a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnöke, Ágoston András csütörtöki állásfoglalására.

Ágoston András ebben felszólította Kasza Józsefet, hogy hívja össze a vajdasági ma­gyar pártokat a kettős jugoszláv--magyar állampolgársággal kapcsolatos igény kialakítására, illetve amiatt, hogy az új szerb alkotmányba beépíthessék majd a vajdasági magyarság érde­keit kifejező törvényeket is. Evégett a VMDP elnöke aláírásgyűjtést szorgalmazott a vajdasági magyarok körében.

Kasza József szerint ebben a pillanatban semmilyen aláírásgyűjtésre nincs szükség, s ha a VMSZ úgy értékeli, hogy a többi magyar vajdasági párttal tárgyalóasztalhoz kell ülni, mert tudnának valami érdemlegeset tenni a vajdasági magyarság érdekében, akkor lépéseket tesz ebben az ügyben.

 

Vajdasági Magyar Demokrata Párt Temerin

Közlemény, 2004. november 16.

A két stratégia

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt szerint szertefoszlóban van a Máért VIII. ülésén a kormányoldal által felcsillantott kompromisszum reménye. 

Ahelyett, hogy a két nagy parlamenti párt egyeztetne, a kormányoldal időhúzó taktiká­zásba kezdett. Ennek most már nem az a célja, hogy a szava­zók december 5-én nemet mond­janak a kettős állampolgárságra, hanem az, hogy el se menje­nek szavazni.

A magyarországi politikai színtéren a nemzetstratégia két különböző felfogása csap össze, egyre kisebb eséllyel arra, hogy egészséges kompromisszum útján hagyja a nemzet maga mögött a Trianon által kiváltott traumát. A magyarországi szavazóknak a december 5-én, az ügydöntő népszavazáson arról kell dönteniük, vállalja-e Magyarország a Kárpát-me­dencében élő magyar közös­ségeket, vagy sem.

Aki azt állítja, mint Horn Gyula is, hogy a kettős állampolgárság kérdése veszélyezteti a szomszédokkal kialakult, s az alapszerződéseken alapuló jó kapcsolatokat, az, gondba akarja ejteni, el akarja bizonytalanítani a magyarországi szavazókat. Ez bizony más stratégia, mint amit Orbán Viktor és a vele szimpatizálók követnek.

Mondhatja valaki, hogy a kettős állampolgárság megadása ellenérzéseket vált majd ki a szomszédos nemzetekben. S hogy a magyar alkotmány szellemének eleget lehet tenni azzal is, ha a szomszédos országok egyetértésével „biztosítjuk a magyar kisebbségek és magyaror­szági magyarok közötti akadálytalan kapcsolattartást”. Akik ezt mondják, nemcsak a jelenlegi határokat ismerik el, ami elfogadható, hanem azt is jelzik, hogy a nemze­tet csak azok alkot­ják, akik Magyarország határain belül élnek. Ami viszont elfogadhatatlan. A tízmilliós ma­gyar nemzet politikai formulája múltidézés. A szocialista interna­cionalizmus meg a lenini kisebbségi politika továbbélése és a bővülő demokratikus Európa alapjaiba való természetel­lenes beépítésének kísérlete.

Igaz, ez a stratégia tette lehetővé a szomszédos államokban élő magyar politikai elitek helyi hatalomhoz simuló szárnyának a „kormányzati felelősségvállalást”. Ami azonban talmi ered­mény. Mi lesz akkor, ha Szerbiához hasonlóan, a többségi politikai elit összefog és Szlo­váki­ában meg Romániában is, egyszerűen félre teszi a magyar pártokat? Megtehetik, hiszen leg­később az EU-csatlakozás után nem lesz már szükség az ország demokratikus voltának eme „bizonyítékára”.

Orbán Viktor egyszerre akarja a kettős állampolgárságot és a kisebbségi közösségek tényleges autonómiáját. Igen, ez a jövő útja. Akkor is az, ha vannak, akik a Kárpát-medencé­ben élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjának gondolatát, s különösen az erre irányuló konkrét cselekedeteket nem fogadják üdvrivalgással. Mert küzdeni kell érte, állni a sarat, akár a diplomáciai fogadásokon is. S nem megnyálazott és feltartott újjal, folyton a politikai széljárást figyelni.

A VMDP szerint még mindig van esély a jó kompromisszumra.

Hozzon törvényt az Országgyűlés akár már ezen a héten a kettős állampolgárságról, illetve a hatá­ron túli magyarok számára adandó uniós útlevélről. A kormány, pedig kezdje meg a „nemzet­polgárság” fogalmának jogi meghatározását. Külön törvényben, vagy a meg­felelő törvények módosításával szabályozza, mi jár a határon túli magyarnak az állampolgári jogokból és kötelezettségekből.

Szólítsa fel az Országgyűlés a magyar szavazókat, hogy december 5-én menjenek el szavazni, s mondjanak igent a kettős állampolgárságra és a par­lamenti pártok erőfeszítéseire!

Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket.