|
|
http://www.vmdp.freewebspace.com/
http://de.geocities.com/vmdp2002/
2004. november 30.
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt programpárt. Követelései között kiemelkedő fontosságú a jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia, a számaránynak megfelelő parlamenti képviselet, valamint a magyarok számára, akik ezt igénylik, a kettős állampolgárság. A VMDP síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációjáért.
A Hírlevélben tájékoztatunk a VMDP-hez közel álló civilszervezetek tevékenységéről, s közöljük azokat a dokumentumokat, amelyeket, a VMSZ nyomása alatt álló vajdasági magyar média, elsősorban a Magyar Szó és a Hét Nap mellőz. Hírlevelünk ezért az első magát demokratikusnak nevező államban megjelenő szamizdat.
Köszönjük az észrevételeket. Ezúton is jelezzük, hogy Hírlevél a VMDP által szorgalmazott új konszenzus megteremtésének jegyében foglalkozik a Kárpát-medencei magyar politikai történésekkel.
Ágoston András, a VMDP elnöke
Figyelem!
A VMDP dokumentumaival találkozhatunk a következő honlapokon is:
Vajdasági Magyar Demokrata Párt
Temerin
Dr. Szili Katalin
a Magyar Országgyűlés elnöke
Budapest
Tisztelt Elnök Asszony!
Köszönöm az Országgyűlés szerdai vitanapjára szóló megtisztelő meghívót. Az adott időkeretben a vitában magam is részt veszek.
Nagyra értékeljük Elnök Asszony gesztusát s a tényt, hogy a nemzet szempontjából fontos kérdésekben maguk az érdekeltek is megszólalhatnak.
Annak ellenére, hogy szerintem a határon túli magyarok nemzetpolgárságára vonatkozó elképzelés, valamint a "Szülőföld" - programcsomag nem válthatja ki a kettős állampolgárságot, a meghívást biztatásnak veszem, amely távlatokat nyit és új, kölcsönös bizalmon alapuló politikai gyakorlatot jelez.
Tisztelettel:
Temerin, 2004. november 30.
Ágoston András
Felhívás TV vitára
Tőkés László, Ágoston András és Duray Miklós levele Gyurcsány Ferenchez
Tisztelt Miniszterelnök Úr!
A mai napon Magyarnak maradni címmel történelmi konferenciára került sor Hódmezővásárhelyen, nemzeti sorskérdéseink, illetve a december 5-ei népszavazás tárgyában. Az értekezlet előadói között itt született meg az a gondolat, hogy a december 5-ei népszavazással kapcsolatban nyilvános párbeszédet kezdeményezzünk a Miniszterelnök úrral.
Ennek értelmében Duray Miklós úrral, az MKP alelnökével és Ágoston András úrral, a VMDP elnökével egyetértésben ezúton kérem a Miniszterelnök urat arra, hogy a Magyar Televízió nyilvánossága előtt vállalja velünk az eszmecserét a kettős állampolgárság, illetve az erre vonatkozó népszavazás kérdésében. Indítványunkat annak reményében tesszük, hogy a – remélt – nyilvános beszélgetés a magyarországi szavazópolgárok okulására, határon innen és túli magyarságunknak pedig a javára fog szolgálni.
Megjegyzés:
Gyurcsány Ferenc Miniszterelnök Úr vállalta az eszmecserét. A beszélgetést egyenes adásban december 3-án, pénteken 2010 perckor közvetíti a MTV1.
Részlet Szabó Sándor, vajdasági származású amerikai magyar tudós Lipták Bélának, a Magyar Lobby vezetőjének írt leveléből
A szavak mellett egy tettbeli támogatást is felajánlok: a három "határon túli" magyar politikai vezető felsorakoztathatna világszerte ismert kutatókat és művészeket is a Gyurcsány vitára! Én lennék az egyik szerénytelen jelentkező, nem kevésbé, azért, mert Ágoston Andrással 8 éven keresztül egy osztályba jártunk, sok éven keresztül egy padban is ültünk az adai "Szarvas Gábor" (később "Bakos Kálmán") elemi iskolában... Ugyanígy ajánlom Dr. Balogh Károlyt (Harvard Egyetem, Boston) erdélyi és Dr. Gombos Zoltánt felvidéki (Univ. of Pennsylvania, Philadelphia) származása miatt... Ha az idő rövidsége megengedi, Pestre is repülhetünk, de szintén a technika "csodai" miatt, szívesen vennénk részt egy "teleconference" vagy "videoteleconference" megbeszélésen, támogatva a három politikai vezetőt... Nyilván, legalább három nemzetközileg ismert művészt is tud mozgósítani a Magyar Lobby, - akik az elszakadt területekről származnak.
Sandor Szabo, MD, PhD, MPH
Chief of Staff
Chief, Diagnostic & Molecular Medicine HCG
Professor of Pathology & Pharmacology, Univ. of California, Irvine
Associate Dean, UCI
VA Long Beach Healthcare System
Tanácskozás a kettős állampolgárságról Hódmezővásárhelyen
Hódmezővásárhelyen Magyarnak maradni elnevezéssel tartottak tanácskozást a kettős állampolgárságról.
A Hősi Emlékművek Ápolásáért Alapítvány, a Hódmezővásárhelyi Történelmi Társaság és Hódmezővásárhely megyei jogú város önkormányzata hívta meg a felvidéki, délvidéki és erdélyi magyarság képviselőit, hogy együtt mutassanak rá a december 5-ei, a kettős állampolgárság intézményének bevezetéséről szóló népszavazás óriási jelentőségére, a 84 évvel ezelőtti trianoni diktátum nyomán szétszabdalt nemzet újraegyesítésének történelmi esélyére.
Ágoston András:
Magyarország – demokratikus nemzetállam
Felszólalás a hódmezővásárhelyi tanácskozáson
1. Két eredménye máris van a december 5-i ügydöntő népszavazás előtt Magyarországon zajló politikai kampánynak.
A magyarországi választó testületben mindinkább tudatosodik, hogy a kettős állampolgárság egyben Magyarország és a magyarság jövőjének a kérdése is. A másik, hogy a politikai színtér felső régióiban lassan háttérbe szorulnak az eddigi gyatra ellenérvek. A nyolcszázezer áttelepülő rohama, a négymillió adót nem fizető magyarországi polgár kitagadása, vagy mindennek a koronája, hogy azért nem kell kettős állampolgárságot adni, mert ez netán rosszul esik a helyi többségieknek, s egyszerűen elzavarják a magyarokat Erdélyből, a Vajdaságból.
Az SZDSZ a kampányban nem hangoztatott értelmetlen ellenérveket. Akkor azonban, amikor ezek hangoztatói már eléggé kompromittálódtak – mintegy az intellektuális szférába emelve az érvek és ellenérvek küzdelmét – elővette a legkeményebbet. A nemzetállam rémét.
A burkolt fenyegetést tartalmazó alaphangot a Newsweek című amerikai folyóirat ütötte meg. A cikk szerzője, William Underhill úgy fogalmaz: "minden jó magyar szereti gyalázni az 1920-as trianoni szerződést, amelynek rendelkezései értelmében Magyarország kénytelen volt átengedni lakosságának több mint a felét és területének legnagyobb részét szomszédainak, a mai Romániának, Szlovákiának, Szerbiának és Ukrajnának". Hogy végül közölje a szentenciát: „A népszavazás ugyanis olyan jellegű nacionalizmust sejtet, amelynek nincs sok helye a szép új Európában, ahova Magyarország az idén belépett. Amellett fennáll az a kockázat is, hogy ellenszenvet, haragot kelthet a szomszéd államokban”.
Fodor Gábor, az SZDSZ hiteles politikusa most sem kertel. Szerinte a kettős állampolgárság az etnikai alapú nemzetállamot hozná vissza. Nem alanyi jogon kell adni a kettős állampolgárságot – mondja – hanem méltányosabb elbírálásban kell részesíteni azokat, akik úgy döntenek, hogy áttelepülnek. Akik maradnak, azoknak több évre szóló vízumot kell biztosítani. (Népszabadság, 04. 11. 22. 6. old.)
Mind a Newsweek, mind Fodor Gábor arra tanítanak bennünket, hogyan és miért kell kicsinek lenni. A bűnös nemzet komplexusát sulykolják. Persze nem minden hátsó szándék nélkül.
Ők is tudják, mi is tudjuk, hogy Magyarország egyenes derékkal csak akkor helyezkedhet el az EU-ban, ha a kettős állampolgárság államjogi kötelekében magával viszi Kárpánt-medencében élő magyar közösségeket is. Trianont meg kell haladni. Vagy így, vagy úgy. Nekik az egyenes derékkal történő helyfoglalás nem fontos, nekünk igen.
2. Az egyik megoldás, s erre utalnak a „független” amerikai újság és a kormánypártok megnyilatkozásai, az érett szocializmusban kialakult modell véglegesítése, formális korszerűsítése.
Eszerint az utódállamokban élő magyar közösségek kizárólag az illető utódország politikai elitjének, illetve belügyi szerveinek illetékességébe tartoznak. Feladatuk az, hogy mielőbb beilleszkedjenek, integrálódnak a helyi „multietnikus” társadalomba. Mintha ilyen társadalmak mondjuk a Balkánon, már léteznének. Legfeljebb, ha már nagyon verik őket, vagy más atrocitásokat követnek el ellenük, Budapest csak akkor kezdeményezhet vizsgálatot a nemzetközi fórumokon. E modell mai olvasata: boldoguljanak csak a kisebbségi magyarok ott, ahol vannak. A szülőföldjükön. Majd egy kicsit segítjük őket, de nem kell őket túlságosan közel engedni. Kivéve persze, ha – gazdasági okokból – nekünk van egyesekre közülük szükségünk. Akkor jöhet a méltányosabb elbírálás. A többinek meg – fütyülünk Schengenre – majd adunk öt éves vízumot.
Ennek a modellnek a politikai és érzelmi távoltartás, a gazdasági alapú kivételezés, s a kettős állampolgárságnak, mint a nemzethez tartozás jogi kifejezésének mellőzése a jellemzői.
Van egy másik lehetséges modell is. Az, hogy Magyarország – teljesen új megoldással – a Kárpát-medencében élő magyarok kettős állampolgárság útján integrált, demokratikus nemzetállamává alakul át. A Kárpát-medencében élő, a Trianon által elválasztott magyar közösségek, a magyar nemzet egészének demokratikus berendezkedésű államává,
Helsinki után a határokat csak békés úton lehetne megváltoztatni. Magyarország a szomszédos államokkal ebben a kérdésben nem juthat egyetértésre. Háborúzni senki sem akar. A határok légiesülése folyamatában egy nemzet nagysága, felemelkedése nem annyira a birtokolt területtől, mint inkább az egy nyelvet beszélő a nemzethez tartozó egyének, kisebb nagyobb közösségek belső erőforrásainak nagyságától, minőségétől függ. Ezért a cél az, hogy minél több magyar minél tovább megmaradjon magyarnak.
A trianoni trauma feloldása, nemzetünk felemelkedése tehát nem a területek visszaszerzésével, hanem a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli integrációjával valósulhat meg. A kettős állampolgárság csak eszköze, de nélkülözhetetlen eszköze a nemzeti integrációnak. A VMDP ezért értékeli nagyra, hogy a kettős állampolgárság ügyében, először a rendszerváltás óta, teljes egység alakult ki a kisebbségi vezető szervezetei és a magyarországi ellenzék, első sorban a Fidesz – MPSZ között. Kár, hogy a MÁÉRT ülésén ebben az ügyben nem jött létre teljes politikai egység. A VMDP a teljes politikai egységre törekszik. Vezetői meg szimpatizánsai ezért vesznek részt örömmel a kettős állampolgárságért folytatott magyarországi kampányban. Annak tudatában teszik ezt, hogy a magyarországi választó testületnek az egész nemzet iránti felelőssége növekvőben van, és végül meghozza a kívánt eredményt: a demokratikus nemzetállamot.
3. A merre tart ma Magyarország kérdéskörében válaszra várnak az „EU-csatlakozás után minden megoldódik” és a „kisebbségi politikai elitek kormányzati felelősségvállalásával” kapcsolatos dilemmák is.
A magyar-magyar közeledést az EU-csatlakozás megkönnyítheti, de nem oldhatja meg. A belső erőforrások feltárása, kiaknázása – figyelembe véve természetesen a nemzetközi folyamatokat is – a nemzet, jobbik esetben a nemzetállam szintjén válik csak lehetségessé. Nem mindegy, hogy politikai és gazdasági vezető elit stratégiájában csak tízmilliós, netán annál is kisebb Magyarországra, vagy – a kettős állampolgárság eszközének alkalmazásával – akár tizennégymilliós nemzetre számíthat.
A demokratikus nemzetállami modellben nem az elmúlt másfél évtizedben – nemzeti érdek szempontjából – többszörösen is kompromittálódott kormányzati felelősségvállalás a fontos, hanem a tényleges autonómia. A szülőföldön való megmaradást és megerősödést a helyi hatalom dominanciája alatt működő, nem egyszer korrumpált „kormányzati felelősségvállalók”, nem biztosíthatják. Ehhez csak a jogszabályalkotási és végrehajtási funkciókkal is rendelkező, demokratikus többpárti választásokon alapuló magyar autonómia nyújt megfelelő keretet.
4. A VMDP szerint a kettős állampolgárság jól járható útja a trianoni trauma meghaladásának. S egyben eszköze a fenntartható fejlődés feltételei megteremtésének. A kettős állampolgárság nélkül nehéz elképzelni az egész nemzetre kiterjedő EU-kompatíbilis komplex foglalkoztatási program megalkotását és működtetését. A kettős állampolgárság, magyar autonómiával együtt, jól szolgálhatja a történelmi szállásterületein fejlődő nemzet határmódosítás nélküli integrációját is.
A kettős állampolgárság, a jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal felruházott demokratikus felépítésű magyar autonómia, a nemzet belső erőforrásainak feltárása és a határmódosítás nélküli integráció eszméje közötti összefüggések felismerése és a belőlük következő előnyök alkotó kibontása a 21. század elejének nagy feladata, nemzetünk felemelkedésének és az Európába való sikeres beépülésünk záloga. 2004. november 23.
Köszönjük, hogy elolvasta Hírlevelünket.